Kevés a jelnyelvet ismerő tanár
A világon sok helyen a szülők és a tanárok is azt hiszik, hogy a siket gyerekek értelmileg is sérültek.
Bár a siket gyerekeknek ugyanolyan joguk van az oktatáshoz, mint bárki másnak, és a halláskárosodás az esetek túlnyomó többségében nem jár együtt más – szellemi – fogyatékossággal, a valóságban a siket gyerekek gyakran nem kapnak megfelelő képzést. Ennek elsősorban az az oka, hogy világszerte kevés a helyi – vagy bármilyen – jelnyelvet ismerő tanár, és gyakran a szülők sincsenek azzal tisztában, hogy halláskárosodott gyereküket is megilleti a tanulás joga. A problémáról október közepén Sydneyben tartott konferenciát a Human Rights Watch (kb. Emberi Jogi Figyelő) nemzetközi szervezet – számol be a Huffington Post.
A konferencián több száz siket, kormányzati képviselő és fogyatékosságügyi szakértő gyűlt össze. A Human Rights Watch esettanulmányokat mutatott be Nepálból, Kínából és Észak-Ugandából. A bemutatott gyerekek és fiatalok sosem járhattak iskolába: a tanárok és a szülők általában meg voltak győződve róla, hogy intellektuális képességeik a tanulást nem is teszik lehetővé. Azonban, mint ahogy az alábbi angol nyelvű videóban egy siket tanár elmondja, a fogyatékosságuk csak a hallást érinti, a szellemi képességeket nem. A siket gyerekek esze semmivel sem vág kevésbé, mint a hallóké.
A siketek tanuláshoz való jogát az ENSZ Fogyatékos személyek jogainak konvenciója is védi. E szerződés alapján a kormányoknak kötelességük elősegíteni a jelnyelv tanulását és erősíteni a siketközösségek nyelvi identitását. Ez azt jelenti, hogy alkalmazniuk kell olyan tanárokat, akik ismerik a helyi jelnyelvet, illetve olyan tanárokat kell képezniük, akik az oktatás minden szintjén képesek siket gyerekeket jelnyelven oktatni. A cél az, hogy a siket gyerekek teljes képzése jelnyelven folyhasson.
(Forrás: Wikimedia Commons / Peter Rimar)
Azok a gyerekek, akik nem tanulják meg a jelnyelvet, képtelenek lesznek a kommunikációra, elszigetelődnek a társadalomtól, és végső soron önellátásra sem lesznek képesek. A kommunikációs képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a siketek munkát kapjanak, közösségi és családi életet éljenek.