Megjelent a medvesaljai nyelvjárások atlasza
Egy új nyelvjárási atlasz szó szerint is kiszínez egy fehér foltot a magyar nyelvjárások térképén – a korszerű szoftverek az adatok egészen új elrendezését is lehetővé teszik.
2011 utolsó napjaiban látott napvilágot Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza, melyet Cs. Nagy Lajos nyelvész húszévi kutatásai alapján készített. A szerző 1991-től 1996-ig a Nyitrai Pedagógiai Főiskola (ma Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a vendégtanáraként gyűjtötte össze nyelvatlaszának anyagát. A munkában hallgatók is részt vettek. Később az OTKA-támogatásával szervezett utakon újabb nyelvi és néprajzi adatokkal gazdagodott az anyag, s összesen több mint 180 ezres korpusz jött létre. Ebből az adatmennyiségből 100 ezernél is több került az atlasz térképeire. A most megjelent atlasz papír alapú változata annak a nyelvjárási adatbázisnak, amely digitális változatban (CD-lemezen) is meg fog jelenni.
Cs. Nagy Lajos: Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza. Luminosus n.o. Kiadó, Nagykapos (Veľké Kapušany), 2011 (798 lap)
A medvesalji falvak az egykori Gömör megyének Nógráddal határos délnyugati részén – a mai Szlovákia területén – a Gortva-patak völgyében fekszenek. A tizenkét települést (Sőreg, Ajnácskő, Csevice, Gömöralmágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Óbást, Újbást (korábban Egyházasbást), Bakóháza, Vecseklő, Medveshidegkút, Tajti) magában foglaló tájegység rohamosan fogyó magyar lakossága kultúrájában, népszokásaiban, palóc nyelvjárásában nem egy tekintetben archaikus. Az összlakosság száma 1980-ban 5797 fő volt, közülük 5500 volt magyar nemzetiségű. 2001-re, két évtized alatt a magyarok száma 1129 fővel, 20,53%-kal lett kevesebb. A fogyás évtizedenként átlagosan 10-11% között van. (Arról, hogy a terület szlovák lakosságának létszáma hogyan változik, nem állnak rendelkezésünkre adatok.) A magyar nyelvjárások atlaszának a gyűjtése az 1950-es években erre a viszonylag zárt körzetre nem terjedt ki. Tudományos szempontból ezért is nagy jelentőségű ez a nyelvatlasz.
Az atlasz 750 térképlapon mutatja be a legjellemzőbb hagyományos paraszti élet, használati tárgyak, ételek megnevezéseit, valamint a megnevezések nyelvjárási változatait. Megtudhatjuk az atlaszból, hogy ezen a területen pl. a fanyelű bicskát nevezték bicskának, bicsaknak, bugylibicskának, halbicskának, halasbicskának, konyabicskának, sőt jancsibicskának is. A macska, ha simogatják, nemcsak dorombol, hanem bőgőzik, brúgózik, duruzsol, morog, morgattyúzik és muzsikál is.
A térképek az adatbeíráson túl az adatok bizonyos szempontú csoportosítási lehetőségét is szemléltetik. Ezt illusztrálja 32 színes térkép. A térképek szerkesztése, a nyelvi variánsok bemutatása Vékás Domokos és Vargha Fruzsina Sára által fejlesztett Bihalbocs szoftverrel készült. Ez a szoftver lehetővé teszi, hogy a teljes korpusz informatizált változatából a kutató Macintosh gépeken igényeinek megfelelő új térképeket generálhasson, újabb és újabb összefüggéseket tárhasson föl, mutathasson be. A formátum lehetővé teszi, hogya medvesalji korpusz integrálható legyen a magyar és az európai dialektológiai kutatási adatállományokba.
Ennek a számítógépes nyelvatlasznak a megszületésével eggyel csökkent a nyelvjárási szempontból föltáratlan magyar tájegységek száma.
Örülök is, meg nem is.
Azzal a pénzzel, amit a kutatók ilyen projektekre költenek, esetleg segíteni lehetne fiatal medvesalji párokon, hogy több gyerekük szülessen.