Külföldi könyves közösségi oldalak
Mire jó a GoodReads vagy a LibraryThing? Van-e értelme Magyarországról külföldi könyves közösségi oldalakat használni? Mit tegyünk, ha a Facebookon is szeretnénk az olvasmányainkkal zaklatni az ismerőseinket? Csak Magyarországon érdemes könyvet csereberélni? Nemzetközi kitekintés néhány furcsasággal!
Az Ünnepi Könyvhét alkalmából már áttekintettük a magyar könyves közösségi oldalakat, most pedig külföldi összefoglalónk következik. Az internet nemzetközi jellegéből adódóan számos ilyen oldal létezik, úgyhogy csak a legnagyobbakra és legfontosabbakra térünk ki. Azért előkerül néhány olyan weblap is, amelyik inkább érdekes, mint hasznos...
Idétlen neve van, de csodákra képes
A két legnagyobb nemzetközi könyves közösségi oldal a LibraryThing és a GoodReads – az előbbi az összetett katalógusépítési lehetőségéről híres, az utóbbi pedig kollektív olvasónaplóra hasonlít. Ezt a két fő felhasználási területet nem lehet élesen szétválasztani, tehát a LibraryThingen is lehet beszélgetni és a GoodReadsen is lehet a köteteinket katalogizálni, a kérdés inkább az, érdemes-e.
A 2005-ben indult LibraryThing (Könyvtári Izé) elsősorban azokat célozza, akik kimondottan sokat olvasnak, és szeretik a könyveiket rendben tudni. A LibraryThing minden kötetről részletes könyvtári adatokat tárol, ezekből pedig kérésre akár egészen vicces statisztikákat is számít: például megmondja, hogy ha egymásra raknánk a saját könyveinket, milyen magas lenne az oszlop. Ennél azért hasznosabb dolgokra is képes, igen hasznos például az ajánló, ami a saját katalógusunk alapján szokatlanul jó címeket javasol. Kérésre azt is megmondja, mi az, amit várhatóan utálni fogunk! E sorok íróját Sophie Kinsella Boltkóros-sorozatától óvja, másokat pedig valószínűleg a nyelvészeti szakkönyvektől...
A LibraryThing meglepő módon rendelkezik magyar nyelvű kezelőfelülettel! A fordításért a felhasználók felelősek, úgyhogy ha nem tetszik nekünk valamelyik szófordulat, regisztráció után magunk is átírhatjuk. Jelenleg a kezelőfelület körülbelül kétharmadának létezik magyar változata, ezzel olyan világnyelveket is megelőzünk, mint az orosz.
Talán még fontosabb, hogy a LibraryThing könyvtári adatbázisa az Országos Széchényi Könyvtárból (az OSZK-ból) és a Magyar Országos Közös Katalógusból is tud adatokat importálni. Ha egy új könyvet szeretnénk felvinni a saját személyes katalógusunkba a maga összes apró-cseprő adatával, könyvtári besorolásával együtt, akkor elég beírnunk a könyv címét vagy szerzőjét, kiválasztanunk például az OSZK-t, és az OSZK összes idevágó információja bekerül a mi katalógusunkba is. Ilyet egyik rivális sem tud, a konkurencia általában csak az Amazon adatbázisát képes használni, amiben magyar könyvek alig találhatóak. A magyar könyves oldalak pedig a szerző és a cím mellett csak néhány egyéb paramétert tárolnak.
Mivel az így létrehozott saját adatbázisunkat többféle szabványos formátumban is letölthetjük – tehát nem veszik el, ha a weblap a jövőben esetleg megszűnik –, házi katalogizálásra valószínűleg a LibraryThing a legjobb eszköz. Talán az egyetlen hátránya, hogy ha komolyan szeretnénk használni, mindenképpen a zsebünkbe kell nyúlnunk, mert az ingyenes regisztrációval maximum 200 kötetet adhatunk a könyvtárunkhoz. A korlátlan előfizetésért nem kell sokat fizetni, évente 10 dollárt, vagy ha úgy tartja kedvünk, 25 dollárért élethosszig tartó hozzáférést vásárolhatunk. Tudunk olyan 2006-ban vásárolt hozzáférésről, mely azóta sem járt le, úgyhogy úgy tűnik, nem átverésről van szó.
A legközösségibb oldal
Habár a LibraryThingen is lehet fórumozni és barátokat szerezni, a 2006-ban indult GoodReads (Jó Olvasmányok) kimondottan a könyvekről való társalgásra összpontosít. A GoodReads Facebook-támogatása sokkal jobb, mint a LibraryThingé, úgyhogy ha a közösségi oldalakon éljük az életünket, és ott is szeretnénk megosztani az aktuális olvasmányainkat, akkor számunkra valószínűleg ez az oldal lesz a jó választás.
