A Facebook mentheti meg a veszélyeztetett nyelveket
A digitális technológia, többek között a közösségi oldalak, a videomegosztó portálok és a mobiltelefonos rövid szöveges üzenetek menthetik meg a kihalófélben lévő nyelvek egy részét – állítják a szakemberek.
A jelenlegi mutatók szerint a világon ma beszélt mintegy hétezer vagy még több nyelvnek nagyjából a fele el fog tűnni a század végére. Ezt a folyamatot általában a globalizáció számlájára írják, ugyanakkor a „modern világ” bizonyos vívmányai, különösen a digitális technológia, éppen az ellenkező irányba hatnak. Az észak-amerikai törzsek például a közösségi média révén igyekeznek erősíteni a kapcsolatot a fiatal tagjaikkal.
A Szibériában és Mongóliában élő nomád népek által beszélt tuva nyelvnek olyan okostelefon-alkalmazása van, amely segít megtanítani a helyes kiejtést a diákoknak. „A kis területre korlátozódó, kevesek által beszélt nyelvek képviselői a közösségi médiát, a YouTube videomegosztó portált, a mobiltelefonos üzeneteket és számtalan egyéb technológiát használva hallathatják a hangjukat és terjeszthetik ki jelenlétüket” – fejtette ki K. David Harrison, az amerikai Swarthmore Egyetem nyelvészeti professzora.
„Rengeteget hallunk arról, hogy a globalizáció miként próbálja asszimilálni a kisebb kultúrákat. A pozitív oldalához tartozik azonban, hogy ma egyszerűen fogunk egy nyelvet, amelyet mindössze öt vagy ötven ember beszél valahol egy távoli vidéken, és a digitális technológia révén globális jelenlétet és közönséget teremtünk neki” – idézte a szakembert a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala.
Harrison, aki az eltűnőben lévő nyelvek utolsó képviselőit kutatva járja a világot, az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (American Association for Advancement of Science, AAAS) éves konferenciáján ismertette eredményeit. A National Geographic segítségével a szakember ez idáig nyolc hangos szótárat készített, amelyek nyolc veszélyeztetett nyelv több mint 32 ezer kifejezését tartalmazzák.
A hanganyagok mindegyikét az adott nyelv beszélői mondták fel, közéjük tartozik Alfred „Bud” Lane is, aki az Oregon északnyugat-amerikai állam középső részének part menti területére korlátozódó Siletz Dee-ni nyelv egyik utolsó képviselője. „Az ide érkező nyelvszakértők haldoklónak minősítették nyelvünket. Törzsünk tagjai azonban úgy döntöttek, hogy ez nem történhet meg, és tervet dolgoztunk ki arra, hogy megtanítsuk nyelvünket a Siletz-völgyben élőknek” – mondta Lane, aki nyelvének összesen 14 ezer szavát rögzítette egy internetes szótárban.
Margaret Noori a bennszülött észak-amerikai népekkel foglalkozó tanulmányok szakértőjeként dolgozik a Michigani Egyetemen, és egyben az anishinaabemowin, a Kanadában és az Egyesült Államokban élő, egyes bennszülött törzsek által használt nyelv egyik beszélője. Mint elmondta, ezek a közösségek a legnagyobb Facebook-felhasználók közé tartoznak. „A technológiát arra használjuk, hogy kapcsolatba lépjük az emberekkel annak érdekében, hogy megőrizzük a nyelvet” – tette hozzá.
Harrison szerint az összes nyelvet nem lehet megmenteni, mert utolsó képviselőikkel együtt maguk is elkerülhetetlenül kihalnak. A legújabb technológiai vívmányok azonban visszautat jelenthetnek a kihalás széléről számtalan olyan nyelv számára, amelyeket pár évvel ezelőtt még „halálra ítéltek” a szakemberek.