Egy kis nyelvészezés
Házi szakértőnk ezúttal kénytelen elismerni, hogy nem járatos a cirkuszi nyelvben – annál jobban ismeri azonban a nyelvvédők, a mások nyelvhasználatát folyamatosan kritizálók okoskodásait.
Egy olvasónk a Korbaxos álnéven egy artista körökben dúló vitába avat be minket. Idéz egy szakfolyóiratban, a Cirkuszi Akrobatika c. lap 2009. tavaszi számában megjelent cikket, amelynek szerzője H. Orlóci Edit (a kiemelések tőlem származnak – KL).
Az ökör nem szokott ökörködni, aki ilyesmit művel, az nem válik tényleges szarvasmarhává. A bohóckodás sem más, mint butáskodás, semmiképp sem utalhat mesterségbeli kiváló teljesítményekre. Figyelni kell a szóhasználat pontosságára: a profi zsonglőr zsonglőrözik. Az amatőr viszont csak zsonglőrködik, vagyis játékból úgy csinál, mintha zsonglőr lenne. Olyasmivel szórakozik, ami másnak komoly munka. A zsonglőrözés hivatás, a zsonglőrködés hobbi, rekreáció.
Kontárnak kell nevezni azt az embert, aki fizetséget is kap a zsonglőrködésért. Hogy aztán hol húzódik a határ az értékes művészi produkció és a csapnivaló dilettantizmus között? Nehéz kérdés. A cirkuszban meglehetős biztonsággal szavatolja a minőséget a mennyiségi mutató: ha valaki bír hét buzogánnyal, nyolc labdával, kilenc karikával zsonglőrözni, az bizonyosan beleölte a megfelelő próbamennyiséget a számába, őt bátran mondhatjuk profinak. Egy újcirkuszi produkciónál azonban három labdával kedvére művészkedhet az előadó, kreativitásával még képes is lehet sikeresen elkápráztatni (átverni) a közönséget – akkor sem tekinthetjük őt zsonglőrnek.
Korbaxos szerint a profik is zsonglőrködésnek hívják a zsonglőrök tevékenységét, mesterségét, nem pedig zsonglőrözésnek, és szerinte az ő szóhasználatuk a mérvadó, nem pedig a tudományos sajtó szóhasználata. Hogy H. Orlóci Editet idézzem, nehéz kérdés. Talán még nehezebb is, mint megítélni egy cirkuszi produkció minőségét. Én bizony nem jártam utána, hogy hogyan nevezik maguk a zsonglőrök (illetve az artisták általában) azt, amit a zsonglőrök csinálnak, a kérdés érdekessége inkább abban rejlik, amit Korbaxos is kiemel: kinek a szava számít az ilyen kérdésekben? Az artistáké, vagy a cirkusszal foglalkozó kutatóké?
Őszintén szólva csodálkoznék, ha a szaktudományos és kritikai sajtó szóhasználata eltérne magának a szakmának a szokásaitól. Ez olyan lenne, mintha mondjuk a színikritikusok következetesen máshogy neveznék a díszletet, a súgót, a rendezőt vagy más hasonló színházi tartozékot, mint maguk a színházi emberek. Igen furcsa lenne.
Másrészt azonban ismerem az úgynevezett nyelvvédők, a mások nyelvhasználatához kritikusan közelítők írásait, és tudom, hogy amikor kifogásolnak egy-egy kifejezést, az általában azt jelenti, hogy az a bizonyos kifejezés igenis elterjedt, vagy terjedőben van. (Akad azért melléfogás is, amikor például teljesen véletlen elszólásoknak esnek neki abban a hiszemben, hogy a nyelvben elindult valamiféle „káros változás”.) Ugyanezért H. Orlóci Edit véleményéből arra következtetek, hogy igenis sokan használják a zsonglőrködik igét a zsonglőri munka megjelölésére. Ha nem így lenne, ha csak elvétve lehetne hallani, akkor H. Orlóci Edit sem tartotta volna fontosnak ezzel foglalkozni.
