Egyre több a diplomás, de még mindig nem elég
Az utóbbi években egyre növekszik Amerikában a diplomások száma – mutatják a legújabb felmérések. Szakértők a diplomások számának hirtelen megugrását részben a gazdasági világválsággal magyarázzák. Abban is egyetértenek, hogy annak ellenére, hogy a diplomások aránya nő, még mindig nincsenek elegen.
A diplomások száma az utóbbi időben jelentősen megugrott Amerikában, míg az ezt az időszakot megelőző két évtized egyenletesen lassú emelkedést mutatott. 2012-ben a 25 és 29 év közötti amerikaiak 33,5 százaléka rendelkezett legalább egy alapfokú diplomával; 1995-ben ez az arány 24,7 százalék volt a Nemzeti Oktatási Központ (National Center for Education) adatai szerint. Húsz évvel korábban, 1975-ben az arány 21,9 százalék volt. Az alapfokú (BA vagy BSc) diplomával rendelkezők arányának megnövekedésével együtt a mester szintű (MA vagy MSc) és a doktori fokozattal (PhD) rendelkezők aránya is megnőtt.
A diplomások számának emelkedése egyaránt köszönhető annak, hogy mind többen és többen jelentkeznek a felsőoktatásba, illetve a főiskolák fejlesztésének. Közgazdászok szerint a munkaerőpiacra nézve mindenképp jó hatással lesz az, hogy egyre több a magasan kvalifikált munkaerő, amely képes betölteni a magasabb pozíciókat, amint a gazdaság helyreáll a válság után.
A főiskolákra, egyetemekre beiratkozók számának növekedése részben azzal magyarázható, hogy megjelentek a piacon olyan, a digitális kor szülte pozíciók, amelyek egyre növelik a fizetési különbséget a diploma nélküliek és a diplomások között. Ugyanakkor a gazdasági világválság is szerepet játszott abban, hogy mind többen menekültek a felsőoktatásba a haldokló munkaerőpiacról.
„Én alapvetően csak túl akartam élni: nem szerettem a munkámat, olyan állást szerettem volna, ami mellett nem kell megszámolni a filléreket” – mondta el a The New York Timesnak a 24 éves Sarah O'Doherty, aki korábban egy körömstúdióban volt recepciós, és most diplomázik légzésterapeutaként egy New Jersey-i főiskolán. [Magyarországon hasonló terápiát a gyógytornászok tanulnak.] „A fiam megszületése után olyasmivel akartam foglalkozni, mit élvezek, és amiben van karrierlehetőség” – mondta a fiatal nő.
(Forrás: Wikimedia Commons / David Maiolo / CC BY-SA 3.0)
Sarah példája tipikus: az elmúlt tíz évben az alapfokú diplomát szerző nők aránya jobban nőtt, mint a férfiaké. Az arányok változása nagyjából független volt az etnikumtól, bár az ázsiaiak aránya nem növekedett olyan nagy mértékben, mivel ők már eddig is igen nagy arányban vettek részt a felsőoktatásban. A diplomások aránya azonban nagyon változó államonként: a 25 és 34 év közöttiek 48,1 százaléka rendelkezik legalább alapfokú diplomával Massachusetts államban, míg Nevadában ez az arány ebben az életkori csoportban mindössze 20,4 százalék.
Felsőoktatási szakemberek szerint azonban az emelkedések ellenére a helyzet nem megnyugtató: az első diplomájukat szerző, 2006-ban felvett hallgatóknak ugyanis körülbelül csak a fele diplomázott 2012-ig. „Aggasztó, hogy a felsőoktatás nem bocsát ki annyi kvalifikált, jó képességű embert, amennyire a munkaerőpiacnak szüksége van” – mondta el Jamie P. Merisotis, az indianapolisi, felsőoktatással foglalkozó Lumina Alapítvány elnöke. „Nem várhatjuk az állampolgároktól, hogy megfeleljenek a 21. századi gazdaság kívánalmainak, ha nem biztosítunk nekik 21. századi oktatást” – tette hozzá a szakember.
Közgazdászok úgy látják, hogy a mostani oktatási fellendülés az előző évek gazdasági válságának a következménye. „A sors iróniája, hogy annak idején a nagy gazdasági világválság egyik pozitív következménye az volt, hogy azok a gyerekek mind elvégezték a középiskolát, ami lehetővé tette, hogy igazán jó munkaerővé váljanak a 2. világháború után” – mondta el Claudia Goldin a Harvard Egyetem közgazdásza. „Ugyanakkor, mivel az oktatás ma – nem úgy, mint akkor – nem ingyenes, sőt, nem is olcsó, a különböző anyagi háttérrel rendelkezők különböző eséllyel kerülnek be a felsőoktatásba. Az oktatás költségessége lehet az egyik oka annak, hogy az alacsony keresetűek körében korántsem nőtt olyan mértékben a diplomát szerzők aránya, mint a magasabb keresetűek esetében” – tette hozzá a szakértő.
(Forrás: Wikimedia Commons / Lricewiki / CC BY-SA 3.0)
A szegény családból származó gyerekek kevésbé valószínű, hogy elvégzik a középiskolát, így kevésbé valószínű, hogy felvételiznek a felsőoktatásba. De azok akik bekerülnek szintén kevésbé valószínű, hogy el is végzik a főiskolát, egyetemet, mint jobb módban felnőtt társaik. Tízből mindössze csak egyetlen olyan amerikainak van diplomája, akinek a szülei a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartoznak, míg tízből hétnek, ha a szülők a legmagasabb keresetűek közé tartoznak.
A profitorientált főiskolák – annak ellenére, hogy drágábbak, és nehezebb bekerülni – igyekeznek az idősebb korosztályt, illetve az alacsonyabb keresetűeket is megszólítani. Az úgynevezett community college-oknak (állami fenntartású intézmények) azonban erre nincsen elegendő forrásuk. Éppen ezért ezek az intézmények kevesebb diplomást bocsátanak ki, így kevésbé van lehetőségük fejlődni.
A diplomások számának radikális növelésével kapcsolatban pedig felmerül az a kérdés, hogy ezzel nem a diplomás munkanélküliek számát növelik-e az intézmények ahelyett, hogy magasan kvalifikált munkaerőt szállítanának a piacra. Közgazdászok azonban úgy látják, hogy ez az aggodalom megalapozatlan: a diplomával rendelkezők jobban boldogulnak, mint a diploma nélküliek. Ez pedig hosszabb távon ki fogja húzni az amerikai gazdaságot a csávából.
Forrás