Mahacskala után Moszkva
A rövid mahacskalai kitérő után Dzsudzsák most a Dinamo Moszkvához igazol. Dagesztán után Moszvka etnikai összetételét is megvizsgáljuk.
Mahacskalával ellentétben Moszkva igazi világváros. Moszkva többek között arról is híres, hogy ebben a városban él a legtöbb milliárdos – szám szerint 79 –, és a külföldi látogatók kiadási költségeinek szempontjából a nemzetközi felmérésekben Moszkva rendre a legdrágább városok élmezőnyében végzi, New Yorkot és Londont is mindig megelőzve.
Míg Mahacskala összlakossága a 600 ezret sem éri el, addig Moszkvában húszszor ennyi, 11,5 millió lakost számoltak össze az utolsó népszámláláskor. Ehhez jön azonban még úgy további 1,8-2 millió „vendégmunkás”, akiknek nincs állandó letelepedési engedélyük. Moszkva pontos etnikai összetételét csak becsülni lehet ez utóbbi tény miatt. A város ráadásul területének megduplázását tervezi a közeljövőben dél-nyugati irányú terjeszkedéssel, mert jelenleg már túl nagy a népsűrűsége.
(Forrás: wikimedia commons / Dmitry A. Mottl (CC BY-SA 3.0))
A hivatalos adatok szerint Moszkvát 90 százalékban oroszok lakják. Rajtuk kívül csak az ukránok, tatárok és örmények aránya éri el az 1 százalékot. Persze mindez az önként bevallott nemzetiségi hovatartozásra vonatkozik, és az is csak 10,8 millió lakosra. A fennmaradó legalább 2,5 millió moszkvairól vajmi kevés biztosat lehet tudni. A moszkvaiakkal kapcsolatos érdekességek egy része pedig ezekhez a bürokrácia hálóin kívül élőkhöz kötődik.
Magában Oroszországban legalább 160 nemzetiség él még a 80 százalékos többséget képező oroszok mellett. Az ország legnagyobb (milliós) kisebbségei sorrendben a tatárok (5,3 millió), az ukránok (1,9 millió), a baskírok (1,6 millió), csuvasok (1,4 millió), a csecsenek (1,4 millió) és az örmények (1,2 millió). Moszkva pedig mint az ország fővárosa, nemcsak az ország szegényebb nemzetiségi köztársaságaiból vonzza a bevándorlókat, de a volt Szovjetunió területéről is: azerieket, grúzokat, üzbégeket, kazakokat, tádzsikokat. Legalább 1 millió külföldi él Oroszországban, és majdnem fél millió állampolgárság nélküli lakos is, akiknek többsége valószínűleg a fővárosban próbálgatja szerencséjét.
Ez utóbbi tényt igazolhatja, hogy Moszkvával kapcsolatosan külföldi megfigyelők rendre megjegyzik, hogy a város muszlim lakossága legalább 1,5-2 milliós. Ez az adat sehogy se passzol a hivatalos statisztikák számaival, de érdemben orosz hivatalok se próbálják meg cáfolni. A népszámlálás szerint Moszkva lakosainak csak 3 százaléka muszlim. A 2 milliós becslés ezzel szemben ennek az ötszörösét, 15 százalékos muszlim jelenlétet jelent. Azt azonban még hozzá kell tenni a fenti adathoz, hogy ezekben a számításokban a vallási hovatartozást a nemzetiségi hovatartozás alapján határozzák meg. Azt már kevésbé lehet tudni, hogy mennyire vallásosak is valójában ezek az emberek. Egy visszafogottabb muszlim jelenlétet látszik igazolni az a tény, hogy Moszkvában mindössze 4-5 működő mecset létezik – míg az országban vagy 7000 – de ez egyben az új mecsetek építése elleni moszkvai előítéleteknek és elutasításnak is köszönhető.
Oroszország két régiójában laknak jelentős számban muszlimok a fővároson kívül. Az egyik az egymással szomszédos Tatárföld és Baskíria, a másik pedig pontosan a Kaukázus vidéke, ahonnan Dzsudzsák is a fővárosba költözik.
(Forrás: wikimedia commons / Christophe Meneboeuf (CC BY-SA 3.0))
Dzsudzsák új csapata egyébként a nagy múltú Dinamo Moszkva. A csapat régi stadionját három éve zárták be, ezért az új stadion elkészültéig a Dinamo játékosainak a rivális PFK CSZKA Moszkva (ЦСКА) csapatával kell megosztani a Khimki Arénát Moszkva észak-nyugati külvárosában. A zord időjárás ellenére is valószínűleg barátságosabb az új környezet, mint a leginkább az öngyilkos merényletekről elhíresült Mahacskala volt.
Forrás:
New York Times: With an assist from Moscow, Islam flourishes
Mosques: Mocква
Central Asia: Muslims of Moscow
Pravda: Muslims paralyze Moscow for religious holidays
postr: Az orosz ok
Egy kedves ismerôsöm pont Himkiben lakik...