Hiánypotló sumer korpusz
A sumér királyfeliratok egyedülálló digitális korpuszát hozták létre az ELTE Ókortudományi Intézetének kutatói.
„Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásával létrehozott szövegkorpusz az összes sumér királyfeliratot tartalmazza majd. Ez a munka a sumér szövegek átfogó elektronikus adatbázisának létrehozását célzó nagyobb nemzetközi projekt, az ORACC (Open Reachly Annotated Cuneiform Corpus) része, amelyben angol, amerikai, holland kutatók vesznek részt” – hangsúlyozta az MTI-nek a projektet irányító Zólyomi Gábor, az ELTE Ókortudományi Intézetének igazgatója.
Zólyomi elmondta, a gazdasági feljegyzések teszik ki az ékírásos szövegek körülbelül 95 százalékát. A másik nagy szövegtípus a hasonló jelentésű szavakat felsoroló úgynevezett lexikális listák, amelyek az írnoki képzésben játszottak szerepet, de előfordulnak jogi tartalmú szövegek, ahogy történeti és irodalmi szövegek.
„A sumerológiában sokáig nem léteztek kézikönyvek, nagy szövegkiadási sorozatok, mint a latin, a görög, vagy akár az akkád esetében. Ezt a hiányt pótolják a korpuszok, az elektronikai adatbázisok a sumerológiában, amelyben paradigmaváltás történt, ahol a hátrányt nem papíralapú kiadványok révén, hanem digitálisan akarjuk behozni. Gyakorlatilag az összes ékírásos táblát katalogizálják és ezek a szövegek bárki számára szabadon elérhetők” – emelte ki az ókortudós.
Magyarázata szerint az ORACC-projekt egy kiterjedt vállalkozás, körülbelül 15 adatbázist egyesít, az egyik legfontosabb része az összes ékírásos lexikális listát tartalmazó korpusz. Az ELTE által létrehozott korpuszba eddig 1100 királyfelirat került, s további félezer vár digitalizálásra.
„Ez a szám változik, mert egyrészt kerülnek elő új feliratok. Másrészt olyasmit is csinálunk, amit mások még nem: bemásoljuk az összes feliratot, ahol valamelyik király neve előfordul, papíralapú publikációban ez nem lehetséges. Változó a királyfeliratok hosszúsága, vannak nagyon rövidek és akadnak akár kétszáz sorosak is. A szövegek legnagyobb része úgynevezett fogadalmi felirat, amelyek valamilyen tárgyon voltak, például egy vázán, vagy tálon, amelyet a templomban az uralkodó felajánlott az életéért. A másik nagy csoport az épületeken elhelyezett építési feliratok, amelyek rendszerint felsorolták, hogy az uralkodó milyen más templomokat épített, de gyakorta egyéb cselekedeteit is megemlítik. Tehát nemcsak építkezéseiről, hanem esetleg katonai és politikai eseményekről is említést tesznek. További nagy csoportot alkotnak a szoborfeliratok, amelyek szintén a politikai eseményekre utalnak, de vannak sztélék, amelyek történelmi eseményekről tudósítanak” – fejtegette Zólyomi Gábor.
Hozzátette: vannak olyan feliratok is a Kr.e. 18. századból, amelyeket diákok másoltak le a sztélékről, szobrokról. „Nem ismerjük az eredetieket, csak a másolatok maradtak fenn. Érdekes, hogy a diákok megjegyzéseket is fűztek, például leírták, hogy a szobor a királyt ábrázolja, miként lábát a legyőzött uralkodó fejére helyezi. Nagyon érdekes szövegek” – jegyezte meg az ókortudós.
Zólyomi Gábor kitért arra, hogy az ELTE által létrehozott szövegkorpusz abban különbözik az összes többi hasonló vállalkozástól, hogy minden egyes szó nyelvtani elemzését is elvégzik. Ily módon nemcsak a szavak jelentései, alakja után lehet rákeresni, hanem olyan kérdéseket is fel lehet tenni a honlapnak, hogy mutassa meg például az összes dativusban szereplő szóalakot.
„Míg a többi korpusz csak a lemmákat (szótári egységek) tartalmazza, mi azt is elemezzük, hogy milyen morfémákból (a szó legkisebb értelmezhető része) áll. Ilyen sehol sincs a világon, ez az első eset, hogy egy sumér szövegkorpusz képes erre. Nyelvtani kutatások szempontjából ez nagyszerű dolog. A mi korpuszunknak még egy érdekessége van, az összes szöveg két nyelvre – angolra és magyarra lett lefordítva. A munka még mindig folyik, a projekt részese többek közt Tanos Bálint PhD-hallgató, a programozást pedig Steve Tinney, a Philadelphiai Egyetem kutatója végzi, aki az ORACC egyik vezetője. Olyannyira működik, hogy valószínűleg az összes többi projekt is ezzel a felülettel fog megjelenni egy idő után, de mi vagyunk az elsők a weben és erre büszkék is vagyunk, hogy sikerült” – összegezte Zólyomi Gábor.