Milyen hálót készít a belőtt pók?
Egy kísérletben különböző tudatmódosító szereket adagoltak pókoknak, majd megfigyelték, hogy az állatok hogy viselkednek, és milyen hálót készítenek. Az eredmény magáért beszél.
Nemrégiben mutattuk meg olvasóinknak, hogy hogyan alkotott képet a különböző tudatmódosító szerek hatásairól egy német művész. Arról azonban nem szólnak ezek a képek, hogy ténylegesen milyen hatást fejtenek ki ezek a veszélyesebb és kevésbé veszélyes, legális és illegális szerek az idegrendszerre. Hogyan befolyásolják a kognitív képességeket a kábítószerek? – Lássuk pókhálókon!
A különböző tudatmódosító szerek hatásainak szemléltetésére pókoknak adagoltak különböző drogokat. A pókok belőve is nekiláttak hálót készíteni, csakhogy a drogos pókok hálója nem egészen olyan alakú, mint a józan pókoké.
(Forrás: trinity.edu)
A kísérlet alapötlete egy amerikai gimnazistától, Judith Milestól származott. A NASA Skylab elnevezésű projektje keretében olyan kísérletet tervezett, amelyben egy Föld körüli pályára állított űrhajóban vizsgálták, hogy a földinél jóval csekélyebb mértékű gravitációban, illetve a súlytalanság állapotában a pókok képesek-e hálót szőni. A kísérletet végre is hajtották: két pókot állítottak Föld körüli pályára, és vizsgálták az űrhajóban készített hálójukat. A pókok ugyan nehezebben, mint a megszokott körülmények között, de képesek voltak hálót szőni. A pókok tehát lassan adaptálódtak az új körülményekhez, és „megtanultak” az új körülmények között hálót készíteni. Amikor az első hálójukat a kutatók leszedték, újabb kezdtek szőni, ami már sokkal erősebb és jobb volt, mint az első. Sajnos a pókok elpusztultak a kísérletben – valószínűleg azért, mert dehidratálódtak.
Amikor azonban egy másik kísérletben különböző tudatmódosító szereket adtak a pókoknak, a központi idegrendszerük olyan befolyás alá került, amely kihatott a motorikus képességeikre, és nem tudtak normális hálót szőni.
Koffein fogyasztása után ilyen hálót szőtt a pók:
(Forrás: trinity.edu)
Az a pók, amelyik marihuánát fogyasztott, ilyen alakú hálót készített:
(Forrás: trinity.edu)
Meszkalin fogyasztása után pedig ilyen alakú lett a háló:
(Forrás: trinity.edu)
Az LSD fogyasztása után a pók kihagyta a keresztbe menő szálakat:
(Forrás: trinity.edu)
Egy klórhidrát tartalmú altató után szinte fölismerhetetlen a pók hálója:
(Forrás: trinity.edu)
Speed fogyasztása után pedig így nézett ki a háló:
(Forrás: trinity.edu)
Ezek a képek jól szemléltetik, micsoda befolyással vannak a tudatmódosító szerek a központi idegrendszerünkre. Nekünk ugyan hálót nem kell szőnünk, de végzünk hasonlóan bonyolult vagy talán még összetettebb tevékenységeket. El lehet képzelni, hogy azokra milyen hatással vannak ugyanezek a szerek.
Forrás
@Roland2: Pedig érdekes lenne ilyen kutatásokat végezni.
@Sultanus Constantinus: A méhek is betévednek a lakásba és más olyan zárt terekbe ( autó, vonat utastere,stb. ) , ahol semmilyen virágot nem találnak.De ugyanígy más rovarok is ( pl kóbor hangyák panelház 4. emeletén ,szitakötők,stb.). A rovarok életének nagy része élelemkereséséből áll, próba-szerencse alapon tévednek új helyekre, ahol csak az ösztöneikre hagyatkozhatnak. Nem is tudom, h. végeztek-e összehasonlítást az ízeltlábúak intelligenciájáról, vagy hogy lenne-e értelme ilyennek, mert az ízeltlábúakat nem a tanult vagy maguk által tapasztalt viselkedésformák vezérlik ( mint néhány emlőst ), hanem az ösztöneik , az idegrendszerük is teljesen eltérő,mint a gerinceseké.
@Szalakóta: Köszönöm a felvilágosítást :) Akkor még az is érdekes kérdés, hogy a _felderítő_ hogyan találja meg a virágot... bár ez már igencsak távol esik a cikk témájától.
@winnetou: A méheknek felderítőik vannak, akik visszatérve a kaptárba eltáncolják, hol található táplálék, még kóstolót is ad. A távoli helyeket centiméteres pontossággal is meg tudják adni. Aki kimegy, az úgy tankol fel, hogy a megadott távra megy, nem visz magával több ennivalót.
Persze a pók is, a méh is ösztönlény, és a méh memóriája csak három napig tart.
@Sultanus Constantinus: Előrebocsátom, hogy nem vagyok szakértő, de józan ész alapján azt mondanám, hogy a két feladat bonyolutsága nem egymáshoz mérhető. A méheknek a virág megtaláláshoz elég bolyongani és valami "lokális mintázatot" (szín, forma stb.) keresni. De ahhoz, hogy egy pók "jó helyre" tudja szőni a hálóját, a környezetét jóval nagyobb léptékben, illetve időben is át kell tekintenie (attól, hogy pillanatnyilag nincs valahol légy, még lehet jó vadászeterület).
Más kérdés, hogy a méh nem csak a virágra, hanem a sárga pólóra is simán rászáll...
Noever, Cronise, Relwani, New Scientist, 1995.04.29.
nyest.hu ? 1995 ??
Amúgy szerintem a pókok ezt a képességüket leszámítva a legbutább ízeltlábúak. Gyakorlatilag semmi másra nem képesek, csak mindenhova hálót szőni. Hogy mennyire nincs mérlegelési képességük, az is jól mutatja, hogy még olyan helyekre is szőnek hálót, ahol semmi esélyük táplálékot találni (pl. lakásban). (Ezzel szemben pl. a méhek csak a virágokra szállnák rá, mert tudják, hogy azzal van dolguk.)