„Jós” chatbot Holmesnak és Watsonnak
Új megközelítést alkalmaz az új Sherlock Holmes-film weblapján található játék chatbotja: a program felméri, mik a várható válaszok.
A rövidesen a magyar mozikban is vetítik a Sherlock Holmes-történetek legújabb feldolgozását. Nem csak a rendező Guy Ritchie sajátos Holmes-Watson-képe miatt érdekes a film, de a promóciós honlapon megjelenő játék miatt is figyelmet érdemel. A játék lényege – írja a New Scientist –, hogy kiderítsük, a gyanúsítottak közül melyik rabolta ki a British Museumot.
A bűnügy felderítése érdekében a játékosoknak össze kell gyűjteniük az árulkodó jeleket, majd azokat arra kell felhasználni, hogy eldöntsék, milyen kérdéseket tesznek fel a virtuális tanúknak és gyanúsítottaknak. Az, hogy hogyan teszik fel ezeket a kérdéseket, döntően befolyásolja az elért eredményeket. A játékosok a kihallgatások során természetes nyelven tehetnek fel kérdéseket a játék chatbotjainak (beszélgető alkalmazásainak).
A játék fejlesztője, Rollo Carpenter szerint ugyan más játékok is alkalmaztak már chatbotokat, a Holmes-játék mégis különbözik tőlük, mivel azok egyszerű kulcsszavak segítségével próbálták felismerni, mit is mondtak az egyes játékosok. A promóciós játék szkriptekre épülő technológiájával – Carpenter szerint – ugyanakkor megkísérli előrejelezni, mit mondanak majd a játékosok. A hatalmas számú lehetséges „mondanivalót” aztán statisztikai elemzés és fuzzy logika segítségével dolgozzák fel, hogy a lehető legjobb választ adják. Az előrejelzéseket lehetséges kifejezésekbe csoportosítják, és nem tárolnak előre meghatározott válaszokat. Ezzel a módszerrel lehetségessé válik úgy utalni valakire, mint valaki másnak a lányára, de lehet nevén nevezni, személyes névmást használni rá. Carpenter szerint kérdéseinket tehát ebben a játékban összehasonlíthatatlanul több formában tehetjük fel, mint egy konvencionális chatbotnak. A játékban elért eredmény pedig éppen attól függ, hogyan fogalmazzuk meg felmerülő kérdéseinket.