Kisebbségpárti a szlovák miniszterelnök-helyettes
A szlovák miniszterelnök-helyettes, Rudolf Chmel 10 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát.
Érvényteleníteni kellene a szlovák állampolgársági törvény azon módosítását, amellyel Pozsony a magyarországi kettős állampolgárságot megkönnyítő törvénymódosításra reagált – véli Rudolf Chmel, a kisebbségekért és az emberi jogokért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes.
A politikus pozsonyi sajtóértekezletén hétfőn azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve, hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda.
Formális szempontból mindkét jogszabály rendben van – állítja a Chmel, aki a Híd párt képviselője a szlovák kormányban.
„Mindkét országnak azonban tudatosítania kellene, hogy itt nemcsak a jog formális betartásáról van szó, hanem elsősorban emberekről, két szomszédos ország állampolgárairól, és az ő sorsukról” – szögezte le a politikus. Hozzátette: azt sem szabadna feledni, hogy mindez nagy hatással van a kétoldalú viszonyra.
Szerinte kiutat a mai helyzetből a szlovák törvénymódosítás eltörlése és egy kétoldalú megállapodás megkötése jelentene.
A kormányfő-helyettes elismerte, hogy ez a megoldás egyelőre csak az ő saját víziója. Az elképzelést először a koalíciós partnerekkel szeretné megvitatni, s számol azzal, hogy a kérdésről még a koalíción belül is éles politikai viták várhatóak. Úgy véli: a Magyarországgal való megállapodáshoz vezető út hosszú lesz.
Chmel szerint Pozsonynak mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. „Csak akkor nem fognak maguknak más politikai hazát keresni, ha otthon érzik magukat Szlovákiában” – hangoztatta Chmel, aki „civilben” ismert hungarológus. Kifejtette: az új kormány nem akarja, hogy politikája a múltba nézésen, a romantikus érzelmek, történelmi előítéletek felelevenítésén alapuljon.
„Koncepciónk ezek fokozatos áthidalásán alapszik, miközben világosan látjuk, hogy a gondolkodásbeli változások elérése egyike a legnehezebb feladatoknak” – húzta alá a szlovák kormányfő-helyettes.
A magyar állampolgársági törvény módosítására, amely a határon túli magyaroknak megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, Pozsony szintén törvénymódosítással reagált. A pozsonyi döntés értelmében az a szlovák állampolgár, aki önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot.
Chmel bírálta a pozsonyi döntést. „A magyar törvény még életbe se lépett, s Szlovákia máris elveszi állampolgárai szlovák állampolgárságát” – jegyezte meg.
Azt mondta, egyelőre semmiféle adat sincs arra nézve, hány szlovákiai magyar szeretné felvenni a magyar állampolgárságot is.
Nyelv és kisebbség
Chmel azt tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amely jelenleg településenként a húsz százalékos kisebbségi lakossági szinthez van kötve, a jövőben tíz százalékra csökkentenék.
„Nem szabad, hogy a többségi és a kisebbségi nyelv viszonya ilyen egyoldalú legyen, illetve, hogy számos esetben a szlovák nyelv a kommunikáció domináns vagy kizárólagos nyelve függetlenül attól, milyen a kisebbségek létszáma az adott településen” – húzta alá a kormányfő-helyettes. Szerinte a tíz százalékos nyelvi küszöb egybevág azzal az ajánlással, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa fogalmazott meg Szlovákia számára.
„A tízszázalékos határ csak mintegy 20 magyar települést érintene, ugyanakkor jelentősen segíteni azoknak a településeknek, ahol ruszinok, németek vagy romák laknak” – fejtette ki a politikus, aki mindezt a kisebbséghasználati nyelvtörvény módosításával szeretné elérni.
Chmel az államnyelvtörvény módosítását is tervezi; egyebek között kivenné a jogszabályból a pénzbeli szankciókat érintő részt.