Hogy pasizik a pandalány?
Ne higgyük, hogy a bájos hang mint a csábítás eszköze emberi monopólium - a pandalányok, mondja egy friss kutatás, már régen alkalmazzák a módszert.
A nagy panda territoriális viselkedésű nőstényei „magánterületük” határait illatanyagokkal és ciripelő hangjukkal jelzik – egy amerikai kutató most azt is kiderítette, hogy hangfekvésük változik, ha termékeny stádiumba kerülnek.
Benjamin Charlton, az atlantai állatkert kutatója a kínai Wolong panda-kutatóközpontban 14 nőstény hangját vette fel, és hasonlította össze hormonszintjükkel. A fogantatásra kész nőstények esetében a jellegzetes ciripelés hosszabban elnyúlt, valamivel mélyebb hangú volt és kevesebb felhangot, de annál több rezgést tartalmazott – olvasható a Der Standard című osztrák lap internetes kiadásában.
Ha a kutatók a felvételeket lejátszották hímeknek, azok mindig nyugtalanná váltak. Azt is megfigyelték, hogy a hímek többet mozogtak, ha a hang fogamzásra kész nőstényektől származott.
Számos állatfajnak – különösen azoknak, amelyek a pandákhoz hasonlóan többnyire magányosan élnek – fontos, hogy megtalálja azt a rövid időpontot, amikor a közösülés megtermékenyítéshez vezethet. Ez különösen igaz olyan faj esetében, amely nem éppen túltengő szaporodási kedvéről híres.
A tanulmányban első ízben sikerült bizonyítani egy emlősnél – az embert nem számítva –, hogy a hang is egyértelmű jelet adhat a nőstény állapotáról, nem csak a szag. Korábban egyedül az embernél mutatták már ki ezt a hatást: a nők termékeny napjaikon magasabb hangon beszélnek, mint egyébként - derítették ki 2008-ban a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.