Kommunikáció agyimplantátummal
Képzeljük el: egy teljesen bénult testbe zárva feküdni, mégis mindent látni-hallani-érezni, ami körülöttünk zajlik. Anélkül, hogy akár egyetlen gondolatunkat meg tudnánk osztani másokkal. A Bostoni Egyetem kutatócsoportja azon dolgozik, hogy ezek a némaságra kárhoztatott betegek egyszer beszélni tudjanak.
Egy bénult ember, aki alapvetően egyetlen hangot sem tudott kiadni, képes volt kimondani három magánhangzót annak az agyba beépített hangszintetizáló berendezésnek köszönhetően, amelynek fejlesztésén a Bostoni Egyetem kutatói dolgoznak – számol be a New Scientist. Ha a jövőben több hanggal is bővül azoknak az agyjelzéseknek a repertoárja, amiket az implantátum képes lesz értelmezni, az forradalmasítaná a hasonló betegségben szenvedők kommunikációját.
Az olyan hagyományos módszerek, amik a megmaradt izomaktivitásra alapoznak – mint például a kacsintás – nem alkalmazhatók teljes mértékben lebénult betegeknél. Létezik egy másik út is – az agyjelzések elektródákkal történő vizsgálata –, ez azonban igen lassú: percenként csupán egy-két szó legépelését teszi lehetővé. „A mi megoldásunkkal reményeink szerint teljesen normális kommunikációt lehet majd folytatni” – állítja Frank Guenther, a kutatás vezetője.
Guenther és csapata az elmúlt 20 évet azzal töltötte, hogy feltérképezze a beszédért felelős neuronok pontos működését. Ez nem egyszerű feladat, mert egyetlen hang képzésében számos különböző neuron vesz részt: „Nincs olyan neuron, ami az „e” vagy az „a” hangért lenne felelős, az egész ennél sokkal bonyolultabb” – magyarázza a kutató.
Természetesen az, hogy a beteg képes három magánhangzót kimondani, még távolról sem teljes értékű kommunikáció. De, mint Guenther mondja, a technika olyan ütemben fejlődik, hogy 3-5 éven belül ki tudják fejleszteni a dekóder egy újabb generációját. A tervek szerint ez már sokkal több neuron működését lesz képes leolvasni, így képes lesz felfedni a mássalhangzók mögött rejlő agyi jelzéseket is.
Az új módszert többen azért kritizálják, mert az implantátum beépítéséhez fel kell nyitni az agyat. A kutatás vezetője szerint viszont: „Ez a sebészeti eljárás sokaknak meglehetősen drasztikusnak tűnhet, de az agy jelzéseit közvetlenül a neuronokról leolvasni az egyetlen lehetőség arra, hogy a neurodegeneratív betegségekkel küzdők valaha is természetesen tudjanak kommunikálni”.