Nobel-díjat jósolnak Nádas Péternek
Magyar jelölt is versenyben van a március 15-én kezdődő lipcsei könyvvásár fordítói díjáért – az elismerést Christina Viragh kaphatja meg Nádas Péter Párhuzamos történeteiért.
Nádas regénye az év elején jelent meg Németországban. Az irodalomkritikusok kitörő lelkesedéssel fogadták a művet, volt például köztük olyan, aki a németül 1724 oldalas írás alapján arra a megállapításra jutott, hogy a szerző bizonyára megkapja a Nobel-díjat.
A fordítói munka is egyöntetű elismerést váltott ki, és a könyv bekerült a lipcsei könyvvásár fordítói nagydíjára jelölt öt alkotás közé. A három kategóriában – a fordítói, valamint a szépirodalmi és a szakkönyv kategóriában – 147 kiadótól összesen 460 munka érkezett, a zsűri ezek közül választott ki díjanként öt alkotást. A végeredmény március 16-án, a díjátadó esten derül ki.
Az idén eddig Nádas Péter – magyarul 2005-ben megjelent – regénye mellett az Ady Endre verseiből készült új kétnyelvű válogatás volt a németországi könyvújdonságok legnagyobb magyar vonatkozású sikere; az Add nekem a szemeidet című kötet februárban felkerült a Südwestrundfunk közszolgálati műsorszóró társaság tízes sikerlistájára, amelyet a német kritikusok szavazatai alapján állítanak össze havonta a frissen megjelent könyvek közül. A kötetet a lipcsei vásár magyar standján is bemutatják egy rövid videó kíséretében, amelyen Kertész Imre mondja el a Kocsi-út az éjszakában című, legkedvesebb Ady-versét.
Audiovizuális megoldások más vonatkozásban is gazdagítják a magyar stand programját. Így például multimediális installáció készült a vásárra az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása körüli évtizedekből származó filmfelvételek alapján a magyar arisztokrácia életmódjáról. Szauder Dávid munkája a polihisztor gróf Bánffy Miklós, a Bethlen-kormány első külügyminiszterének németül frissen megjelent, Megszámláltattál… című regényéhez kapcsolódik.
A grafikus, díszlettervező és színrendező politikus erdélyi földbirtokos Bánffy írói munkásságát Márai Sándor németországi sikere nyomán igyekszik megismertetni a magyar stand a német közönséggel; a magyar gróf alkotásainak bevezetése a német köztudatba a Bánffy-féle Erdély-trilógia első részével kezdődik.
Ugyancsak az irodalmon túli művészeti ágak segítségével emlékeznek meg Ottlik Géza születésének 100. évfordulójáról; a magyar standon bemutatják Esterházy Péter úgynevezett írás-performanszát, vagyis azt a híres füzetlapot – illetve a füzetlapról készült nagyméretű fotókat –, amelyre Esterházy rámásolta a németül már több kiadásban megjelent Az iskola a határon című regényt.
Az audiovizuális elemekkel a magyar stand várhatóan nagy érdeklődést kelt majd Lipcsében, hiszen így a könyvvásárokon hagyományosan alkalmazott megoldásoknál színesebb, újszerű eszközöket alkalmaz. A koncepció célja, hogy az eddiginél dinamikusabb, fiatalosabb legyen a magyar megjelenés – mondta az MTI-nek Gönczy Gabriella projektvezető, a Collegium Hungaricum Berlin – a német fővárosban működő magyar kulturális intézet – munkatársa.
A lipcsei könyvvásár az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. Összesen 44 országból érkeznek kiállítók a kelet-németországi városba. A március 18-ig tartó rendezvényen megjelenő 2.071 kiadó együtt összesen nagyjából 100 ezer könyvet mutat be, köztük 20 ezer új kiadványt. A szervezők várakozása szerint nagyjából 160 ezer érdeklődő látogathat el a lipcsei vásárvárosba, ahol 69 ezer négyzetméteren több mint ezer standot állítanak fel.
Sokaknak jósoltak már irodalmi Nobel-díjat, béke díjat, stb. Móricz Zsigmondot is esélyesnek tartották. Én azért nem innék előre a medve bőrére.