Megnyílt a világ legnagyobb múzeuma
Megnyílt a nagyközönség előtt Kína megamúzeuma, a Tienanmen tér keleti oldalában található Nemzeti Múzeum, amely közel 200 ezer négyezetméteres területével a világ legnagyobbja.
A megelőző egyéves kísérleti szakaszban – amikor a bővítés még részben folyamatban volt, és csak eseti csoportok jelentették a közönségét – több mint 4 millióan keresték fel. Hivatalos megnyitása újra felhívta a figyelmet a nemcsak méreteiben, de kínálatában is egyedülálló múzeumra, amely a kelet-ázsiai ország több ezer éves történelmének bemutatása mellett időszaki kiállításoknak is otthont ad.
A múzeumot március második hétvégéjén is sok ezren keresték fel. A látogatók között unokáktól nagyszülőkig minden korosztály megtalálható volt; családok, diákok, baráti csoportok, párok, vidéki vándormunkások valamint bel- és külföldi turisták. A belépés mindenkinek ingyenes, a csomagvizsgálat és a személyes biztonsági ellenőrzés zökkenőmentes. Aki szeretné – élőben, egy készüléket használva, vagy a telefonjára letölthető szoftver segítségével – tárlatvezetést is hallgathat.
A legnépszerűbb az ősi Kínát bemutató, történelmi korszakokra bontott kiállítás, amely elsőként Kína és Kelet-Ázsia legrégibb felegyenesedett emberi (Homo Erectus) leletét, a Jünnan (Yunnan) tartományban 1965-ben talált 1,7 millió évvel ezelőtti jüanmoui (Yuanmou) ember fogait és elképzelt környezetét mutatja be.
A kiállítás fajanszokat, porcelánokat, fém ételtartó edényeket, víztárolót, maszkokat, textíliát, fegyvereket, harangokat, bronz tükröket, jáde csészéket, pecsétnyomókat, érméket és még sok egyéb ősi tárgyat vonultat fel, a több száztól, a több ezer évesig. Külön helyet kapott egy ezeréves, rézből készült emberi alak, amelyen az akupunktúrás pontokat jelölik precízen.
Sem a tárolók, sem a termek nem zsúfoltak, torlódás, csoportosulás legfeljebb egy-egy monitor mellett van, amely az adott témához kapcsolódó animáció segítségével mutatja be a képzelt egykori világot, például a fegyverkészítést.
A múzeum ad otthont több olyan tárgynak, amelyet sok kínai ismer már „látásból” mint az általános iskolai tankönyvek illusztrációit. Ilyen például az az 50 centiméter magas, nevető arcú agyagfigura, amelyet a Keleti Han-dinasztiában (25-220) készítettek, és 1982-ben találtak Szecsuan tartományban. Vidám, dobját verő mesélőt ábrázol.
Itt van a Hou Mu Wu négyszögletes főzőedény is, a Kínában talált legnagyobb és legsúlyosabb bronz ereklye, amely az uralkodói áldozatok fontos kelléke volt a Sang (Shang) dinasztia idején (Kr.e 17.-11. század). 832,84 kilogramm súlyú, 133 cm magas, az edény szája 110 cm hosszú és 78 cm széles. 1939-ben találták parasztok Honan (Henan) tartomány Vukuan (Wuguan) falujában, majd visszatemették, mert túl nehéz volt. 1946 júliusában ásták ki újra.
A Nemzeti Múzeum helyén korábban az 1950-ben alapított kínai forradalmi múzeum és a kínai történelmi múzeum működött. Az épület 1959-ben készült el az új Kína kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából épített tíz nagy épület egyikeként, egy időben a vele szemben álló Népi Gyűlés Házával. Homlokzati hossza 313 méter, magassága 40 méter.
Az időszaki kiállítások témái között van például kalligráfia, kőfaragás, építészet és animáció. Háromezer négyzetméteren a német művészet is helyet kapott. A berlini, a drezdai és müncheni állami múzeumok mintegy 600 darabos, többségében festményeket és szobrokat felvonultató – A felvilágosodás művészete című – tárlattal mutatkozik be.
Az épület újjáépítése négy éven át tartott, ma 28 kiállítótermében több mint 1,2 millió kiállított tárgy található. Az átalakítási munkálatokat –pályázat eredményeként – a hamburgi Gerkan, Marg and Partners építészeti tervező iroda tervei alapján végezték.