Integráció iskolai előkészítővel
A hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatását, illetve a roma gyerekek iskolai integrációját iskola-előkészítő osztály, vagyis egy nulladik évfolyam bevezetésével orvosolná a jövőben az oktatási államtitkárság.
A tervek szerint így a hátrányokkal küzdő gyerekek egy szigorúbb iskolaérettséget mérő felmérést követően csak a sikeres felzárkóztatás után kerülnének be az első osztályba – olvasható a Magyar Nemzetben.
Míg korábban a Magyar Bálint és utóda, a Hiller István vezette oktatási tárca is az azonnali és totális integrálásra törekedtek, addig az új oktatásirányítás más szemléletet képvisel a kérdésben. Mivel az utóbbi években tovább nőtt az iskolai szegregáció, ezért a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság szerint nem elegendő a hátrányok előzetes ledolgozását nélkülöző integráció. Álláspontjuk szerint ugyanis, ha minden gyermek egy osztályba kerül, az csak károkkal jár, így a felzárkóztatást külön oktatásban kell megvalósítani.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár a javaslartot a Magyar Nemzetnek azzal indokolt, hogy az a gyermek, aki hatévesen már eleve hátrányokkal ül be az iskolapadba, képtelen lesz felzárkózni a többiekhez. Ezért a hátrányos helyzetű fiatalok integrációja csak úgy lehet sikeres, ha az első osztály előtt felkészült szakemberek segítségével, speciális felzárkóztató oktatással szegregálják őket – tette hozzá a helyettes államtitkár. A tervek szerint tehát az iskolás korba lépett, de súlyos viselkedésproblémákkal vagy az alapvető ismeretek hiányával küzdő gyerekek számára iskolai előkészítő osztályokat, nulladik évfolyamokat indítána a jövőben. Ennek eredményeként pedig a gyermekek csak hátrányaik ledolgozását követően léphetnek be az általános iskola első osztályába, ahol már egyenlő esélyekkel kezdhetik meg tanulmányaikat.
Emellett Gloviczki Zoltán beszélt arról is, hogy az integráció elősegítése érdekében szigorítani fogják az iskolaérettséget mérő vizsgálatokat is, hogy jobban felmérhető legyen, kik szorulnak teljes vagy részleges felzárkóztatásra. Hozzátette: bár a szegregálás negatív dolog, az oktatásban átmeneti jellegű elkülönítésre bizonyos esetekben szükség lehet azért, hogy későbbiekben a felzárkóztatott gyerekek sikeresen tanuljanak együtt társaikkal.
A kormány mindenképpen erősíteni szeretné a pedagógiai szakszolgálatokat, hogy a lemaradó, leszakadó, sajátos nevelési igényű gyerekek sorsáról arra hivatott szakemberek döntsenek s válasszák ki a számukra javasolt képzési formát – áll a hivatalos tájékoztatóban. Az államtitkárság ebben kiemelte: a „nulladik évfolyam” csak lehetőség lesz.