Holland modell a szakképzésben
Átalakul a szakképzés rendszere, a több mint hétszáz szakképző iskolát alig ötven intézménybe olvasztaná be a kormány – írja a Magyar Nemzet a birtokába került szakképzési koncepcióból.
Csaknem húsz százalékos megtakarítást eredményezne a szakképzési intézményi rendszer átalakításának terve – írta a Magyar Nemzet kedden, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által készített szakképzési koncepciónak a lap birtokába került, átdolgozott változatára hivatkozva.
A dokumentum szerint a több mint hétszáz szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztják be, így könnyen kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhelyek, és bezárhatók a jórészt üres iskolák. A változással megyénként két-három központi intézménybe, térségi integrált szakképző intézménybe (TISZK) tömörítenék az összes iskolát. Ezzel a holland modellt valósítanák meg itthon.
Ugyan jelenleg is működnek TISZK-ek, az iskolák között igen gyenge a kapcsolat, valódi együttműködésről ritkán van szó. Az elképzelések szerint a jelenlegi 85 TISZK helyett 55 maradna, a most működő 709 önálló szakiskola pedig beolvadna ezekbe, tehát valamennyi iskola lveszítené önállóságát.
A tanárok a térségi központ valamennyi iskolájában taníthatnának, a képzés hatékonyabb és olcsóbb lesz, az osztálylétszámok nőnek, míg a tanárok létszáma csökken, a tervek szerint mintegy 26 százalékkal – írta a lap a birtokába jutott koncepció alapján. A tanárok munkáját rugalmasabbá tennék, a központok több iskolájában egyszerre taníthatnának, az osztálylétszámok a 24,6-ról 29,5-re nőnének.
Az átdolgozott javaslat megerősíti a korábbi elképzelést, mely szerint négyről háromévesre csökkentik a aszakképzés időtartamát. Két év alatt tovább érettségit is szerezhetnének a szakmunkások.