Hány elsős lesz az idén?
Április 8-án és 9-én zajlik a leendő első osztályosok beíratása az általános iskolákba. A köznevelési törvény tankötelezettségi korhatárra vonatkozó része idén szeptembertől hatályos; várhatóan túljelentkezés lesz az intézményekben, pedig a törvény szerint nem kéne minden hatévesnek iskolába mennie...
Nem sokkal több mint egy hónapja derült ki egy sajtóközleményből, hogy az első osztályokba a 2013/20124-es tanévre idén április 8-án és 9-én, azaz ma és holnap reggel 8 és délután 18 óra között lehet beíratni a hatodik életévüket betöltött, „iskolaköteles” gyerekeket. Aztán kicsit több mint egy hete derült ki – szintén egy sajtóközleményből –, hogy idén túljelentkezés várható az intézményekben. Ennek az lehet az oka, hogy a 2013 szeptemberétől életbe lépő köznevelési törvény „leszállította” a tankötelezettség korhatárát. A túljelentkezésekre reagálva a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a köznevelési törvény módosítását javasolja; de nem a tankötelezettségi korhatárt illetően, hanem a maximális osztály-, illetve csoportlétszámokat illetően változtatnának a jogszabályon. Nem szívesen lennénk a beíratandó gyerekek szüleinek a helyében, ugyanis az idei beiskolázással kapcsolatosan sok a bizonytalanság. Cikkünkben ezeknek az anomáliáknak igyekeztünk utánajárni.Ön is érintett az idei beiratkozásban? Szülő, intézményvezető, tanár, iskolafenntartó? Írja meg a tapasztalatait a nyestnek – kérése alapján bizalmasan kezeljük információit, nevét, intézményét nem adjuk ki.
Miért van túljelentkezés?
Az MTI egy 2013. március 28-i közleménye szerint túljelentkezés várható az általános iskolák első osztályaiba. Elképzelhető, hogy a túljelentkezés milyen praktikus problémákat vet fel, ugyanakkor jogi kérdések is adódnak: a köznevelési törvény ugyanis meghatározza, hogy milyen minimális és maximális létszámmal indíthatók osztályok, illetve csoportok az egyes iskolatípusokban. Így ha praktikusan nem is jelentene gondot a több diák elhelyezése és nevelésének megkezdése, akkor sem lehetne bizonyos létszám fölött csoportokat indítani a 2013/2014 őszétől felmenő rendszerben hatályba lépő rendelkezés szerint. Bár a Klik elnöke, Marekné Pintér Aranka szerint nehéz megjósolni, milyen mértékű a túljelentkezés, azért – biztos, ami biztos – a köznevelési törvény módosítását javasolták. Növeljék meg az osztálylétszámok maximumát, és akkor valószínűleg nem lesz gond a gyerekek elhelyezésével...
A sajtóközlemény szerint a túljelentkezés oka az, hogy a most életbelépő törvény a tankötelezettség korhatárát leszállította hat éves korra. Ez tehát elvileg azt jelentené, hogy míg tavaly nem volt kötelező iskolába adni a gyerekeket, amikor betöltötték hatodik életévüket, idéntől ez kötelező. Így az a gyerekmennyiség, amely eddig több (kettő, abszurd esetben három) tanévre eloszlott, most egy tanévre torlódik össze. Nem beszélve a tavaly még be nem íratott tavalyi hatévesekről... Az azonban félreértés, hogy a hatéveseket mind most kéne beíratni az első osztályba! A köznevelési törvény 27., A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség című részének 45.§-a ugyanis a következőképpen fogalmaz:
45. §
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. [A kiemelés tőlünk származik. – A szerk.]
