Kábszer vagy gyógyszer: mesélnek a hamis barátok
Gyógyszer vagy kábítószer? Billió vagy milliárd? Főnök vagy konyhafőnök? Nem mindegy. Ilyen és ehhez hasonló példákat gyűjtöttünk össze, amelyek a félrefordítások okozói. Cikkünkben a hamis barátok (faux amis, ejtsd: foz ami) elnevezésű jelenséggel foglalkozunk. Megnéztük, honnan ered a probléma, és hogy miért fontos az, hogy pontosan fordítsunk.
Egyszer hallottam egy történetet, amely még a második világháború utáni időkre nyúlik vissza, amikor is az Amerikai Egyesült Államok segélyszállítmányt küldött Németországba. A csomagra az amerikaiak nagy nyomtatott betűkkel ráírták, hogy ajándék, majd elküldték. Ez sikeresen meg is érkezett, azonban a németek nem nyúltak hozzá. Mi ennek az oka? A magyarázat a következő: az angol gift (’ajándék’) szó csupán hangalakjában egyezik a német Gift szóval. Ez utóbbi mérget jelent. Az ilyen és ehhez hasonló szavak alkotják a hamis barátok tágabb értelemben vett csoportját.
(Forrás: wikimedia commons)
Internacionalizmus
Az internacionalizmusok (nemzetközi szavak) közé azok a szavak tartoznak, amelyek a legtöbb nyelvben megegyeznek, azonos jelentéssel bírnak, és a hangalakjuk is – a nyelvi sajátosságoktól eltekintve – hasonló. Kialakulásuk és elterjedésük közös európai nyelv- és kultúrtörténetre vezethető vissza.
„A lingua franca mint antik „világnyelv” napjainkban az angol szókincs 56-60%-át teszi ki” – állítja Johannes Volmert német nyelvész egyik tanulmányában. A legtöbb internacionalizmus a latinból, közvetve pedig az angolból származik, illetve terjedt el. Nagyon sok közülük a vallás, a tudomány, a hit és a közigazgatás témakörébe tartozik. Például amnesztia, anarchia, buddhizmus, diktátor, publicista stb. Természetesen folyamatosan keletkeznek új szavak, és válnak nemzetközivé, mint például a pizza.
A hamis barátok kialakulásának az oka részben az internacionalizmusokban keresendő. Vannak ugyanis olyan szavak, amelyek – bár hangalakjuk hasonló – mégsem ugyanazt jelentik. Róluk lesz szó az alábbiakban.
Faux amis
Azokra a szavakra ugyanis, amelyek az előbbi kategóriába tartoznak, külön megnevezést találtak ki. Ők a faux amik, vagyis hamis barátok (németül: falsche Freunde; angolul: false friends). Az eredeti megnevezés a faux amis du traducteur (a fordító hamis barátai) francia kifejezés rövidítéséből származik, amelyet Maxim Koessler és Jule Deroquigny francia nyelvészek használtak először 1928-ban.
A hamis barát „nyelvészeti értelemben olyan szópár, melynek tagjai különböző nyelvűek, alakjuk hasonló, de jelentésük különböző, noha van közöttük valamilyen közös jelentésbeli vagy morfológiai vonás” – írja a Wikipédia. Ebben az értelemben a fenti gift–Gift példa – mivel hangalakjuk csupán véletlenül egyezik, és nem etimológiai azonosság miatt – nem tartozik a szorosabb értelemben vett hamis barátok közé.
Karl Heinrich Gottlieb német nyelvész szerint „a hamis barátok olyan – két vagy több nyelvben jelen levő – szavak vagy szókapcsolatok, amelyek a hang- vagy a morfémakészletük analógiája (hasonlóság, egyezés) következtében téves asszociációkat hívnak elő […]”, így félrevezetők lehetnek, félrefordításokat eredményezhetnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Amikor a szilikon szót meghalljuk, elsőként általában a plasztikai sebészetre asszociálunk. De mi jut eszünkbe, amikor a Szilikon-völgyet emlegetik? Vajon merre lehet?! A Szilikon-völgy sajnos egy félrefordítás eredménye, az angol silicon szó ugyanis szilíciumot jelent. Így egyértelmű, hogy a Szilikon-völgy, azaz Silicon Valley helyes fordítása Szilícium-völgy.
