Nincs hatékony minőségbiztosítás
az orvosképzésben
Az orvostanhallgatók mindössze 58 százaléka szándékozik jelentkezni szakorvosképzésre a nem kielégítő munkakörülmények és az alacsony fizetés miatt.
Megállapodást írt alá a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) és az ország négy egyetemén működő orvostudományi kar hallgatói önkormányzata hétfőn Budapesten. A dokumentum aláírói kinyilvánították, hogy együttműködnek a graduális és a posztgraduális orvosképzés minőségének javításáért. A megállapodást az MRSZ elnöke, Dénes Tamás, valamint a pécsi, a debreceni, a szegedi és a budapesti orvostudományi kar hallgatói önkormányzatainak elnöke, illetve alelnöke írta alá. A megállapodásban hangsúlyozták, hogy az egyetemi és a szakorvosi képzés problémái azonosak: hiányzik a megfelelő számú oktató, a források és a hatékony minőségbiztosítás.
Az aláíró szervezetek egyetértettek abban, hogy az orvosképzés minőségének javítása nem érhető el az egészségügyi dolgozók bérének rendezése és a hálapénz megszüntetése nélkül. Ezért aktívan részt vesznek az élhető magyar egészségügyet elnevezésű mozgalomban meghirdetett „Hála – Pénz – Hálát a betegtől, pénzt az államtól” kampányban. Dénes Tamás hangsúlyozta, a betegek „már nem toleránsak a hálapénzzel kapcsolatban”.
Az idén államvizsgázó orvostanhallgatók többségét megkérdező felmérésükről elmondta, hogy 62 százalék elutasítja, de szükségesnek tartja, további 20 százalék azonban teljesen elutasítja a hálapénz rendszerét. Mint mondta, 56 százalék csak akkor nem fogadna el hálapénzt, ha a jelenlegi fizetést duplájára emelnék. Tehát „a 300 ezres összeg kezd körvonalazódni”, amely felett már nem fogadnának el hálapénzt a rezidensek – mondta, hozzátéve, a végzős orvostanhallgatók érzékelik, hogy csapatmunkában lehet eredményesen és hatékonyan gyógyítani. Az is tudatosodott bennük, hogy a hálapénz ez ellen hat, mivel azt csak egyetlen ember kapja egy kezelésért. Elmondta, mindössze 58 százalékuk szándékozik jelentkezni szakorvosképzésre a nem kielégítő munkakörülményeket és az alacsony fizetés miatt. A végzősök 56 százaléka nem tervez külföldi munkavállalást – tette hozzá. További adatokat ismertetve közölte, a végzettek 36,84 százaléka teljes mértékben elégedett az elméleti képzéssel. A gyakorlati képzésnél ez az arány 1,82 százalék. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a gyakorlatokon túl nagy létszámúak a csoportok.
A MRSZ elnöke a szerinte sok pozitívumot is tartalmazó, az orvosi ügyeletről szóló új miniszteri rendelettel kapcsolatban azt tartotta kérdésesnek, hogy ki ellenőrzi majd a jogszabályban előírt kötelezettséget, miszerint az első két évben, azaz a törzsképzés ideje alatt csak akkor vállalhatna ügyeletet a szakorvosjelölt, ha a sürgősségi feladatait teljesítette. Dénes Tamás úgy véli, ki kellene terjeszteni azon szakorvosi ellátások körét, amelyekben kizárólag szakorvosok felügyelete mellett láthatnának el ügyeletet a rezidensek. Ezért az MRSZ jogszabály-módosítási javaslatot nyújt majd be a szaktárcához. Mint mondta, kevés az esély, hogy minden szakorvosjelölt mellé szakorvost állítsanak, de „nem a jogszabályokat kell a szomorú valósághoz igazítani, hanem a szomorú valóságot kell megváltoztatni”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orvos- és szakorvosképzés minőségbiztosítására független ellenőrző szervezetet kellene létrehozni, az ügyeleti beosztásoknak pedig nyilvánosaknak kell lenniük.