Műhelykonferencia az anyanyelv világnapján
Napjainkban csökkent a magyar nyelv presztízse, mert más nyelveken is hozzá lehet jutni a műveltséghez – mondta Maróth Miklós akadémikus.
A kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségei és korlátai a Kárpát-medencében címmel megkezdődött az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottsága műhelykonferenciája az anyanyelv nemzetközi napján, csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). A világnapot – amelyet 2000-ben ünnepeltek meg először – annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok tiltakozásul február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük – idézte fel a nemzetközi nap történetét Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.
Maróth Miklós akadémikus, az MTA alelnöke arról beszélt, hogy nincs olyan nyelv, amely ne lenne érték a világ szempontjából, minden nyelv önmagában érték. Ha a magyar nyelv elveszne, az emberiség szellemi kincseiből tűnne el valami pótolhatatlan – hangsúlyozta az akadémikus. Mint mondta, a magyar nyelv presztízse a Kárpát-medencében a 19. században nem volt azonos a mostanival, hiszen akkor a tudományos ismeretekhez hozzá lehetett jutni magyar nyelven, az egyetemek magyar nyelvűek voltak, a magyar kultúra nagyon vonzó volt, tehát érdemes volt ragaszkodni a magyar nyelvhez. Napjainkban csökkent a magyar nyelv presztízse, mert más nyelveken is hozzá lehet jutni a műveltséghez – jegyezte meg.
A rendezvényen szó lesz nyelvpolitikáról, többnyelvűségről, kisebbségi oktatásról, valamint a kisebbségi anyanyelvek és kultúrák megőrzésének és fejlesztésének tényezőiről. Az előadások, kerekasztal-beszélgetések hozzászólások a térség történeti-társadalmi örökségének sajátosságait, kisebbségi nyelvi elrendezéseinek közös és eltérő vonásait kiemelve irányítják rá a figyelmet a magyarországi nemzetiségek, kisebbségek anyanyelveire. Emellett szó lesz arról is, hogy a Kárpát-medence régióiban élő magyar közösségek hogyan tudják megőrizni anyanyelvüket. Az eseményt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottsága a MTA-val, az MTA Nyelvtudományi Intézete Többnyelvűségi Kutatóközpontjával, a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézettel, valamint a British Council magyarországi képviseletével együttműködve rendezi.
A délutáni kerekasztal-beszélgetés témája lesz egyebek mellett a magyar nyelv helyzete, a nyelvhasználathoz való jog, a helyes nyelvhasználat az internet terjedésével, a magyar terminológiaalkotás, a műfordítás és a szakfordítás, a nyelvművelés, a magyar nyelv és kultúra nemzetközi megismertetése. A Kazinczy-díj Alapítvány és az Anyanyelvápolók Szövetsége szombaton tart gálaműsort a Petőfi Irodalmi Múzeumban az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. A műsorban olyan színművészek lépnek fel, akik középiskolásként kiérdemelték a Kazinczy-érmet, mások mellett Bán János, Hegedűs D. Géza és Nagy-Kálózy Eszter.