A GoodReads lelke – a korábban bemutatott Molyhoz hasonlóan – a felhasználók által írt számos könyvkritika. Elolvashatjuk, mit gondolnak barátaink az aktuális olvasmányaikról, anyázhatjuk azokat a köteteket, amikben nagyot csalódtunk, és így tovább. A kritikákhoz kommentárt is fűzhetünk, így egész társalgások is kialakulhatnak. (A LibraryThingen szintén lehet értékeléseket írni a könyveinkről, de ezekhez mások nem szólhatnak hozzá.)
Legnagyobb bánatunkra a GoodReads még csak meg sem próbálkozik azzal, hogy a magyar felhasználókat is kiszolgálja. Ha magyar nyelvű könyveket szeretnénk felvinni az adatbázisba, akkor az összes adatot kézzel kell megadnunk, hacsak nincs akkora szerencsénk, hogy más honfitársunk már megtette ezt helyettünk. (Azért ebben ne reménykedjünk – inkább csak a kötelező olvasmányokat és a legnépszerűbb irodalmat találhatjuk meg az oldalon.) A kezelőfelületet sem lehet magyarra állítani, sőt az angolon kívül semmilyen más nyelvet se választhatunk. A használati útmutató szerint a jövőben több világnyelven is elérhető lesz a portál, habár csak a spanyolt, a franciát és a németet említik. A magyarra egyelőre ne számítsunk...
Zaklassuk ismerőseinket!
A két nagy portál mellett számtalan kisebb vagy specifikusabb oldal is létezik. Egyesek nagy lendülettel kezdték pályafutásukat, majd kifutottak a szuszból: például ilyen volt a Shelfari, ami kiscégként indult, majd az Amazon internetes könyváruház felvásárolta. A Shelfari több botrányba kavarodott – a legnagyobb közülük talán a spammelési affér volt még 2007-ben. A rendszer felajánlotta a frissen regisztrált olvasóknak, hogy az emailes címlistájuk alapján megkeresi az oldalt már használó barátaikat. Ezt meg is tette, de emellett a listán szereplő összes címre kiküldött egy kéretlen reklámlevelet! A Shelfari a mai napig létezik, felhasználótábora is van, de a bizalomvesztést nem heverte ki. Az Amazon sem igazán tud mit kezdeni a tulajdonával - most éppen egyfajta
könyves Wikipédiaként próbálja újrapozicionálni, mert közösségi oldalként nem váltotta be a reményeket.
Más weblapok pedig szinte nyomtalanul eltűntek. Még olyan nagy kiadóknak sem sikerült tartósan üzemeltetniük saját könyves közösségi oldalt, mint a HarperCollins: a furcsa nevű BookArmy (KönyvHadsereg) csak egy évig húzta. A HarperCollins a minap az aNobii nevű könyves portálba vásárolta be magát egy közvetítőcégen keresztül, de az aNobii 2006 óta nem tudott kiemelkedni a vetélytársai közül – kérdés, a nagyobb reklámbüdzsé segíteni fog-e rajta.
A WeRead viszont éppen ellenkező ívű pályát futott be: egyszerű Facebook-alkalmazásként kezdte, majd egyre nagyobbra nőtt. Azért még mindig elég fapados, úgyhogy mi inkább a fentebb bemutatott két nagy oldal valamelyikét ajánljuk helyette.
Cserebere fogadom
Angol nyelvterületen külön könyves csereoldalakat is találhatunk: ezek kimondottan a cserére fókuszálnak, másra nem használhatóak. A két legismertebb ilyen weblap a BookMooch és a PaperBackSwap. Ezek a cserére szintén alkalmas magyar oldalaktól annyiban eltérnek, hogy az egész folyamatot meglehetősen részletesen szabályozzák. Például a BookMoochon nem egy könyvet cserélhetünk egy másikért (ahogy éppen meg tudunk állapodni a másik féllel), hanem ha valaki kér tőlünk egy kötetet, elküldjük neki, és cserébe pontokat kapunk, amiket bármelyik másik felhasználónál beválthatunk.
Ha a LibraryThingen vagy a GoodReadsen szeretnénk cserélni, szintén csalódni fogunk. A LibraryThingen semmilyen könyvcserefunkció nincsen, habár a rendszer kérésre megmondja, hogy például a BookMoochon hány példány található éppen a keresett kötetből. A GoodReads cserefunkciója pedig annyira USA-centrikus, hogy magyarországi számítógépről be se lehet rá lépni!
Sajnos honfitársainkra egyik portálon sem igazán lelhetünk. A BookMoochon jelenleg összesen 164 könyvet listáztak Magyarországon élő olvasók, a PaperBackSwap pedig csak amerikai lakcímmel enged regisztrálni. Úgyhogy ha cserélni szeretnénk, akkor inkább a korábban bemutatott magyar Molyon érdemes próbálkoznunk!
A cikkben említett oldalak