0:05
Főoldal | Rénhírek

Gyilkolják a nyelvet Libanonban

Libanon fővárosában, Bejrútban álgyilkossági jelenetekkel igyekeznek felhívni a lakosok figyelmét az arab nyelv helyzetére.

nyest.hu | 2010. augusztus 3.

Ha ma sétálnánk Bejrút utcáin, látnánk, hogy egyes járdákon sárga rendőrségi szalag vesz körbe egy arab nyelvű feliratot: „Ne öld meg a nyelvünket!” A kampány célja a figyelemfelkeltés: a szervezők egy fesztivál keretében igyekeznek rádöbbenteni Libanon lakóit; hogy ha nem tesznek sürgősen valamit, lassan elfelejtenek arabul.

A libanoniak körében ma az angol és a francia dívik: a középosztálybeli, módosabb családok régóta csak franciául társalognak otthon, míg az angol helyzetét a pop kultúra, a hollywoodi filmek és az internet erősíti folyamatosan. A legtöbb gyerek így csak idegen nyelvként, az iskolában tanulja az arabot – írja a Christian Science Monitor. A nyelv népszerűtlenségéhez az is hozzájárul, hogy a nyugati nyelvekhez képest sokan túl nehéznek tartják.

A nyelvőrző fesztivál szervezője, Nadine Touma szerint: „ha elvesztjük a történeteinket, a nyelvünket, ugyanolyanná válunk, mint bárki más: egy kultúra, ami csak a vásárlásról és az eladásról szól”.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2013. március 9. 08:35
1 Krizsa

A cikkből: "...mint bárki más: egy kultúra, ami csak a vásárlásról és az eladásról szól”.

Ahha! Vegyél példát, hajlítgató-UTÓragozó gyöknyelvű magyar a hajlítgató-ELŐragozó-gyöknyelvű sémi nyelv őrzőitől.

Vagy bármely nyelv órzőitől, akár a kínaitól is... vegyetek példát.

Mi köze a vásárlás-mániához és a szellemi elértéktelenedéshez?

Az, hogy a fogalmak (a gyökrendszer) összekeveredése, bizony, szellemi talajvesztést okozott.

A két nyelvi FŐÚTVONAL különbségét az Afrikából jött előragozás preferenciája okozta az utóragozással szemben.

A különbségnek a KÉT kontinens ősembereinek eltérő kognitív felfogása volt az oka.

Az, hogy az afrikai geográfiai alfaj és az ős-európai alfaj környezetfelismerési stratégiája eltérő volt.

Az afrikai előember így gondolkozott:

1. Mit csinált, mi történt? Ez egy szó. S ennek ELÉJE TETTE azt a jellemző szócskát, hogy miféle ágens tette ezt: élő, vagy nem élő, ahhoz hasonló, arra rá, annak érdekében, stb.

Szaknyelven: az afrikai ősnyelvekNYELVTANI NEMEKET kifejező ELŐRAGOKAT tettek a legfontosabb igeszerű szó elé.

(A szerintem ősibb) európai alfaj ezzel szemben így gondolkozott: Mit csinált? mi történt? - EDDIG AZONOS a felfogás az afrikaival.

S ez után tette hozzá azt, hogy ki? mi? mikor? miért? merre? mi lett az eredmény, satöbbi - UTÓRAGKÉNT. A legfontosabb szó végére.

Ez a kétféle mentális (nyelvi) felfogás a Földközi tenger medencéjének körzetében ÜTKÖZÖTT össze. Mikor? az utolsó Özönvíz (i.e. 8000) kürül.

Eredménye az afrikai hatást befogadó SÉMI plusz INDOEURÓPAI nyelvek, s az ezt a ráhatást csak nyomokban adaptáló (befogadó) euroázsiai ragozó nyelvek lettek.

(Pl. a Európai szívében ma "botrányokozó" MAGYAR - a francnak nem illeszkedik be végre az Európai Unióba? Juhé, szabadon utazhat, kereshet pénzt más EU államokban, hát akkor MIÉRT NEM JÓ NEKI AZ ANGOL világnyelv? Hát azért...

... de a finn, szláv, török, mongol, szanszkrit-dravida, kínai, s általában az ázsiai nyelvek kialakulása is a magyarhoz hasonló...

NE engedd!, A magyar ma a 2000 évvel ezelőtti (szarom-le) vallási-hatalmi összeütközések maradvány nyelve Európa szívében. A magyar nyelv MEGMARAD,

a tudományt meg szabadítsd meg végre a piaci érdekektől - ennyi. Érted?