Túl bonyolult a francia helyesírás
A franciák barokkos helyesírása nemzettudatuk részét képezi, de sokan szenvednek már tőle. Francois de Closets ismert francia esszéista szerint elérkezett az idő az egyszerűsítéshez.
Francois de Closets ismert esszéista, újságíró és televíziós műsorvezető egyszemélyes hadjáratot indított a francia helyesírási rendszer ellen – számol be róla az AFP hírügynökség.
Az újságírónak – akinek nemrég jelent meg új könyve Zéró hiba: Helyesírás, egy francia szenvedély (Zéro faute: L'orthographe, une passion française) címmel – a francia szavak köztudottan bonyolult írásmódjával van baja, amit nem lehet kikövetkeztetni a kimondott hangalakból. Closets „halálra ítélt művészetnek” nevezte a francia helyesírást.
„Számos országban vannak viták a helyesírásról. Franciaországot mégis megkülönbözteti a többitől az, hogy mi a szavak írásmódját a kultúra részévé emeltük” – mondta. „Aki nem tudja pontosan leírni a szavakat, azt megbélyegzik.”
Az újságíró szerint ha a tudományban vagy egyéb területen hibázik valaki, azt megbocsátják neki. „De ha rossz helyre teszel egy ékezetet, az felér egy vallásgyalázással” – mondja.
A francia gyerekek fejébe elképesztő mennyiségű tesztekkel verik bele a szavak írásmódját, hogy aztán kikerülve az iskolarendszerből büszkén hordják ezt a tudást társadalmi egzisztenciájuk részeként. A Frankofónia Nemzetközi Szervezete évente helyesírási versenyt rendez, és a televízió is közvetít ilyen versenyt, amire százak jelentkeznek.
„Ennek ellenére – mondja Closets – rengeteg francia felnőtt ember fél attól, hogy a címzett – legyen az a reménybeli főnököd, egy ügyfél vagy akár egy barát – hibát talál az írásodban.”
Nemrég a francia újságok vidáman élcelődtek azon, hogy egy sajtóközlemény, amit az oktatási minisztérium adott ki, tele volt hibával.
„Több ezren érzünk nyugtalanságot, mikor tollat ragadunk” – mondta az esszéista.
Szerinte milliók vannak úgy a kérdéssel, mint ő, hogy a vizuális memóriájukba egyszerűen nem égnek bele az olyan „irracionális csavarok”, mint például a szavak végi néma „d”, a trükkös dupla mássalhangzók vagy az „o” hang 13 féle írásmódja.
„Akik hibáznak, mindig hibázni fognak. Ez nem intelligencia vagy befektetett munka kérdése” – mondta az újságíró.
Számos tanulmány és bizonyíték szól arról, hogy a fejlett országokban az olvasási képességek romlanak, így Franciaországban is.
Az email és a gyors szöveges üzenetek korában a fiatalok lerövidítik és „újraírják” a szavakat, egyfajta lázadás ez a helyesírási normák ellen. Closets szerint ezért a klasszikus helyesírás napjai meg vannak számlálva. „Határponthoz érkeztünk” – mondta az AFP-nek.
„Egyre többet írunk. Az írás ma már a társalgásról szól, sokkal folyamatosabb tevékenység, nem valami, amihez leülünk és időt töltünk vele.”
„Ahelyett, hogy ezzel a folyamattal dacolnánk, le kellene egyszerűsíteni a szavaink bizarr írásmódját” – mondja.
A Frankofónia szövetség a keresőkbe beütött hibás francia kifejezések vizsgálata után ugyanerre az álláspontra jutott. Az internethasználók hajlanak arra, hogy a szavakat fonetikusan kezdjék írni.
A tanárok és nyelvészek tartózkodóak a kérdésben. Ők helyesírásuknak ezt a tulajdonságát különlegességnek tekintik, az azon való ironizálás pedig szerintük nem segít a gyerekeken, mert a hibásan író gyerekeknek rendszerint a nyelvtannal is meggyűlik a bajuk.