Három dimenzió, egy képpont
Olcsó módját dolgozták ki skót kutatók a háromdimenziós képalkotásnak: rendszerük egypixeles detektorokat használ a fény érzékelésére a korszerű digitális kamerák több millió képpont megjelenítésére képes szerkezete helyett.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett ismertetőjük szerint fontos különbség még, hogy készülékük a látható fényen túli frekvenciákat is rögzíteni tudja, ami lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb területeken alkalmazhassák az ipartól kezdve a gyógyászaton át a térképészetig. A fejlesztők úgy látják, hogy a berendezéssel éppúgy kutathatnak olajlelőhelyek, mint agydaganatok után. Az ára pedig lényegesen alacsonyabb, alig „néhány fontba kerül, míg a digitális kamerákért több ezret is elkérhetnek”.
A digitális képfeldolgozásban a képpont – vagy pixel – egy pont a képen: a legkisebb szerkeszthető alkotóeleme a képnek. Minden képpont (négyzetlap) egy minta az eredeti képből, tehát minél sűrűbb a mintavételezés, annál több képpont lesz, vagyis annál nagyobb lesz a kép felbontása (pontossága).
Miles Padgett, a Glasgow-i Egyetem fizikai és csillagászati tanszékének a professzora, a kutatócsoport vezetője feltárta, hogy képalkotásnál az egypixeles detektorokat különböző helyeken helyezik el, a tárgyat pedig a keresztrejtvények fehér-fekete mintáira hajazó, gyorsan váltakozó fénysorozatokkal világítják meg. „Ha a minták több fehér négyzete jut az objektumra, akkor a detektor érzékeli a fény eltérő intenzitását. Míg a digitális kamerák képessége a látható fényen túli spektrum érzékelésére meglehetősen korlátozott, az egypixeles detektorok minden további nélkül rögzíteni tudják a láthatón túli információkat is” – húzta alá.
Közlése szerint egy-egy 3D-s kép létrehozásához négy detektor felvételeit használják fel, és a fénykép a digitális fotózásból ismert „shape from shading” rekonstrukciós módszerrel – szellemképalkotással – néhány másodperc alatt elkészül. A professzor kiemelte azt is, hogy az egyképpontú rendszer hasonló pontosságot produkál, mint a megapixeles berendezések, ám nincs szükség az utóbbiaknál nélkülözhetetlen bonyolult kalibrálásra.
Baoqing Sun, a tanulmány szerzője rámutatott arra, hogy az egypixeles detektorok első pillantásra visszalépésnek tűnhetnek a korszerű digitális kamerákhoz képest, és nehéz elképzelni, hogy több információt képesek begyűjteni, pedig így van: könnyen megoldható, hogy ne csak látható fényt, hanem röntgensugarakat vagy terahertzes impulzusokat is érzékeljék.