Az űrben nincs ám internet
Az űrben a netezés és a vezeték nélküli kommunikáció szempontjából nem sokkal jobb a helyzet, mint a távközlés és az informatika őskorában. Ennek egyrészt a távolság, másrészt az az oka, hogy az adóállomások mind a Földön vannak.
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozók jelenleg egy PPP-kapcsolatnak nevezett, két pont közötti protokoll révén, egy felturbózott walkie-talkie segítségével kommunikálnak egymással, ami átmeneti, de viszonylag stabil és gyors kapcsolatot tesz lehetővé a két helyszín között. Hátránya viszont, hogy a kapcsolat minősége és időtartama az űrállomás helyzetétől függ: ha egy bizonyos távolságon túlhalad, a kapcsolat megszakad.
(Forrás: MTI, Németh György)
Ezt kívánja kiküszöbölni egy, a többek közt a NASA által kifejlesztett új hálózati kapcsolattípus, a megszakadástűrő hálózat (DTN) – számolt be róla a Popular Science.
A kapcsolat lényege éppen a szétdaraboltság: az információ ugyanis csomagokban, szakaszosan továbbítódik vagy érkezik, illetve tárolódik. Így akkor is van mód az adatátvitelre, amikor a kapcsolat minősége gyenge. Az adatcsomagokat több csomópontból is lehet továbbítani, és többek között a műholdak vagy egyéb telekommunikációs eszközök segítségével is lehet sugározni.
Mivel az űrben óriásiak a távolságok, a módszer jó megoldást jelenthet az űrinternet kialakítására. Így előbb-utóbb talán az egész Naprendszer elérhető lesz.