Egyre több külföldi kér tartózkodási engedélyt Magyarországon
Egyre több külföldi állampolgár kér tartózkodási engedélyt Magyarországon, és a magyar állampolgárságot igénylők száma is jelentősen emelkedett az elmúlt évben – mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója az elmúlt évet értékelő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Végh Zsuzsanna tájékoztatása szerint 212 ezer külföldi állampolgár él Magyarországon három hónapot meghaladó időre szóló tartózkodási engedéllyel; kétharmaduk uniós ország állampolgára, de az EU-n kívüli országokból is, főleg Kínából, Ukrajnából és Szerbiából érkezők is folyamodnak ilyen kérelemmel a magyar hatósághoz. Ez a 2009-es adatokhoz képest kétszázalékos emelkedést mutat – tette hozzá.
A BÁH vezetője megjegyezte, a kérelmek száma csökkenni fog, mert már olyan regisztrációs igazolványt adnak ki, amelynek nincs érvényességi határideje. Mintegy kétezren családtagként tartózkodnak Magyarországon, míg a harmadik világ országaiból munkavállalási, családegyesítési és tanulmányi céllal érkeznek.
A főigazgató közlése szerint az illegális migráció megduplázódott 2009-hez képest, de az országba menekültként – 97 százalékban illegálisan – érkezők számában jelentős, 55 százalékos a csökkenés. Az illegálisan érkezőkkel, főleg afgánokkal, szerbekkel, vietnámiakkal és koszovóiakkal szemben 60 százalékkal több intézkedést kellett hozni: a személyi szabadság korlátozásában 121 százalékos, a kiutasítások számában 60 százalékos volt az emelkedés.
Tavaly érkeztek kísérő nélküli kiskorúak is; 150-en pedig azt állították magukról, hogy 18 év alattiak, de vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel megállapították, hogy már nagykorúak.
A hazautaztatást tavaly 50 százalékkal többen vették igénybe, de sokan önként vállalták az utazást, és hagyták el az országot.
A BÁH vezetője azt mondta: 2010-ben 5513 külföldi nyerte el a magyar állampolgárságot, és mindössze 488 kérelmet utasított el a köztársasági elnök.
A kettős állampolgárságról szólva megjegyezte: a beadott kérelmek száma megközelíti a húszezret, de ez a szám várhatóan az idén tovább növekszik.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a Magyar Helsinki Bizottság felszólította a magyar kormányt és a BÁH-ot, hogy függessze fel a menedékkérők visszaküldését Görögországba, Végh Zsuzsanna úgy reagált: Magyarország korábban valóban nagy számban, de egyedi elbírálás alapján küldött vissza Görögországon keresztül érkező menekülteket, de ilyen intézkedés már hónapok óta nem történt, és családokat, kiskorúakat, sérülteket egyetlen esetben sem küldtek vissza.
A BÁH vezetője azt mondta: az EU országai átadják tapasztalataikat, hogy Görögország is fel tudja venni a küzdelmet az illegális migrációval.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal évértékelő állománygyűlése után tartott sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: a hivatal tavaly „nagyon aktív volt, és nagyon kemény éve volt", feladatait hiánytalanul végrehajtotta, és az idei célkitűzéseket is meg tudja valósítani.