Javítani kell az új közoktatási törvény tervezetén
A Népszabadság értesülései szerint a Fideszben egyesek úgy vélik, a kormány az eddigi hírekkel ellentétben nem fogadta el a közoktatási törvény koncepcióját, hiszen az komoly kiadásokkal járna. Eközben a készülő Nemzeti alaptantervben a friss tervezetből kiszivárogtatott részletek szerint új tantárgyakat vezetnek be, valamint az állam fog dönteni az igazgatók kinevezéséről - írja a Magyar Hírlap.
A Népszabadság egy forrása szerint a miniszterelnök nem elégedett maradéktalanul a koncepcióval, valószínűleg a következő napokban a tervezethez a pontos költségigényeket is társítani kell, ennek alapján mondja ki a végső szót a kormány. A koncepció valóban több száz millió forint közoktatásba való bevonását kívánná meg, hiszen a pedagógus-életpálya modell harmincszázalékos bérnövekedéssel járna, illetve az egész napos iskola, a hároméves kortól való kötelező óvodáztatás, valamint a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályok beindítása is jelentős plusz költségekkel járna.
A Magyar Hírlap információ szerint az új közoktatási törvény új tantárgyak bevezetéséről is említést tesz, így a művészet, a honvédelmi nevelés, a családi életre nevelés, a pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, illetve a hon-és népismeret is kötelező tanóra lenne az iskolákban. Az új alaptanterv a jelenleginél kisebb szabadságot ad majd az intézményeknek, ugyanis csak tízszázaléknyi szabad keretet kapnak, hogy helyi sajátosságokkal egészítsék ki a szabályokat.
További hírek szerint az iskolaigazgatók legfeljebb öt évre szóló kinevezéséről is az állam fog dönteni az állami és önkormányzati iskolák esetében, de szükséges a belegyezés a magán- és egyházi intézmények számára is. A központilag finanszírozott pedagógusbéreken felüli juttatásokat az intézményeknek alapítványi forrásból kell előteremteniük, az így megszerzett támogatás húsz százalékát viszont egy központi alapba kell befizetni. Az itt összegyűlt pénzt az államtitkárság később a hátrányos helyzetű intézmények között osztja szét.