(Forrás: Wikimedia Commons)
Bár a törvény szövege fogalmazhatna egyszerűbben is, az világos így is, hogy 2013 szeptemberében nem kötelező mindazokat beíratni első osztályba, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, őket 2014-ben kell legkésőbb beiskolázni. Az, hogy ilyen félreértés – a fenti sajtóközlemény szerint – tömegesen előfordul, elsősorban kommunikációs hiba. A szülőket sem az oktatási kormányzat, sem a beiskolázást lebonyolító intézményfenntartó központ, sem pedig a sok változás miatt amúgy is kissé talajt vesztett intézmények, sem pedig a sajtó nem tájékoztatták. Egy általunk megkérdezett érintett szülő pedig arról számolt be, hogy az óvodákban pedig egyszerűen nem engedélyezik, hogy a gyerek hatéves kora után is ottmaradjon – éppen a fenti törvényre hivatkozva.
2012 októberében ugyan megjelent egy tájékoztatás erről a félreértésről az Oktatási Hivatal honlapján, ahol maga Gloviczki közoktatásért felelős helyettes államtitkár magyarázza, miért nem fordulhat elő túljelentkezés... A fejlemények fényében azonban azt kell mondanunk, nem sokan olvasták az ügyben a vonatkozó tájékoztatást. (Ami persze nem csoda: az Oktatási Hivatal nem foglalkozik a kis elsősök beiskolázásával.) Kicsit elkeserítő, hogy még maga a Klik vezetője sem olvashatta ezt, hiszen akkor nem javasolná azt a bizonyos törvénymódosítást...
Kinek a felelőssége?
A beiskolázással kapcsolatban törvényi előírásoknak kell megfelelni mind az állami hivataloknak, mind pedig a szülőknek. A köznevelési törvény ezeket a jogokat és kötelességeket is meghatározza; tovább olvasva a fentebb már idézett 45. §-t, kiderül ez is:
45. §
(8) A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára, hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.
(9) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
(10) A kormányhivatal az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának.
(Forrás: Wikimedia Commons / TANAKA Juuyoh / CC BY 2.0)
Valaki tehát óhatatlanul mulasztott ebben az évben, hiszen a beiratkozásra idén tankötelezettek maximális létszáma tudható lett volna előre; és nyilvánvaló, hogyha a maximális létszámmal kalkulálnak, abból nagy baj nem lehet. Hogy a jegyzők, az intézmények és a kormányhivatal között hol veszett el a pontos információ: rejtély. Az azonban, hogy a Klik vezetője a pontos számokat nem tudja, nem csoda: ez következik is a fentiekből; csakhogy neki a maximális létszámokkal kellett volna mindvégig kalkulálnia. Hiszen az nem fordulhat elő, hogy valaki, akinek kötelező, ne tudja beíratni a gyerekét; ez ugyanis – a törvény szerint – a szülő felelőssége. A köznevelési törvény 42. része így fogalmaz a szülők kötelességével és jogaival kapcsolatban:
42. A szülő kötelességei és jogai
72. § (1) A szülő kötelessége, hogy
a) […]
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, […]
Mi a megoldás?
A megoldás – mint ahogy azt már fentebb leírtuk – a Klik szerint a köznevelési törvény módosítása. De nem a fentebb idézett pontokon, hanem egészen másutt. A törvényben meghatározott, és 2013 szeptemberétől életbelépő maximális csoportlétszámokat kéne bővíteni... A törvény jelenleg a következőképpen rendelkezik erről a 20. fejezetben, amely A köznevelési intézmény működésének rendje címet viseli:
25. §
(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra megállapított minimális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha nevelési, tanítási év során gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt.
A törvény 4. mellékletében pedig azt találjuk, hogy az általános iskolák 1–4. évfolyamán a minimum létszám14, a maximum 27 fő; az átlag így 23 fő. Marekné Pintér Aranka javaslata szerint tehát meg kellene engedni azt, hogy 27 főnél többen is járhassanak egy alsós osztályba. Persze nyilatkozata megnyugtató is, csak 20 százalékkal kívánna eltérni a törvényben meghatározott maximumtól, nem lennének tehát 40 fős elsős osztályok (!), így az oktatás és nevelés minősége nem kerülne veszélybe – mondja a szakértő.
