Mennyit ér a pedagógusok munkája?
A tanárokat rosszul fizetik Magyarországon. Azt gondolnánk, ez a tétel világviszonylatban is megállja a helyét. Az Upworthyn közölt grafikon azonban azt mutatja, hogy nem nálunk a legrosszabb a helyzet. Vagy talán mégis?
Az új köznevelési törvény szerint a tanároknak a kötelező heti harminc órát az iskolában tölteniük. Ez persze nem azt jelenti, hogy a heti kötelező óraszámuk huszonkettőről harmincra emelkedik. A munkaidőt a tanárok esetében természetesen nem csak a tanítási órák száma adja, hanem az adminisztráció és az órákra való felkészülés is a munka része. Az utóbbi két feladat (az adminisztráció és a felkészülés) nem feltétlenül zajlik az iskola falai között – néha egészen prózai okokból adódóan: például azért, mert az iskolában nincs elegendő számítógép, vagy nincs kellőképpen felszerelt könyvtár. Az új szabályozás azonban ezeknek a munkahelyhez nem kötődő feladatoknak egy részét is bent kívánja tartani az iskola falai között.
A pedagógusok felháborodtak az új törvény szigorításán, és attól tartanak, hogy innen már csak egy lépés az, hogy az iskolában töltendő időt tanítással kelljen tölteniük. A közvélemény azonban sokszor annyit lát ebből, hogy egy teljes állásban dolgozó pedagógus „fele annyit dolgozik”, mint más ember, aki ledolgozza a heti negyven óráját. Akik így gondolkodnak, valóban abból indulnak ki, hogy a munka az a tevékenység, amit az ember a munkahelyén végez. Arra nem gondolnak, hogy ha egy tanár minden heti megtartott órájára csak egy-egy órát készül, akkor bőven megvan a heti negyven óra, sokszor több is. A heti kötelező huszonkét óra innen nézve tehát valóban soknak tűnik...
Azt is tudjuk, hogy tanárnak lenni nem tartozik a zsíros állások közé. Azt mindenki elismeri, hogy a pedagógusok alul vannak fizetve, ami sem a szakma elismertségének, presztízsének, sem pedig a minőségi munkának nem kedvez. A tanári pálya egyáltalán nem vonzó: sokat kell dolgozni kevés pénzért. Így vagy azok mennek tanárnak, akik teljesen elhivatottak, vagy azok, akik máshol nem állják meg a helyüket... Akik tanárként dolgoznak, a megélhetésért kénytelenek több állást vállalni, ami azt is jelenti, hogy a tanári munkájukra kevesebb időt fordítanak.
Sokszor gondoljuk, hogy a fentiekben leírtak speciálisan magyar jelenségek. Az upworthy.com által közölt érdekes grafikon azonban rámutat arra, hogy a probléma egyáltalán nem csak nálunk van jelen. A grafikonon baloldali oszlopában az országokat aszerint állították sorba, hogy mennyi időt töltenek az általános iskolai tanítók munkával. Látható, hogy a legtöbb munkát az Egyesült Államokban követelik meg a pedagógusoktól, Magyarország pedig sereghajtó ebből a szempontból. A munkaidőt tekintve tehát világviszonylatban a magyarországi tanítók nem dolgoznak sokat – mondjuk az osztrák vagy a cseh kollégáikhoz képest. A grafikon jobb oldali oszlopában az országokat aszerint állították sorba, hogy mennyi a tizenöt éves tanítási tapasztalattal rendelkező általános iskolai pedagógusok fizetése. Ebben a sorrendben a listát Korea vezeti, míg hazán itt is a mezőny végén (de nem az utolsó helyen) szerepel.
Mi az érdekes mindebből? Az elvárt munka és az érte kapott fizetség aránya. A grafikonon tehát a jobb- és a baloldali oszlopokat összekötő vonalak meredekségét érdemes figyelni. Minél meredekebben ível lefelé ez a vonal, annál kevésbé van arányban az elvárt munkaidő és a fizetség. És minél meredekebben mutat felfelé ez a vonal, annál inkább mondható, hogy a tanárok munkáját megbecsülik az adott országban (a többihez viszonyítva). A munkaidőben vezető helyen álló Egyesült Államok esetében például a fizetség meglehetősen alacsony, a tanári szakma anyagi megbecsülése alacsony, míg Nagy-Britanniában, azt mondhatjuk, hogy jobb a helyzet: kevesebb munkáért többet fizetnek, mint az USA-ban.
