Káosz a portugál nyelvben
Logikátlan és kaotikus: sokan így jellemzik az új helyesírási szabályokat, amellyel egységesíteni akarják a portugált használó országok nyelvét.
Két évtizedes vita után 2008-ban fogadta el a portugál törvényhozás azt a nyelvreformot, amely a luzofón (portugált használó) országok helyesírásának egységesítését tűzte ki célul. Ennek értelmében egyes szavakat leegyszerűsítenek, például az optimo (nagy) szóból otimo lesz, a direccao (irány) szóból pedig direcao. A reform ezen kívül 24-ről 26-ra növeli az ábécé betűinek számát, miután bevezeti a W és a Y betűket, illetve több kiejtési módosítást is tartalmaz. Sokan ellenzik azonban az új rendelkezéseket, mert azok szerintük logikátlanok és ellentmondásosak.
A kezdeményezés Brazíliából indult ki, ahol már évek óta eszerint járnak el – írja a Hírszerző portál. Portugáliában azonban nem egyszerű az átállás. Az újságok már az új szabályokat alkalmazzák, és az állami hírügynökség is bejelentette, hogy a reformnak megfelelően fog dolgozni – az iskolában viszont még a régi helyesírást tanulják a nebulók. Így az a kaotikus helyzet állt elő, hogy a diákok mást olvashatnak az újságban, mint a tankönyveikben. A teljes áttérésre a portugál kormány hatéves türelmi időt állapított meg.
Az egyszerűsítési törekvés célja az is, hogy megkönnyítse az internetes kereséseket, és egységesítse a dokumentumokat, a filmeket és a könyveket a luzofón országokban, vagyis Angolában, a Zöld-foki szigeteken, Bissau-Guineában, Sao Tome és Principen, Mozambikban, Kelet-Timorban, vagy akár Makaóban és az indiai Goában.
Az ellentábor szerint a módosítás viszont teljességgel értelmetlen, mivel számos, több országban használatos más nyelv is mutat hasonló különbségeket, használói mégis jól elboldogulnak (gondoljunk csak az angol neighbour – szomszéd – szóra, amit az amerikaiak már csak neighbor-nak mondanak). Portugália azonban úgy tűnik, hiába ellenkezik a „nagy testvérrel”: a portugált használó országok 230 millió lakója közül 190 millióan élnek Brazíliában. Nem véletlenül mondja Antonio Emiliano nyelvész ennek kapcsán azt, hogy Portugália meghátrál az egykori gyarmatával szemben.
Érdekes ez a dolog, a spanyolnál pontosan fordítva van: ott a latin-amerikai nyelv sokkal konzervatívabb, mert kiejtik az összes "művelt" betűcsoportot (amelyek csak az utólag átvett latin szavakban szerepelnek, a népi szavakban leegyszerűsödtek), ilyenek a -cc-, -ct-, -pc-, -x-. A dirección Latin-Amerikában mindig [direk'sjon], Spanyolországban csak [dire'θjon], ugyanígy az opción Latin-Amerikában kiejtve [op'sjon], Spanyolországban pedig csak [o'θjon]. Bár utóbbi a Királyi Akadémia és a nyelvművelők szerint "hanyag/vulgáris" kiejtés, ezt használják a közmédiában is, sőt, még maga az Akadémia igazgatója is így ejti, tehát nincs is miről beszélni.
Szóval a spanyolnál éppen az anyaországi kiejtés távolodott el jobban a középkoritól, mint a latin-amerikai. Az, hogy [θ] formájában megőrizte a középkori [ts] és az s [s] közötti különbséget, csak egy dolog, az összes többi kérdésben eltávolodott. A tipikus európai spanyol kiejtés, mondjuk a madridi, és a latin-amerikai közötti különbség avatatlan fül számára olyan, mintha két különböző nyelv lenne.
Gondolom ez a portugál esetében is így van.