Kalória vagy kilokalória?
A hétköznapi és a tudományos nyelv nem fedik egymást. A hétköznapi szóhasználat sokszor igen pontatlan: „kilokalória” helyett sokszor pusztán „kalóriát” mondunk.
Egy közelmúltban megjelent cikkünkben következetesen kalóriá-ról írtunk a termékeken föltüntetett, kcal-lal jelölt tápértékek adataival kapcsolatban. Kommentelőnk azonban azt mondja, tévedünk:
A cikkben van egy (általánosan elterjedt) tévedés. Nem kalóriáról, hanem kilokalóriáról (kcal) van szó.
Ugyanis a kalória (cal) az az energiamennyiség, amely egy gramm víz hőmérsékletét egy °C-kal emeli meg. Vagyis ha a sütink/üdítőnk csak 250 cal energiát tartalmaz, akkor attól szépen éhenhalunk, nem pedig elhízunk. Azaz 250 cal energiamennyiség csak arra elegendő, hogy 1/4 kg (ill liter) víz hőmérsékletét 1 fokkal megemelje. Próbáljon egy 60-80 kg-os felnőtt ennyiből életben maradni.
Példaként: A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kcal/g), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kcal/g) és a szénhidrátok (4,1 kcal/g) juttatják a szervezetbe (ld wikipédia).
Az élelmiszereken feltűntetett tápérték is kcalban (és kiloJoule-ban, kJ) van megadva – tessék csak megnézni a csomagolást.
Be kell valljuk, hogy föl sem merült bennünk, hogy kilokalóriá-t írjunk kalória helyett, utóbbi ugyanis teljesen köznapi szó, előbbit azonban a hétköznapi nyelvben ritkán használjuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tudnánk, hogy a kcal-lal rövidített mértékegység egzakt fogalmazásban kilokalória, míg a cal (az előbbinek az ezred része) a kalória.
Eltérés van tehát az egzakt, tudományos nyelvhasználat és a hétköznapi nyelvhasználat között ebben a tekintetben. A hétköznapi nyelvben a kcal értéket a kalória szóval rövidítjük, igen pongyolán. Egy táplálkozástudományi cikkben azonban ezt nem ajánlatos megtennünk.
(Forrás: miamiathleticclub.org)
Nem egyedülálló azonban a hétköznapi nyelvnek ez a fajta pontatlansága, „hibássága”. Gondoljunk csak bele, hányszor mondunk például súly-t tömeg helyett: – Mennyi már a súlya ennek a gyereknek? – Már 8 kg! Pedig a súly egy erő, mértékegysége nem a kg, hanem az N (newton). De nyelvészeti példával is élhetünk: a hétköznapi nyelvben az emberek nagyon gyakran betű-t mondanak akkor is, amikor hang-ra gondolnak – és fel sem tűnik nekik, hogy állításuk mennyire furcsa, már-már értelmetlen: A hasonulás során az egyik betű hat a másikra.
A tudományos és a hétköznapi nyelv tehát nem fedi teljesen egymást, és ez a legtöbb esetben nem okoz semmiféle félreértést vagy megértési nehézséget. (Maximum kellemetlen, amikor az embert ledorongolják, hogy a gyereknek nem súlya van, hanem tömege, és a hasonulásban nem betűk, hanem hangok vesznek részt.) Abban azonban igazat adunk kommentelőnknek hogy egy tudományos-ismeretterjesztő portálon szentelhettünk volna ennek a kilokalória–kalória szóhasználati problémának egy rövid ismertetőt. Reméljük, ezek után már mindenkinek világos, hogy ’kilokalóriá’-ra gondoltunk, amikor kalóriá-t írtunk.
@vegaablues: A "bicigli" nem a [bicikli] szó helytelen írásmódja, hanem annak a [bicigli] változatáé. És persze nem helytelen, hiszen a magyar helyesírás a kiejtést tükrözi.
Na majd ha valaki legközelebb kockának nevez, jól kijavítom, hogy "NÉGYZETRÁCS!!"
Majdnem jó, de kár ezért a sok magyarázkodásért mások hibáival.
És kár a "bicigli" helytelen írásmódjáért is kiállni.
És kár szinte minden írásotokban a helyesírási szabályok ellen fellépni.
@Sultanus Constantinus: 2 km biciklizéssel az ember eléget jó pár gramm cukrot, 50 kcal a reális, 50 kalóriával semmire nem jutnál.
Na, ez hasznos volt, mert fogalmam sem volt erről. Eleve nem is feltételeztem volna, hogy a köznyelvben a "kalória" 'kilokalóriá'-t jelöl, és éppen azért nem, mert ez semmilyen más mértékegységnél nem ismétlődik meg. Mentségemre szolgáljon, hogy sosem szoktam az élelmiszerek tápértékét nézegetni, mivel nem vagyok sportoló, így számomra nem mondanak semmit.
Viszont felmerül benne a kérdés, hogy ha a szobabicikli kijelzőjére CAL van írva, akkor az is kilokalória? (Úgy emlékszem, hogy kb. 2 km-es tekerésnél jelez 50-et.)