Óvatosnak kell lenni az angol drug szó használata közben is. Néha előfordul, hogy valaki tükörfordításban csupán drognak nevezi, ami nem igaz. Az angol szó eredetileg orvosságot, gyógyszert jelent.
Érdekesség, hogy a mai angol billion szó a magyarban a milliárdnak felel meg. Ennek oka a XIX. századra nyúlik vissza, és a nagy számok megnevezésének két formájával, az úgynevezett long scale és short scale módszerekkel függ össze. A Wikipédia „Rövid skála-hosszú skála” szócikke bővebb információval szolgál erről.
A német Akademiker szó elsődleges jelentése ’diplomás’, nem pedig akadémiai tag. A Magyar Értelmező Kéziszótár kettő magyarázatot ad a szóra: valamely akadémia tagja, illetve akadémista.
Ugyanígy a német Chef szó is megtévesztő lehet, ugyanis ebben a nyelvben a szónak két jelentése van. Eltérés csupán a kiejtésben észlelhető, ezért nagyon fontos a szövegkörnyezet figyelembevétele. A Chef (ejtsd: sef) jelentése ’főnök’, a Chef (ejtsd: séf) szóé pedig a magyarban is ismert ’konyhafőnök’, ’séf’. A Magyar Értelmező Kéziszótár mindkét jelentést feltünteti, a második kiejtéssel.
A német Palast főnév akármennyire is hasonlít a magyar palásthoz, palotát jelent.
Természetesen olyan hamis barátok is léteznek, amelyek a magyarban rendelkeznek szélesebb használati körrel. Ilyen a zebra szó, amely elsődleges jelentésében a lóval rokon, fehér–fekete csíkos afrikai állat, másodlagosan pedig zebrasávot, párhuzamos csíkokkal megjelölt gyalogátkelőhelyet jelent – írja az Értelmező Kéziszótár. Azonban a német nyelvben a zebra szónak csupán egy jelentése van, magát az állatot fejezi ki. Ha olyan szót keresünk a gyalogátkelőre, amelyben szerepel az állat neve is, a Zebrastreifen összetételt használjuk.
A hamis barátok között nemcsak főneveket találunk. A német komisch melléknév – ha hisszük, ha nem – nem a komikus, vicces szavakkal kapcsolható össze elsődlegesen; fő jelentése ’furcsa’, ’különös’.
Két példa azokra a szavakra, amelyek a németből kerültek át a magyarba, de más jelentésben honosodtak meg. A német Kunst (művészet, mesterség, rajz) szó a magyarban ’ügyesség’, ’fortély’, ’(csel)fogás’ értelemben használatos. Ugyanígy a német Wirtschaft (gazdaság) magyar vircsaft megfelelője eltér a német eredetitől, és ’hanyag, felelőtlen gazdálkodást’, valamint ’rendetlenséget’, ’zűrzavart’ jelent.
Ha fordítóként tevékenykedik valaki, nagyon oda kell figyelnie a hamis barátokra, hiszen elég kínos, ha valami hibásan jelenik meg, valamint félreértésekhez vezet. A leiterjakab.blog.hu oldalon számos – nem csak faux amis – példával találkozhat az, akit érdekel.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamis_bar%C3%A1t
Johannes Volmert: Internationalismen und die Rolle des Lateins als „Muttersprache Europas” In: Internationalismen II. Studien zur interlingualen Lexikologie und Lexikographie. Hg. von Peter Braun – Burkhard Schaeder – Johannes Volmert. Tübingen 2003, S. 23-50.
Hessky Regina: Freunde und falsche Freunde – Überlegungen zu einem „marginalen” Phänomen
Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó; 2008.