Ez mind nagyon megnyugtató tisztázása lehetne a kérdésnek, csakhogy a létszámprobléma valószínűleg ennek az egy tanévnek, az átállás évének az akut nehézsége. Erre kár törvényt módosítani, és megengedni a magasabb osztálylétszámokat. Ebből ugyanis hosszabb távon osztályok összevonása is következhet, amely pedagóguselbocsátásokhoz vezethet.
A másik probléma azonban már túlmutat az osztálylétszámokon, és a Klik által javasolt megoldáson is. Magyarországon a szabad iskolaválasztási jogot törvény garantálja, azaz elvileg a szülő abba az intézménybe írathatja gyermekét, amelyet ő maga valamilyen szempontok alapján kiválaszt. Jelentkezni azonban csak egyetlen iskolába lehet. Az állam pedig csupán a lakóhelye szerinti körzetben biztosít a gyermek számára elhelyezést. Tehát ha abban a nem a lakóhelyéhez tartozó iskolában, amelybe a szülő íratni szeretné a gyermekét, nincsen már férőhely (mert tele van a „körzetes” gyerekekkel), akkor a saját körzeti iskolájába kötelező felvenni a gyermeket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sampsonchen / CC BY-SA 3.0)
Ezzel kapcsolatosan pedig két nehézség merül fel. Az egyik elméleti probléma: nem válik-e ezáltal névlegessé a „szabad iskolaválasztás joga”? A másik pedig gyakorlati: a szegregált iskolarendszerben minden szülő igyekszik majd a gyerekét a lehető legjobb hírű iskolába íratni. Így ezekben az iskolákban várhatóak az extra magas osztálylétszámok, míg a gyengébb, kevésbé jó hírű iskolákban kevésbé. Ez pedig egy paradoxonhoz vezet: lehetséges, hogy a „jó” iskolákban – a magas osztálylétszámok miatt – sokkal nehezebb lesz minőségi pedagógiai munkát végezni, mint a „rosszakban”. Csak majd azt ne mondja senki, hogy osztálylétszámokkal kapcsolatos intézkedés a szegregáció megszüntetése érdekében hat!
További tájékozódási pontok
2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
Az írás-olvasás optimális koranem hat, hanem 4-5 év. A normál átlagnál, de mindenesetre több, mint 50%-nál ez semmiféle problémát nem jelent. A kicsik érdeklődése kimeríthetetlen, s a plusz foglalkozást jutalomnak, ajándéknak élik meg.
Bizonyíték erre pl. az, hogy a vallásos zsidók évszázadok óta 3 éves kortól tanították (csak) a fiúgyerekeket így többségük már ekkor kezdett olvasni.
További bizonyíték több személyesen ismert példa (én magam is), akiket 3-5 éves korban otthon tanított a szülő. Hogy ez mekkora előnyt jelent egészen az egyetemi felvételig... arról csak álmodozhat mindenki, aki még sose látott ilyen gyereket.
De ezt nem elsősorban korábbi beiskolázással kellene megvalósítani, hanem már az óvodában elkezdeni. Ilyen óvodai képzési program van Izraelben néhány éve:
A most 6 éves unokám szeptemberben megy iskolába, de már -december óta - egész mondatokat is leír (hibásan).
A most 7 éves is tudott írni már 5 évesen, ő ráadásul héber és latin betűkkel egyaránt. Ez utóbbival néhány angol és 8-10 magyar szót:-). Senkinek nem kell IPA jeleket tanítani ehhez, mert hallás után lesz angol vagy magyar az a szó.
A 3 éves ikerunokáim is rajzolnak már betüket, amikhez (anyu tanítja így) szavakat mondanak hozzá, pl: B -aba (apu). És (amennyire eddig látható) egyik sem extra, hanem normál átlag.