Magyarország tekintetében pedig azt látjuk, hogy ugyan rendkívül alacsonyak a fizetések, de a munkaórák száma is alacsonynak számít – világviszonylatban. Hazánk esetében az oszlopokat összekötő szakasz meredeksége kicsi, ami azt jelenti, hogy – más országokkal összehasonlítva – hazánkban inkább arányban van a munkaidő és a fizetség.
Az persze nem derül ki sajnos, hogy a grafikont pontosan mikor és milyen adatok alapján készítették el. Nem mindegy ugyanis – ahogy azt fentebb említettük –, hogy mit számítunk a munkaidő részének. A magyar szabályozás eddig a felkészülést egyáltalán nem számolta hivatalosan a munkaidőbe, így nem meglepő, hogy egy ilyen grafikonon sereghajtók vagyunk a munkaórák tekintetében. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyar tanárok kevesebbet dolgoznának, mint a holland vagy az ír tanárok!
Forrás
@Sigmoid: Nem tudom, mikor hallottad ezt a tanítónőt, de mostanában biztosan nem. A mindenki által annyira irigyelt nyári szünet 30 munkanap, ennyi bizonyos kor után minden munkavállalónak van. Téli szünet nincs, az idén sem volt. Tavaszi szünet sincs már. Ledolgozzuk ui. az esetleges plusz napot.
A tanítónőnk lehet, hogy hazaért 3 órakor, de akkor odaült a számítógépe elé, az iskolában ui. nem fért hozzá, elvégezte az adminisztrációt, megnézte a másnapi tananyagot, valamennyit előkészített belőle, esetleg, ha még maradt energiája, kijavított néhány dolgozatot. Nem mindet, mert lejárt a munkaideje, hiszen rég elmúlt már 5 óra.
Az elemzés írója nem volt elég figyelmes. A munkában töltött időt valóban nehéz összehasonlítani, mert minden országban más munka számít a pedagógus munkakörbe tartozónak. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy USA-beli pedagógusnak közel kétszer annyit kellene dolgoznia, mint egy magyarországinak.
A másik oszlopban viszont nem a fizetések vannak összehasonlítva, hanem a keresetek a GDP %-ában. Így már egészen más az amerikai tanárok fizetsége, ahol a legmagasabb a GDP. Egészen más értelmet kap a német tanárok fizetése, akik a német GDP egy főre eső részének a másfélszeresét kapják, vagy a magyar pedagógusok bére, akik a németével nem összehasonlítható magyar GDP 70%-át, vagy cseh kollégáké, akik a cseh GDP 100 kapják, Sajnos nincs adat a többi közép-európai ország helyzetéről. Magyarország mögött a százalékos táblázatban, Norvégia található, viszont Norvégiának olyan magas a nemzeti jövedelme, hogy a magyaréval egyszerűen nem összehasonlítható.
Ha elvégeznénk valami reális elemzést, azt tapasztalnánk, hogy nominálisan Magyarország becsüli meg legkevésbé a pedagógusait, miközben kiszipolyozza őket.
Miért, pl. az Egyesült Államok esetén beleszámolták vajon a munkaidőbe? :)
Egyszer én hallottam egy ifjú tanítónőt arról beszélgetni a barátnőjével, hogy "hát ja ebből nehéz megélni, de délután háromra otthon vagyok, ott a nyári szünet, téli szünet, simán elvállalok valami másodállást vagy elkezdek vállalkozni, és még mindig marad szabadidőm gyereket vállalni, nem is tudnék jobbat elképzelni", vagy valami hasonló vonalak mentén.
az eredeti: master-degree-online.com/files/2011/04/a-teachers-worth-around-the-w
a forrás az alján (2007-es adatok):
www.oecd.org/education/skills-beyond-school/educationataglance2009oe