Kulturális génbankok, avagy a magyar néprajztudomány jövője
A gyűjtenivaló elfogyott, az elsődleges feladat az információ elosztása. Mi dolga még a magyar néprajztudománynak? Erről ír Viczián Zsófia a komment.hu-n.
A magyar néprajztudomány mindig is a magyar paraszti kultúra vizsgálatát tekintette elsődleges céljának. A 21. század elejére azonban a hagyományos paraszti társadalom, illetve annak sajátos kultúrája teljesen felszámolódott.
A népi kultúra egészen új életet nyert: népi, népzenei együttesek, táncházak, múzeumok, skanzenek, kézműves szakkörök tartják fenn, ezek meglehetősen népszerűek is. A néprajzi intézmények kulturális génbankokként működnek, a hagyományos népi kultúrára vonatkozó ismereteket közvetítenek az azokra kíváncsiak számára – nem csupán magánemberekről, hanem dizájnerekről, marketingesekről, turisztikai szakemberekről is szó van.
A tudománynak azonban arra van szüksége, hogy vizsgálataihoz újabb tárgyakat keressen, éppen ezért a kulturális antropológia felé nyit, és a városi kultúrát is tanulmányozza. Viczián Zsófia cikke teljes terjedelmében a komment.hu-n olvasható.