Forró alumíniumot öntöttek valahova, és csoda történt!
Egy művészeti projekt kapcsán biológiai és helyesírási ismereteiket is bővíthetik olvasóink.
Egy nagyon érdekes videót osztott meg nemrégiben a Kiskegyed, amire Krisztián hívta fel a figyelmünket egy nyelvi és egyben biológiai érdekesség miatt. A videóban azt látjuk, hogy egy elhagyott hangyabolyba folyékony alumíniumot öntenek, majd hagyják megszilárdulni. Amikor a földet lemossák róla, akkor a hangyák járataiba beömlött alumínium kirajzolja azoknak a szerkezetét, ami tényleg csodálatos, tényleg érdemes megnézni...
.
Viszont Krisztián nem azért küldte nekünk a cikket, hogy lenyűgözzön minket vele, hanem azért, mert a magyar hírnek ez volt a címe:
A cím valóban több sebből vérzik: (legalább) egy nyelvészetiből és egy biológiaiból. Lássuk ezeket sorban!
A termeszek (lat. Termitoidae) ízeltlábúak, rovarok és bármilyen furcsa, a csótányokkal rokonok. A hangyák (lat. Formicidae) szintén ízeltlábúak, és azon belül rovarok, de a méhek és a darazsak rokonai. Két különféle állatról van tehát szó. De melyikről van szó a videóban? Az angol cím alapján az elhagyott boly gazdái fire ant-ek voltak, nekik a magyar nevük: tolvajhangya, és valóban a hangyák családjába tartoznak.
A félrevezető magyar cím pedig azért jöhetett létre, mert a köznyelvben elterjedt a termeszhangya kifejezés; ezzel azonban nem a hangyákra, hanem a termeszekre szoktak utalni. A címben tehát termeszhangyavár-nak kéne szerepelnie, így, egybeírva. Ez azonban félrevezető, hiszen – ahogy láttuk – a videóban nem termeszekről, hanem hangyákról van szó.
Lehetséges, hogy a cím megalkotóját az a nyelvi nehézség zavarta meg, hogy míg termeszvár-ról szoktunk beszélni, hangyavár-ról jóval ritkábban. Lehetséges, hogy ezért keverte össze a termeszeket és a hangyákat.
Nem egyedüli és nem is meglepő példa. A kullancsokat is általában rovarokként emlegetik, amikor pókfélék, de még orvosok is, akiknek elvileg érteniük kell(ene) a biológiához, hiszen az egész szakmájuk arra épül...
Egyébiránt a köznyelv és a tudományos fajnevek mindig is hadilábon álltak egymással. Nagyon gyakori ugyanis, hogy egy köznyelvi fajnév több eltérő (és egymással nem is feltétlenül rokon) fajt is jelenthet, de az sem ritka, hogy ugyanazt a fajt hívják többféleképpen, ami nyelvjárásfüggő is lehet (pl. a "féreg" a székelyeknél 'egér').