Hektáronként hat madárodú kötelező!
A gyümölcsösökben gyakran megjelenő mezei verebet nem nézik jó szemmel, pedig ez a faj az egyik legszorgalmasabb rovarpusztító.
Gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben eredményesen megtelepíthető madárfajokat vizsgáltak a Debreceni Egyetem (DE) hallgatói – közölte az egyetem sajtóirodája az MTI-vel. Juhász Lajos, a természetvédelmi állattani és vadgazdálkodási tanszék vezetője emlékeztett rá: az egészséges táplálkozásban fontos szerepe van a káros anyagoktól mentes élelmiszereknek, köztük a vegyszermentes gyümölcsöknek.
Az integrált gyümölcstermesztés a keleti országrészben kiemelt jelentőségű: a rovarok elleni folyamatos, kémiai szerekkel történő védekezés mellett nem elhanyagolható a biológiai védekezés, aminek az alkalmazása az Agrár-környezetgazdálkodási Programban (AKG) a termelőknek kötelezően előírt feltétel – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a hagyományos madárvédelem hazánkban már több mint egy évszázada alkalmazott módszer, ami napjainkban egyre nagyobb teret kap a gyümölcstermesztési rendszerekben. Az AKG-területeken hektáronként hat mesterséges madárodú kihelyezése kötelező, ezekben a megtelepedő madarak a környezetbarát gazdálkodás letéteményesei lehetnek – magyarázta a tanszékvezető.
Juhász Lajos kitért arra, hogy irányításával a Debreceni Egyetemen az utóbbi években több olyan szak- és diplomadolgozat született, amelyek a gyümölcsösökben vagy szőlőültetvényekben eredményesen megtelepíthető madárfajok állományával foglalkoztak. Tóth Enikő természetvédelmi mérnökhallgató például négy szabolcsi almaültetvényben kihelyezett, mesterséges fészekodvakban megjelenő madárfajok állományát kísérte figyelemmel három éven keresztül. Összességében csaknem 30 hektár kiterjedésű, idősebb és fiatal almaültetvényben helyezett ki odúkat, amelyekben már az első évben több madárfaj telepedett meg: mezei veréb, széncinege és nyaktekercs.
Egy másik vizsgálatban a Nyírbátor melletti meggyes és almaültetvényben kihelyezett odúkban a fenti fajok mellett seregély, búbos banka, sőt erdei fülesbagoly is gyarapította a költő madarak számát. A táplálékvizsgálatok igazolták, hogy az intenzív gyümölcsösökben is nagy jelentőségűek a madarak, mert az általuk elfogyasztott rovarok mennyisége a terméseredményekben növekedést mutatott. Neményi Zsolt természetvédelmi mérnökhallgató az ófehértói kerteket vizsgálta több éven át. A háztáji kiskertekben számos felmérési módszerrel 46 madárfaj előfordulását igazolta, amelyek döntő része rovarevő, azaz a kerttulajdonosok munkáját segítő madár.
A gyümölcsösökben kihelyezett madárodúk csak akkor segítik a madarak megtelepedését és ezzel együtt a gazdának nyújtott „ökológiai szolgáltatást”, ha azokat évente rendszeresen karbantartják. Tapasztalataink szerint azonban erre nem minden ültetvényben kerül sor, sőt az odúk kihelyezése sem mindig megfelelő. Olykor az ezekben megtelepedő madarakat sem ismerik fel, vagy például a gyümölcsösökben gyakran megjelenő mezei verebet nem nézik jó szemmel, pedig ez a faj az egyik legszorgalmasabb rovarpusztító – magyarázta Juhász Lajos.
A tanszékvezető kiemelte: munkatársaival szívesen adnak tanácsot az odúk elkészítéséhez és kihelyezéséhez. Emellett vállalják szakvélemény elkészítését a különböző gyümölcskultúrákban kialakított odútelepekről, részt vesznek madártani ismertető programokban, de akár az odúkban megtelepedett madarak fiókáit is meggyűrűzik.