Nemcsak a földrengés sújtja Haitit
Hónapokkal a haiti földrengés után a segélyszervezetek megbeszélései angol és francia nyelven folynak – kizárva ezzel a helyi lakosság 90 százalékát a részvételből.
Haiti a januári földrengés előtt is az egyik legszegényebb ország volt, amihez sajnos az ország oktatási rendszere is jelentősen hozzájárul. Az ország lakóinak szinte kivétel nélkül a haiti kreol az anyanyelve, de az oktatás nyelve mégis a francia. Bár a haiti kreol egy francia alapú nyelv, attól mégis eléggé eltér ahhoz, hogy a gyerekek nagy része csak töredékét értse az iskolai óráknak.
(Forrás: wikimedia commons / Rémi Kaupp)
Haitin ma már ugyan a francia és a haiti kreol is hivatalos, ám az elit ragaszkodik a francia nyelvhez, amit a Boston Globe cikkének szerzője egyenesen „nyelvészeti apartheid”-nak nevez. A diákokat büntetik, ha kreolt használnak az iskolákban, holott a tanárok többsége se tudja helyesen használni a franciát. A cikk szerzője, a haiti születésű Michel DeGraff nyelvész professzor szerint a francia nyelvű oktatással így effektíve a lakosság 90 százaléka nem élvezheti a közoktatás előnyeit.
Haiti 1804-ben vált függetlenné Franciaországtól, és a haiti kreolt beszélő többséget azóta folyamatosan másodosztályú állampolgárokként kezelik. DeGraff szeint itt az ideje, hogy a állami tantervben az általános iskolai oktatás nyelvét haiti kreolra változtassák. A földrengés sújtotta ország gazdaságának fellendüléséhez elengedhetetlen lesz az oktatás reformja is.