Magyarország 14 másik nyelve
Új nemzetiségi törvény lépett ma hatályba az alaptörvénnyel egy időben. Az új jogszabály az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és megnehezíti a visszaéléseket. A törvény a népszámlálási adatokhoz köti a nemzetiségi választást.
A sarkalatos törvény a korábbi, 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat.
Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a „többség-kisebbség” relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához.
Az új szabályozásra azért is volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján.
További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik majd.
A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket.
A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen.
A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt.
A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket.
Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségeké.
románok, szlovákok így néz ki egy emberi törvény
így néz ki az evolúció egy bizonyos fokán a jog:
.
"törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga."
.
Magyarország 2012
Szlovákia 204?
Románia 220?
Ukrajna 210?
Szerbia 2015?
kecse barir kara ulak
erte kelir kara ulak
bar jó, kara fekete, mi ezen a nem érthető?
kutkor bezne algyamanna
szen börsön boka csalli
batson igye tengria.
a kun nyelvvel mi van? utoljára 1040-ben volt szótár?
talasman "rabló"
tap tap tamizik
tama turgan tamizik
kölegeszi kümisten
küje turgan tamizik
ol köbelek
biti biti bitidim
bes agacska bitidim
köneszuvum juvurdim
kök jibegim csirmadim
ol kina dir
köneszuv (kéneső, kínyeszú), juvur- (gyúr), jügün- (gyökön, gyökint, gyögen), tünglik (tinneg, füstfogó), csanak, kögen (kögíny, fejéskor a bárányok egymás mellé kötésére való hosszú kötél), ulak (olló, kecskeolló) stb. Ezek egy része még honfoglalás előtti török szó nyelvünkben, másik részük viszont éppen a kun nyelvből, egyes magyarországi kun nyelvjárások
Bezen attamaz kenze kikte
szen lészen szen adon
dösön szen küklön
nitzi egen gerde ali kékte
bezen akomezne oknemezne
.
Atamïz kim kökte sen
Atyánk, ki (az) égben vagy
Bezén attamaz kenze kikte
Bizi atamïz kim-sin kökte
ez hogy
akcsa kajda kislamis
kanli jerde kislamis
ak-csak-aj-da--kis-l-am-is
kan--li-jer-d-e-kis-l-am-is
meg a
tav üsztinde talasman
tajagi bar bes batman
kb. az árut tünteti el a TOl-vaj mint a puttonyos a tajt jót
.
a terebes már nem először félreértelmez dolgokat, mint kösszler az arab utazó bolgárok--szkítamagyarok országában tett utazásáról szóló könyvében
.
a kök láthatóan úgyanúgy kék mint az ég ahogy a türk nyelvekben
a
biti biti bitidim
bes agacska bitidim
meg nem hiszem el h nem betű
@doncsecz: A roma nyelvnek sem "két változata", mivel a "roma nyelv" és a "romani nyelv" ugyanaz. A beás a ROMÁN nyelvnek a változata. A roma vagy romani nyelvnek pl. a lovári a változata...
Azt ukrán nyelvet a magam részéről nem tartom "több évszázada velünk élőnek". Viszont mintha bizonyos kevesek által beszélt délszláv nyelv hiányozna a listárúl. Bunyevác?
@Annie: először fura valóban, de aki tudja, hogy a romák ill. örmények nem beszélik anyanyelvüket, már több évtizede. Teljesen elvesztették anyanyelvüket. Ezt a Rondóban hallottam, és így már érhető a mondat :D
különben ezt az egész mondatot nem értem, miért csak a roma és örmény nemzetiségűek beszélnek magyarul is? a Magyarországon élő német vagy horvát nem szokott érteni magyarul?
„A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.”
Hát igen, amikor valaki leírja, hogy cigány, aztán észbekap, hogy ezt nem illik :D
Bocsánat de nem a bolgárnak a két változata a romani és beás, hanem a roma nyelvnek.