Nem érvénytelenítik az ukrán nyelvtörvényt
Nem érvénytelenítik az ukrajnai kisebbségek anyanyelvhasználatát megkönnyítő új nyelvtörvényt – szögezte le Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden Odesszában.
A kormányfő hozzátette, hogy várhatóan a jogszabály alkalmazását elősegítő technikai módosításokat végeznek csak a törvényen. „Ezek azonban nem érintik az embereknek azt a jogát, hogy anyanyelvükön kommunikálhassanak” – szögezte le Azarov.
A kormánypárti képviselők által előterjesztett, heves vitákat kiváltó új nyelvtörvényt – amely alapján a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket azokban a közigazgatási egységekben, ahol arányuk eléri a tíz százalékot – Viktor Janukovics államfő augusztus 8-án úgy írta alá, hogy egyúttal utasította a kormányt, tökéletesítse a jogszabályt.
Az ellenzék elsősorban azért ellenezte a jogszabályt, mert általa az orosz nyelv csaknem a fél országban – Ukrajna 27 megyéje közül 13-ban – lehet regionális nyelv, amivel tulajdonképpen második államnyelvvé válik, visszavetve az ukrán nyelv fejlődését és elterjedését az országban. Az oroszt becslések szerint Ukrajna lakosságának több mint fele használja a mindennapi érintkezésben.
Előzmények...
A fentiek ellenére október 9-én az hír látott napvilágot, hogy a lvivi megyei tanács érvénytelennek minősítette a kisebbségbarát nyelvtörvényt.
A nyugat-ukrajnai Lviv megyei tanács kedden határozatban minősítette érvénytelennek a megye területén az új nyelvtörvényt, amely alapján a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket ott, ahol arányuk eléri a 10 százalékot.
A 116 tagú testületből 64-en szavazták meg a javaslatot, amelyet Irina Farion, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt képviselője nyújtott be. A nyelvtörvény érvénytelennek minősítését a megyén belül az előterjesztő azzal az indokkal kérte a tanácstól, hogy szerinte a jogszabály lényegében államellenes, parlamenti elfogadásakor pedig súlyos szabálytalanságokat követtek el.
Az UNIAN ukrán hírügynökségnek több névtelenül nyilatkozó tanácstag kifejtette véleményét, miszerint a testület politikai döntést hozott, a határozatot pedig várhatóan az ügyészség jogi úton megtámadja.
A Korreszpondent ukrán hírportál megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum egészében az ukrán nyelv és az ukrán kultúra megyei szintű fejlesztési programjának módosításáról szól, és a dokumentum egyik pontja tartalmazza a nyelvtörvény érvénytelennek minősítését. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a nyugat-ukrajnai megyében heves tiltakozást és számos tömegmegmozdulást váltott ki a nyelvtörvény elfogadása. Legutóbb szeptember 11-én tüntetett mintegy háromezer pedagógus Lembergben (Lvivben) az ukrán nyelv védelméért.
Az országos szinten is heves vitákat kiváltó nyelvtörvényt a parlamenti ellenzék elsősorban amiatt támadta, mert általa az orosz nyelv körülbelül az ország felében – Ukrajna 27 megyéje közül 13-ban – emelkedhet regionális szintre, amivel de facto második hivatalos nyelvvé válik az országban. A jogszabály augusztus 10-én lépett életbe, azóta a keleti és a déli országrész több, orosz ajkúak lakta közigazgatási egységében emelkedett regionális szintre az orosz. A magyar nyelv szeptember közepén kapta meg a regionális státust a beregszászi járásban.