Mit mímelnek a mémek?
Sokan nevezik mémeknek az interneten, első sorban főleg a közösségi oldalakon terjedő képeket, szólásokat, videókat. De mik is azok a mémek? Honnan jönnek? Léteznek-e egyáltalán?
Nap mint nap találkozhatunk a Facebookon terjedő jópofa vagy kevésbé jópofa képekkel, videókkal, mondásokkal. Ezek a „Találd meg a képen a hibát!”-típusú posztok van, hogy napokig, sőt hetekig keringenek, kitartóan ott ragadnak az üzenőfalunkon. Szeretjük őket vagy sem, hozzátartoznak a mindennapi virtuális világunkhoz, ha úgy tetszik, a közösségi oldalon folytatott kommunikáció állandó részévé váltak. Ahogyan része ennek a világnak a rájuk adott elfogadó vagy elítélő reakció is. Sokan hívják ezeket a tartalmakat mémeknek. De mik is ezek a mémek, és honnan jönnek? Ezt kérdezi egyik kedves olvasónk is:
Valaki mondja már meg nekem, hogy mi az a mém. Mostanában állandóan ebbe botlom bele. A Wikipédiában elolvastam, de attól nem lettem okosabb.
A mémről a magyar Wikipédia alapján valóban nem tudunk meg sokat. Arra is csak utalást találunk, hogy a mém kifejezés megalkotója, Richard Dawkins Az önző gén című könyvében csupán hasonlatként, példaként említi a mémeket. Az egész „mém-elmélettel” csupán az a célja, hogy minél jobban megmagyarázza vele az evolúció, a természetes szelekció működési mechanizmusait. Elsőként tehát érdemes azt megvizsgálni, hogy miről beszélt Dawkins a génekkel kapcsolatban, és utána azt is jobban meg fogjuk érteni, miről szólt a mémes hasonlat. (Ami aztán maga is mémként terjedt tovább, és a mai napig életképes.)
(Forrás: Facebook)
Az evolúció folyamatában mindig kell, hogy legyen valamilyen alapegység, egy úgynevezett replikátor, ami képes arra, hogy lemásolja önmagát. A földi élet körülményei között ez az egység nem más, mint a gén. Azt is tudjuk, hogy a gének lemásolásakor hibák keletkezhetnek, ezt hívja a genetika mutációnak. Így létrejönnek különböző génváltozatok, amelyek nem egyforma mértékben életképesek, azaz nem egyforma mértékben képesek arra, hogy önmagukat tovább másolják, tehát nem egyforma az esélyük arra, hogy fennmaradjanak. A jobban másolódó génből több lesz, míg a kevésbé jól másolódóból kevesebb. Ezt a kiválogatódási folyamatot nevezzük természetes szelekciónak.
Dawkins általánosítja az evolúció fent vázolt folyamatát, és azt mondja, hogy elképzelhető másféle replikártor is, mint a gén. Példaként azt hozza fel, hogy replikátor lehet például egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja vagy más kulturális termék. Ezeket nevezi ő – a gén (angolul: gene) szó analógiájára – mémnek (angolul: meme). „Ha egy tudós egy jó gondolatot hall vagy olvas, akkor továbbadja kollégáinak és tanítványainak. Megemlíti a cikkeiben és előadásaiban. Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve elszaporodik” – fogalmaz Dawkins. De mindezzel ő csak azt akarta megmutatni, hogy az evolúció folyamata nem szükségszerűen csak az élővilágban működik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ju4444ncho / CC-SA 3.0)
A mémekkel kapcsolatos elmélete ugyan csak hasonlatnak indult, de nagy karriert futott be. Mondhatjuk, hogy igen életképes mémként terjedt a mémelmélet, és sokak szerint önálló tudományt is létrehozott az 1980-as években: a memetikát (angolul: memetics). Ez azonban nem vált széles körben elfogadottá; sokan áltudományosnak tartják a mémekkel kapcsolatos vizsgálatokat, jóllehet a kulturális vagy társadalmi evolúció ötlete már jóval Dawkins előttre datálható.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a mém (meme) szót valóban Dawkins használja először 1976-os könyvében. A szó a görög miméma (‘utánzás’) rövidített változata. A szó kialakulása azonban összeköthető egy másik, a társadalmi evolúció elméletében már korábban is létező fogalommal, a szintén görög eredetű mneme szóval, aminek a jelentése ‘emlékezet, memória’.
Annak ellenére, hogy a tudósok körében nem vált széles körben elfogadottá a mémek létezését állító elmélet, maga a fogalom és a kifejezés azonban a hétköznapi nyelvben tovább él, és ma már az összes facebookon terjedő „kulturális terméket” is mémnek nevezik, valószínűleg a gyors „szaporodás”, a sok másolatban létezés miatt. Úgy is fogalmazhatunk, visszatérve Dawkins hasonlatához, hogy a Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak az ideális élőhelyei a mémeknek.
Forrás
Dvojcse
kétszer van az a betű
1 szóval nem írta hogy a számokban van a hiba
Én nem találom meg a hibát, és kikészít!
Magyarul már Csányi Vilmosnak az evolúció általános elméletéről szóló könyvében (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/evolrend.htm) gyönyörűen vagyon írva a kulturális evolúcióról, ill. a neurális evolúcióról. Itt a mémnek nevezhető alapegység szépen értelmezhető.
A "mémek létezését állító elmélet" nem létezik. :)
Léteznek VALAMIK, pszichológiai kifejezéssel "mentális reprezentációk", amiket a köznyelv jellemzően szűkebb szavakkal ír le, és "vicceknek", "gondolatoknak", "ötleteknek", stb. nevezi őket.
Ezeket az emberek el szokták mondani, meg szokták mutatni egymásnak.
Ez idáig nem elmélet, hanem olyan tény, hogy pl. "léteznek felhők". Nincs elmélet, ami "a felhők létét állítaná".
Hogy ezeknek a gondolatoknak a terjedése tényleg valamiféle evolúciós analógia lenne, azon lehet vitatkozni, de tendenciák határozottan megállapíthatók.
A szociálpszichológia egy ága aktívan foglalkozik ezzel a mechanizmussal, amit "szociális reprezentációk rendszerének" nevez. Igaz nem "memetika", de létező tudomány, és pont ezt vizsgálja.