Nem szólnak egy szót se,
inkább fütyülnek rá
Arra a világ számos pontján rájöttek elődeink, hogy a füttyszó messzebbre hallatszik, mint akár a normál emberi beszéd, akár a kiabálás. Ezért nem meglepő, hogy a világ több pontján jöttek létre úgynevezett füttynyelvek. Ezek egyike a spanyolországi Gomera szigetén fütyült nyelv, mely ott ma iskolai tananyag.
A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek részét képző, szakadékokkal gazdagon tagolt felszínű Gomera szigetének őslakói, a vélhetőleg berber nyelvet beszélő guanche népesség fejleszthette ki a gomerai füttynyelvet (el silbo gomero). A gomerai füttynyelvet élő kommunikációs eszközként használók voltaképpen nem tesznek mást, mint – a beszélt nyelvhez képest jóval szerényebb eszköztárral – megkísérlik utánozni a beszélt nyelv hangjait.
A könnyebb és pontosabb megértés érdekében számos magyarázó jellegű kérdés és válasz is elhangzik a kommunikáció során, nagyban építve a kontextusra és az ismétlésekre. A gomerai füttynyelv így valójában nem más, mint a spanyol nyelv fütyült változata. A spanyol hódítással az őslakosok nyelve apránként eltűnt, ám a füttynyelv megmaradt, és idomult a spanyol nyelv sajátságaihoz.
Néhány történeti forrás
A 15. század első éveiben kerül sor a Kanári-szigetek európaiak által történő (részleges) elfoglalására. Erről – két változatban is – francia nyelvű krónikákból tudunk. Az expedíció egyik vezetője egy bizonyos Jean Béthencourt normandiai nemes, aki Kasztíliai III. Henrik hűbéreseként hódítja meg a szigetek egy részét. Krónikájában Béthencourt így ír a Kanári-szigeteken hallott füttynyelvről:
„[Abban az országban] sok nép lakik, akik a legfurcsább nyelvet beszélik mind közül e vidéken, mivel ajkukkal úgy szólnak, mintha nem lenne nyelvük.”
A dolog azért is különösen érdekes, mert a krónikák tanúsága szerint Béthencourt Gomera szigetét nem hódította meg – ezért megállapításából arra következethetünk, hogy más szigeteken is fütyülték a füttynyelvet.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A 17. század végén Tomás Arias Marín de Cubas, helybeli orvos és történetíró, Historia de las siete islas de Canaria című művében ír immáron a gomerai füttynyelvről. A történet szerint Gomera ura, egy bizonyos Hernán Peraza szerelmi viszonyt folytat egy helybeli Yballa nevű leányzóval, amit utóbbi rokonai nem néznek éppen jó szemmel, s hamarosan kitervelik Peraza megölését. Az alábbi részletben Peraza elmegy ahhoz a barlanghoz, ahol Yballa lakik anyjával – vesztére. A hegyekben pásztorkodó rokonok a gyilkosság előkészületeit füttynyelven kommunikálják le egymással, amit természetesen Yballa is ért:
[...] egy órával később az asszony kiment egy füttyszót hallván, melyet egy a sziklák közelében levő pásztor hallatott, Yballa egyik unokatestvére, kit Pedro Auta Cuperchének hívtak, aki azt mondta [egy másik] unokatestvérének, menjen és szóljon [a többieknek], hogy jöjjenek, s mindezt az ő nyelvén. Visszatért ekkor a barlangba az asszony vendégéhez [Perazához], s már dél felé járt, mikor újabb erős füttyszó hallatszott a sziklák felett [...], aztán még számos ismételt füttyszó hallatszott, mitől Yballa megrémült és azt mondta Hernán Perazának: ezek az én rokonaim meg akarnak téged ölni vagy el akarnak fogni; menekülj...
(Forrás: Wikimedia Commons / Akalvin / GNU-FDL 1 2)
Perazát megölik, de a történet a kutatók szemében azt bizonyítja, hogy a gomerai füttynyelv tökéletesen alkalmas összetettebb és bonyolult üzenetek viszonylag nagyobb távolságra való továbbítására – a sajátos földrajzi viszonyok miatt sokkal inkább, mint a beszélt nyelv.
Az utolsó pillanat
Az évszázados gyakorlatra visszatekintő füttynyelv a modern kommunikációs eszközök előtörésével veszélybe került ugyan, de 1999-ben a Kanári-szigetek kormányzata iskolai tananyaggá tette a gomerai füttynyelvet, 2009-ben pedig az Unesco az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította azt, így a legjobb eséllyel néz a fennmaradás elé.
(Forrás: Wikimedia Commons / Black leon / CC BY 3 0)
Egyes vizsgálatok szerint úgy tűnik, hogy a Kanári-szigetek más szigetein is létezett füttynyelvek annyiban különbözhettek a gomerai változattól, amennyiben a szigeten beszélt nyelv a más szigeteken beszélt változatoktól. Az utóbbi időben komoly erőfeszítések folynak azért, hogy megmentsék és rekonstruálják a szintén a Kanári-szigetek részét képező El Hierro szigetének saját füttynyelvét, melynek a 21. század elején már csak maroknyi ismerője és még kevesebb aktív használója maradt.
A kezdeti kutatások eleinte két magánhangzót és négy mássalhangzót azonosítottak a gomerai füttynyelvben, később 4-4 hangot állapítottak meg, ám van olyan tanulmány is, mely 4 magánhangzóról és 5 elkülöníthető mássalhangzóról szól.
A füttynyelvet használók a spanyol nyelv hangsúlyát is képesek visszaadni: a hangsúlyos szótagokat hosszabban fütyülve. A spanyolra jellemző diftongusokat pedig füttynyelven két külön szótagra bontják szét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Carlos Teixidor Cadenas / CC BY-SA 3 0)
Egy 2005-ös kutatás alapján az is elmondható, hogy használata során a füttynyelvet ismerők esetében ugyanazon agyi területek aktivizálódnak, mint a beszélt nyelv használatakor. Azok agyában, akik nem ismerik a füttynyelvet, hasonló agyi tevékenység nem tapasztalható, amikor a füttyöt hallják. Részben az ilyen agytevékenység hiánya okozhatta Hernán Peraza vesztét is.
Források
Apuntes fonológicos del lenguaje silbado de Canarias
El lenguaje silbado en la isla de El Hierro
El lenguaje silbado: estudio histórico-etimológico
El silbo gomero. Materiales didácticos
El silbo herreño, rescatado del olvido
Le Canarien: livre de la conquête et conversion des Canaries (1402-1422) par Jean de Bethencourt
Silbidos de La Gomera en el cerebro
Tomás Arias Marín de Cubas: Historia de las siete islas de Canaria
Na hát ezt a nyelvet biztosan nem tudnám megtanulni. (Nem tudok fütyülni.) :D