Érteni fogja az iróniát a számítógép?
Annak, hogy a számítógép nem bizonyul túl érdekes beszélgetőtársnak a pragmatika az oka. Eddig azt gondolták, a pragmatikai jelenségek nem algoritmizálhatók. Most úgy tűnik, mégis van remény...
Számos példa van arra, hogy a nyelv jóval több, mint valamilyen bonyolult szabályok alapján összeálló hangsor (vagy szósor) és a hozzá tartozó – alapvetően a logika szabályait követő – értelmezés. Számos példa van arra, hogy a mondatunk értelme nem az lesz, amit a szó szerinti jelentésből kikövetkeztethetünk.
Hát, ezt jól megcsináltad!
Ha ezt a mondatot egy jellegzetes dallammal mondjuk, minden magyar anyanyelvű beszélő tudni fogja, hogy éppen az ellenkezőjére gondolunk annak, amit a mondatunk szó szerint jelent: nem dicsérünk, hanem épp szidunk. Az a nyelvészeti ágat, amely a nyelvi jelenségeket a kommunikációs kontextusban, a használatban vizsgálja, pragmatikának hívják.
A fentihez hasonló pragmatikai jelenségekkel a formális nyelvleírás modelljei nem igazán tudnak, vagy akarnak mit kezdeni, ugyanis a pragmatikai jelenségek – hosszan úgy gondolták – nem algoritmizálhatók, ugyanis ismernünk kell hozzájuk azt a speciális kontextust, amelyben elhangzanak, és annak alapján válnak értelmezhetővé. Ezért is gondolták sokáig azt, hogy nem lesz érdemi beszélgetőtársa az embernek a számítógép: a pragmatikát ugyanis igen nehezen tudnák beleverni a fejébe.
Egy adott kommunikációs helyzetben a beszéd megértéséhez nem elsősorban az szükséges, hogy szó szerint értsük az elhangzó mondatokat, hanem a megértés kulcsa sokkal inkább az, hogy azonosítsuk a beszélő szándékát. Néhány beszédfelismerő szoftver ma már képes arra, hogy bizonyos kulcsszavakat detektáljon, de a szándékok megértésétől még igen messze vannak.
A kommunikációban nagyon nagy szerepe van a beszélgetőpartnerek közös tudásának, illetve a mondanivaló adott helyzetbeli informativitásának. Ez az, amit számítógéppel igen nehéz modellezni.
Kutatók azonban most olyan matematikai modellel álltak elő, amely alapján akár kifejleszthetővé válhat az iróniát is értő számítógép. A stanfordi egyetem két pszichológus kutatója, Michael Frank és Noah Goodman a Science-ben publikálták legújabb eredményeiket az úgynevezett kvantitatív pragmatika elméletéről – számolt be a Science Daily.
A két pszichológus online kísérletében 745 alany vett részt – két csoportban. Az egyik csoportnak mutattak néhány ábrát (egy kék négyzetet, egy kék kört és egy piros négyzetet), majd megkérték őket, hogy egy listából válasszák ki, melyikkel utalnának a középen elhelyezkedő tárgyra: a kék vagy a kör szóval. A kísérleti alanyok másik csoportjának pedig meg kellett mondania, hogy ha azt hallják, hogy kék, melyik alakzatra gondolhat a beszélő a fenti három közül.
A kísérlettel a kommunikáció (beszélés és megértés) során működő választásainkat próbálták modellezni. A válaszok alapján a kutatók felállítottak egy matematikai egyenletet, amely képes megjósolni a valószínűségét az egyes szavak használatának, illetve az egyes értelmezéseknek.
Ezzel az eredménnyel megnyílt a lehetőség afelé, hogy a számítógép képes legyen kezelni olyan pragmatikai jelenségeket, mint a szarkazmus, az irónia vagy a túlzás.
Forrás
Could Sarcastic Computers Be in Our Future? New Math Model Can Help Computers Understand Inference
Valaki érti ezt a cikket? A cikk írója érti, hogy mi van?
Nagyon dühítenek ezek a szenzációs cikkek, aztán nincs bennük leírva, hogy mi is történt.
Hogyan algoritmizálták a pragmatikát?
Értem hogy kék kör meg piros négyzet, de hol van ebben az irónia?
Ja hogy csak csináltak néhány mérést, hogy a kék kört mekkora valószínűséggel mondják kéknek vagy körnek. És hogy a kék inkább a kék körre vagy a négyzetre értendő-e. Aztán illesztettek rá valami modellt.
De mi az analógia az iróniával? Melyik a mögöttes jelentés itt? A kék? A kör?
@Zeller Ede: mond, hogy számítógép vagy és ironizálsz :)
jézus segíts! pszichológusok matematikai egyenleteket szülnek a számítógép(sic!) humanizálására. igazuk lehet a jó majáknak. közelg a világvége...
majd ha a tudás fájáról eszik az alma...
...és hamarosan a hazugság.