Harc a digitális írástudatlanság ellen
Egymillióval kell csökkenteni a digitális írástudatlanok számát 2014-ig, egyebek közt ezt tűzte ki célul a kormány – mondta el Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Információs Társadalom Parlamentjének ülésén, csütörtökön Budapesten.
Hozzátette: cél az is, hogy a lakosság 7-8 százaléka végezzen el ECDL (European Computer Driving Licence), az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói tanfolyamot.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy digitális írástudás nélkül ma már nincs versenyképes tudás a munkaerőpiacon, a szakmunkásnak és a felsőfokú végzettségű munkaerőnek egyaránt szüksége van informatikai tudásra. Ez szorosan hozzátartozik a munkaerő versenyképességének és alkalmazkodó képességének a javulásához, elősegíti a pályaváltást vagy az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka, és ezzel összefüggésben az e-learning elterjedését is. E célkitűzések megvalósulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon nőjön a foglalkoztatottak száma.
Kardkovács Kolos előadásában elmondta, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak száma a 2000-es évek eleji gazdasági konjunktúra idején sem tudott emelkedni, stabilan 3,7-3,8 millió maradt. Ezzel az egyébként is alacsony foglalkoztatottsági szinttel érte az országot 2008-2009-ben a válság, aminek következtében 150 ezerrel csökkent a munkahelyek száma. 2010 óta mind a foglalkoztatottsági arány, mind az aktivitási ráta – hónapról hónapra – lassan ugyan, de nő, ami kedvező tendencia, ennek ellenére két év alatt nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet.
A növekedés egyik korlátja a humán erőforrás kihasználatlansága. Magyarországon a munkaképes korúak közül 2,5 millió fő egyáltalán nincs jelen a munkaerőpiacon, és emellett 400-500 ezer körül van a munkanélküliek száma. Ebből következik, hogy ha meg akarjuk valósítani a kormány célkitűzését, az egymillió munkahely megteremtését, akkor az inaktívak közül kell számos személyt bevonni a munkaerőpiacra – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Uniós összehasonlításban a legfiatalabb korcsoport és a munkaképes korúak utolsó korcsoportja van jelen a legkisebb arányban a munkaerőpiacon Magyarországon. Emellett az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a fiatal pályakezdők szorulnak ki leginkább a munkaerőpiacról, utóbbiak a munkatapasztalat hiánya miatt.
Ebből következően a kormány foglalkoztatás-politikája elsősorban az alacsony végzettségűekre, a pályakezdőkre, az 50 éven felüliekre, továbbá a kisgyermekes nőkre koncentrál. Kardkovács Kolos kifejtette, hogy az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzék ezeknek a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknak a megjelenését a piacon. Az intézkedések között említette a munkahelyteremtésre adott közvetlen támogatásokat, az olyan programokat, amelyek elősegítik a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségét, ilyen például a bölcsődeépítési program, a részmunkaidő és a távmunka támogatása, az e-learning programok elterjesztése és ide sorolta a szakképzés rendszerének átalakítását is.
A támogatások terén a kormány egyrészt a nyílt munkaerőpiacon igyekszik növelni a foglalkoztatási aktivitást. Ennek egyik eszköze a célzott bér- és járuléktámogatások rendszere, amelyek segítik például a gyesről, gyedről a munkaerőpiacra visszatérőket. A közfoglalkoztatás és a nyílt versenypiac közötti átmeneti foglalkoztatási formaként megjelenő szociális szövetkezet, valamint a közfoglalkoztatás rendszere szintén hozzájárul a munkapiaci aktivitás növeléséhez.
A humán erőforrás kihasználatlanságának csökkentését szolgálja a szabályozó rendszer és a passzív ellátások rendszerének átalakítása. Ide tartozik az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása, a szociális ellátó rendszer átalakítása, a korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetése, az adórendszer átalakítása, vagy az álláskeresési járadék rendszerének átalakítása. A munkaerő-piaci kiadásokat tekintve a kormány arra törekszik, hogy a passzív ellátások felől az aktív ellátások felé terelje a kiadási szerkezetet.
Az aktivitás növelése érdekében a foglalkoztatási szolgálat az informatika eszközeivel is igyekszik hozzájárulni közönségét. Az online szolgáltatások körébe tartozik a pályaorientációs portál működtetése, az elektronikus intézményi foglalkoztatási adatbázis, online adattár álláskeresőkről, ellátásokról, álláshelyekről. Felhívta a figyelmet az Európai Unió álláskeresési portáljára is, amelyen egymillió üres álláshelyet tartanak számon, és ezekre az állásokra elsősorban fiatalokat várnak.