Nem vizsgálja a Cohn-Bendit-riportot a Médiatanács
A Médiatanács sajtóirodája a szervezet blogján azt a tájékoztatást adta, hogy kérelem hiányában a vitatott televíziós tudósítás vizsgálatára nincs lehetőségük. További izgalmas fejlemény, hogy a Médiatanács állásfoglalása szerint „jogsértés megállapítása esetén bírság nem szabható ki, a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére, „elsötétítésre” nem kerülhet sor, a médiaszolgáltatási szerződés nem mondható fel, illetve a médiaszolgáltatási jogosultság nem szüntethető meg.”
Nem vizsgálja a Magyar Televízió széles körben kritizált Cohn-Bendit-tudósítását a Médiatanács – tájékoztatott kollégánk érdeklődésére saját blogján a Médiatanács sajtóirodája. Az ügy kapcsán olyan izgalmas dolgok derültek ki számunkra, mint például az a tény, hogy a Médiatanács jogsértés esetén sem „sötétíthet el senkit”.
A blogbejegyzésben a Médiahatóság sajtóosztálya kifejti, a médiatörvény 181. paragrafusa szerint a „kiegyensúlyozott (sokoldalú, tényszerű) tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a Hatóság hivatalból nem indíthat eljárást. Az eljárás megindításához az kell, hogy az ügyben kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató kérelemmel forduljon a hatósághoz.” A hatóság értelmezése szerint a nyilvános sajtótájékoztató nem számít kérelemnek.
A sajtóosztály azt is kifejti a bejegyzésben, hogy a hivatkozott paragrafus szerint nem kerülhető meg, hogy a panaszos a hatóság megkeresését megelőzően, de legalább azzal egyidőben a médiaszolgáltatót is megkeresse panaszával. A Médiatanács szerint a jogalkotó célja ezzel a lépéssel az, hogy a panaszos és a szolgáltató lehetőleg egymás között intézze el a kérdéses ügyet, a hatóság pedig csak akkor lépjen közbe, ha ez az út nem járható. „Az eljárás megindításához tehát mindenképpen szükség van egy kérelemre, hivatalból a hatóság nem léphet.” – zárja kommentjét a sajtóosztály.
Az LMP sajtóosztályán Bognár Dávid azt a tájékoztatást adta, hogy nem adtak be kérelmet a Médiatanácshoz az ügyben, és tudomása szerint az MTV illetékes szerkesztőségét sem keresték meg panaszukkal. Válaszaiból kiderült, hogy úgy vélték, a hatóságnak ilyen esetben hivatalból kell eljárnia az ügyben – erre pedig egy interneten fellelt dokumentumból következtettek.
Érdekes fejlemény, hogy a hatóság közvetlenül tehát nem kívánja ellenőrizni a tartalmat, a kiegyensúlyozottsági követelményeknek tehát csak közvetett módon lehet érvényt szerezni. Szerkesztőségünk ezért megkereste a Médiatanács sajtóosztályát, ahol arra kérdeztünk rá, hogy jelenti-e mindez azt, hogy a Médiatanács hivatalból soha nem jár-e majd el tartalmi-kiegyensúlyozottsági kérdésekben? Az is érdekelt bennünket, hogy a hatóság panaszosi megkeresésre adott esetben kiszabja-e majd a jogszabályban meghatározott szankciókat, extrém esetben megszüntetheti-e egy sajtótermék, hírportál regisztrációját. A Médiatanács nevében Kiricsi Karola sajtószóvivő részletesen válaszolt kérdéseinkre:
Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége a sajtótermékekre nem, csak a tájékoztatási tevékenységet végző médiaszolgáltatásokra vonatkozik. A kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabály 1996 óta létezik a magyar jogrendben (és létezik számos más európai országban is), ezért e területen a médiahatóság, illetve a bíróság kiérlelt jogalkalmazási gyakorlattal rendelkezik.Csak kérelemre indul az eljárás
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének betartása önálló, a törvényben külön címben szabályozott (Mttv. 181. §) eljárástípusban, immáron egyértelműen hatósági eljárásjogi szabályok keretében vizsgálható. A jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy ez az eljárás hivatalból nem, kizárólag kérelemre indulhat (az Mttv. 181. § (1) bekezdése alapján „a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a Hatóság hivatalból nem indíthat eljárást”). A korábbi médiatörvényhez hasonlóan a kérelmező a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni.
Szankciók: bírság nem szabható ki
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének betartását vizsgáló hatósági eljárás a médiahatóság általános hatósági felügyeleti eljárásaihoz képest speciális abban a tekintetben is, hogy a jogsértés megállapítása esetén kizárólag a törvényben meghatározott speciális jogkövetkezmények alkalmazhatóak. Vagyis jogsértés megállapítása esetén bírság nem szabható ki, a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére, „elsötétítésre” nem kerülhet sor, a médiaszolgáltatási szerződés nem mondható fel, illetve a médiaszolgáltatási jogosultság nem szüntethető meg. A hatóság jogsértés megállapítása esetén kizárólag arra kötelezheti a médiaszolgáltatót, hogy az eljárásban született döntést, illetve a döntésben meghatározott közleményt közzétegye, vagy a kérelmezőnek adjon lehetőséget álláspontjának megjelenítésére.
Jogorvoslat
Garanciális szempontból fontos kiemelni, hogy a döntéssel szemben – hasonlóan a hatóság valamennyi döntéséhez – biztosított a bírósági felülvizsgálat lehetősége, amely kiterjed a közigazgatási döntés valamennyi jogszerűségi kérdésére, tartalmára, eljárási alapjára és formájára, sőt kiterjed a közigazgatási döntésben foglalt mérlegelési jog, mérlegelési szempontok felülvizsgálatának ok-, illetve jogszerűségére is.
Az Index internetes hírportál számolt be arról, hogy egy, az LMP által szervezett sajtótájékoztatón a Magyar Televízió képviseletében megjelent tudósító az eseményen elhangzottakat megmásította: tudósításában azt állította, hogy a párt vendégének, Daniel Cohn-Benditnek feltett kérdéseire a francia politikus nem válaszolt, hanem elhagyta a termet. A tájékoztatót azonban egy másik kamera is rögzítette, amin az látszik, hogy Cohn-Bendit részletesen válaszol a feltett kérdésekre, majd fél óra múlva – induló repülőgépére hivatkozva – elhagyja a termet.