Ismét kínaiak mennek az űrbe
A Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta megérkezett a felbocsátás helyszínére: a tervek szerint a Sencsou-10 kiköt a Föld körül keringő Tienkung-1-es (Mennyei Palota) űrállomásmodulnál.
A kínai űrprogram részeként hamarosan útnak indítják a Sencsou-10 űrhajót, fedélzetén három űrhajóssal – jelentette be az előkészületek utolsó fázisának kezdetét hétfőn a program szóvivője. Az űrhajó összeszerelése megtörtént, és hétfő reggel a Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakéta módosított változata is megérkezett a június közepi felbocsátás helyszínére, az északnyugati Kanszu tartomány Csiucsüan űrközpontjába. A tervek szerint a Sencsou-10 kiköt a Föld körül keringő Tienkung-1-es (Mennyei Palota) űrállomásmodulnál. A küldetés része lesz egy kínai hallgatói csoportnak tartott előadás is – közölte még a szóvivő.
Legutóbb tavaly júniusban járt szintén háromfős legénységgel az űrben a Sencsou-9 űrhajó, amely szűk két hetet töltött ott. A személyzet az első automatikus dokkolást követően átszállt a kísérleti űrállomásmodulra, és később elvégezte a kézi vezérlésű összekapcsolást is. Különböző kísérleteket, tudományos megfigyeléseket végeztek, adatokat gyűjtöttek, ellenőrizték a berendezések működőképességét, illetve megfigyelték az űrhajósok egészségi állapotát, szervezetük viselkedését a súlytalanság állapotában. Az volt az első alkalom, hogy Kína a hadsereg 33 éves őrnagya, Liu Jang személyében nőt küldött az űrbe. Kína a tavalyi expedíciót megelőzően 2003-ban, majd 2005-ben és 2008-ban juttatott embert az űrbe, ami azt jelenti, hogy a soron következő lesz az ötödik ilyen alkalom.
A Sencsou-10 útja az űrállomásmodulhoz a kínai űrprogram második szakaszának a része. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első – 60 tonnásra tervezett – űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel. Szakértők megjegyzik: Kína továbbra is messze van attól, hogy a jelenlegi űrnagyhatalmakkal, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal érdemben felvegye a versenyt. Felhívják a figyelmet arra is, hogy Peking többször kijelentette: űrprogramja békés célokat szolgál, de az amerikai védelmi minisztérium közelmúltbéli jelentése amellett, hogy emlékeztetett Kína növekvő térnyerésére, arra a következtésre jutott, hogy Kína egy válság idején valószínűleg akadályozni próbálná ellenfelei űreszközeinek bevetését.