Nincs többé őslakos Bangladesben
Banglades kormányzata úgy döntött, hogy kitörli az „őslakos” kifejezést minden egyes törvényből, házirendből, dokumentumból és publikációból, de még a tankönyvekből és a tantervekből is.
Minden törvényben és egyéb hivatalos dokumentumban az adivasi ’őslakosok’ kifejezést a khudro nritattik jonogosthi ’etnikai kisebbségek’ kifejezés fogja ezentúl helyettesíteni Banglades Alkotmányának 15. kiegészítése szerint.
Idén júliusban tartottak találkozójukon a különböző minisztériumok képviselői úgy döntötték, hogy a kormány elé terjesztik módosítási javaslatukat. Azt is javasolják, hogy a nem kormányzati szervezetek beruházásait, amelyek címében szintén szerepel az őslakos kifejezés, csak akkor lehessen elfogadni, ha a javasolt kifejezésre cserélik a régi, szerintük problémásat.Banglades a Bengáli-öböl partvidékén fekszik, államformája parlamentális köztársaság. 146,6 milliós lakosságával a Föld hetedik legnépesebb országa. Az ország hivatalos nyelve a bengáli, beszélik még az angolt. A lakosság 98 százaléka bengáli őslakos.
A Külügyminisztérium képviselői a találkozón elmondták, hogy mindenki, aki Banglades határain belül él, őslakosnak számít. A törzsek (upajati) és az etnikai kisebbségek viszont, akik a Csittagongi Hegyi Körzetek (Chittagong Hill Tracts) területén élnek, és a 17. században érkeztek az országba, bevándorlók. Mivel a gyarmatosító britek, szemben Amerikával és Ausztráliával, az indiai szubkontinensen nem telepedtek le, semmi értelme a lakosság bármely csoportját őslakosnak nevezni.
A változásnak gyakorlati okai is vannak. Amennyiben a Csittagongi Hegyi Körzetben élő népeket őshonosként ismernék el, egy sor nemzetközi jogszabály vonatkozna a védelmükre. Etnikai kisebbségként azonban kevesebb jog illeti meg őket.
Forrás