Nem épp fülbe való dallam
Síppal berepesztette egy telefonon keresztül reklámozó alkalmazott dobhártyáját egy 61 éves nő Németországban.
A sípos asszonynak elege lett abból, hogy hiába kérte a reklámtelefonálókat, töröljék a számát nyilvántartásukból, és soha többé ne próbálkozzanak nála. A több századik hívás után sípot ragadott, és amikor újból szólt a telefon és ismét reklámozó szólt bele, a nő hatalmasat fújt a telefonkagylóba – egyúttal a túloldalon az alkalmazott fülkagylójába.
A síp decibelereje megrepesztette a dobhártyát, és a szerencsétlenül járt alkalmazott azóta részlegesen süket, egyszersmind még mindig cseng a füle.
Az ügyből bírósági tárgyalás lett, amelyen az asszonyt 300 ezer forintnyi euró bírságot kell fizetnie – adta hírül az austriantimes.at című brit honlap.
@Galván Tivadar: Az én elütésem a kommentben. A cikkben is Pirmasens áll, én is arra gondoltam.
Egyébként az analóg telefonos világban (és a készülékek jó része, különösen a magánháztartásokban levők ma is analógok) a telefonban volt egy limiternek nevezett áramkör, amely meggátolta, hogy a hálózatra túl nagy feszültség kerüljön ki; de nem a telefonbetyárok dobhártyájának, hanem az erősítőknek a védelmére. Azt a jó tanácsot viszont magam is olvastam valamelyik német lapban (lehet annak már vagy 25-30 éve), hogy tartsunk a telefon mellett sípot, és a telefonbetyárnak fújjunk egy jót a fülébe.
@scasc: Primasens: ez még valószínűleg melléütés, és a valóban létező Pirmasensről van szó.
@Krizsa: Én is kacsának tartom, de a te leírásodból ez nem következik. A logika nem tűnik az erősségednek.
Attól, hogy neked egy bazinagy hanghatástól szakadt, nem jelenti azt, hogy egy kisebb, de még mindig nagy hanghatástól ne szakadhatna.
A beszakadt dobhártya következménye valóban kínzó fülzúgás, ami 2-3 napig tart. Az egészséges ember dobhártyája kb. egy hét alatt összeforr s a hallás sem károsodik. Saját tapasztalat: a házamba, kb. 8 évvel ezelőtt, a teljesen kikapcsolt TV antennáján a szobába "lejött" a villámcsapás. A hanghatás erejét nem tudom érzékeltetni, mert semmihez nem hasonlítható - süket csönd és teljes vakság következett utána. A vakság már percek mulva oldódni kezdett és kb. két óra mulva rendesen láttam. A dobhártya szakadás, mint írtam, egy hét alatt jött rendbe. Mivel egy villámcsapás biztosan hangosabb, mint a sípolás... a hír kacsa.
@Sigmoid: így van. fizikailag lehetelen akkorát a beszélőbe sípolni, hogy a túloldalon hallgató dobhártyája beszakadjon. ennyi.
Kicsit tényleg hírcsárda-pozitív a hivatkozott weboldal... Főleg hogy tudtommal a mai digitális telefonhálózaton az átvitt hangerő nem egyenesen arányos a kagylóba sípolttal.
Nem tudom hogy mitől jó az MTI híreit lehozni, sőt, facebookra felposztolni, egyik nagyobb sületlenség mint a másik.
Vagy ettől van jó sok találat és hirdetésbevétel?
@scasc: Az ilyen híreket eleve szeretik viccesen megírni, szójátékokkal. A város neve meg lehet puszta véletlen is.
@scasc: És nem vagyok benne biztos, hogy Primasens városát nem-e a "prime sense", "prime senses" miatt választották-e :-)
@Fejes László (nyest.hu): Egyébként az angol cikk címe is utal a "poénkodásra". Ugye a csöröng a teleofon (the phone rings), sípol a fülem (my ear rings) és a vicces ear ring ~ earring asszociáció mind egybe játszik. Pláne, ha a kattintás előtt csak az "ear ring" címet látod, és jóllehet, inkább a fülbevalóra asszociálsz, bizonyos komikus effektust kelt egy telfonhívásos (ring) fülsípolós (ring), abszolút abszurd (legalábbis hírérték szempontjából, de egyébként is) cikket olvasni.
@scasc: Az MTI új forrása nekünk is feltűnt. Őszintén szólva nem elemeztük az austriantimes.at anyagait, úgy véljük az MTI-nek kell szavatolnia a hitelességükért. Úgyhogy ha témába vágó a hír, és nem egyértelműen hülyeség, átvesszük. Márpedig a kommunikáció igenis a nyest témakörébe vág. Mindenesetre köszönjük a figyelmeztetést.
Utóbbi időben láttam sokszor austriantimes.at brit (!) honlapra való hivatkozással MTI-s cikket megjelenni. Érdekes módon ezek a hírek sosem jelennek meg más osztrák, tudtommal német sajtóorgánumokban sem. Fennáll a gyanú, hogy koholmányok. Tudjuk, hogy Nagybritanniában a bulvársajtónak más funkciója van: szabadon elrugaszkodhat a valóságtól, az nem számít ott (újságírói) etikai vétségnek, mert a bulvártermékek inkább szórakoztató magazinnak látják magukat. Ahogy a Maksa sem igazi dolgokat közöl, csak a különbség az, hogy nálunk a szórakoztatásból kitalált dolgokat (legyen az paródia vagy regény) deklarálni szokták, és nem hívják hírnek vagy dokumentációnak.
Szerintetek tényleg emeli a nyest fényét, ha "austriantimesos" híreket vesztek át az MTI-től? Nem is beszélve arról, hogy ez a hír se nem nyelv, se nem tudomány.