Mint enyhén szólva kívülállónak, nekem furcsának tűnik a zsonglőrözik szó abban az értelemben, hogy ’zsonglőrként dolgozik’, bár tudom, hogy az interneten van pár száz előfordulása. Nem találom megalapozottnak a magyar nyelv rendszerében (ezt Simonyi Zsigmond úgy fejezte ki, hogy „nem magyaros”), mert nem tudok más hasonló igékről. Vagyis nem ismerek olyan igét, amelynek a töve egy szakmára utal (mint itt a zsonglőr), szemlátomást -z képzős, és azt fejezi ki, amit az illető szakma képviselői foglalkozásszerűen végeznek. Például nem használjuk ilyen értelemben a rendőrözik, tetőfedőzik, zenészezik igéket és a hozzájuk hasonlókat. Sőt, még általánosabbnak vélem ezt: az embert jelölő főnevek -z képzős alakjai nem arra szoktak utalni, amit az illető személy csinál. Tehát nem használjuk a nőzik, autósozik, illetve betegezik stb. szavakat abban az értelemben, hogy ’nőként viselkedik’, ’az autósokra jellemző tevékenységet végez’, illetve ’betegeskedik’. Az egyetlen ilyen típusú szó, amit ismerek, igazán egyedi, elavult, és talán tájnyelvi is: zsidózik ’a zsidó hagyományok szerint él’ – ezt mondták a szombatosokra Erdélyben.
Ráadásul egy sor ellenpélda létezik, vagyis olyan eset, amikor – H. Orlóci Edit érvelésével ellenkező módon – az X-kedik (ha az X magánhangzóra végződik, akkor X-eskedik vagy X-elkedik) alakú toldalékos ige nem azt fejezi ki, hogy ’úgy csinál, mintha X lenne’. Némelyik ilyen alakú ige egészen különleges viszonyt fejez ki azzal, amire az X-szel jelölt főnévi tő utal, (pl. fohászkodik, háborúskodik, reménykedik, ténykedik). De ami lényegesebb, nagyon sokszor, és elég gyakori szavakban, éppen azt fejezi ki, hogy ’X-i minőségben tevékenykedik, illetve ilyen állapotban van’, pl. bíráskodik, gazdálkodik, gyengélkedik, győzedelmeskedik, idegeskedik, jótékonykodik, katonáskodik, kiváncsiskodik, kurválkodik, szélhámoskodik, tanúskodik. És persze ott van a bűvészkedik, ha már az artista szakmánál vagyunk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (29):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Szonja: Az hogy nem igazán jó a zsonglőrözik- a ZoNGoRáZiK-on jobban látszik. Zongora- úZ Ka, aKi. De az már nem fér bele, hogy aki csak próbálgatja, az ZonGorKoDiK.
Alapvetően az egyik az ÜGYKÖDIK-re utalhat, a másik arra, hogy adott dologgal foglalkozik, aKi űZi az adott mesterséget.
(jól eldumálgatok itt...bocs) Irózok, vagy Íródok- de itt már értelmetlen is, nem csak rosszul hangzik.
A zsonglőrködikből én nem így emelnék ki.Ködik, váza (régen nem jegyeztek le magánhangzót) K.D.K aK-aDe-Kő aKi eDe aKa szerintem Ki (valaki, aki) D (Gy-szabályos hangzóváltás) ed-üd-ügy(eGy) aKa- ősszótő a Ká- akarást, cselekvést jelent (aKaR, KaR)
A zsonglőrözik- nem szép magyar szó. Érdemesebb azt mondani: zsonglőr- ez a magyarra jellemzően utal a személyre is, arra is, hogy mit csinál. Ha ragaszkodunk a zsonglőrözik- úgy hangzik/érthető, mintha valaki a zsonglőrrel tenne valamit. Z K üZ, iZ és a Ka, ami a cselekvő tő- űzi a zsonglőr mesterségét.
Az jut eszembe erről a témáról, hogy a levél nem mindig zöld, és a virágszirom is lehet zöld..:)
Három szóval azért én is hadd próbálkozzak összefoglalva::)
foglár, járőr, zsonglőr.
-Játékos formák:
fogláros/ foglár(os)t játszik,
járőrös/ járőr(ös)t játszik,
zsonglőrös/ zsonglőr(ös)t játszik.
-Nem biztos, hogy szakmája, de csinálja, viccesen mondva:
foglárkodik, járőrködik, zsonglőrködik.
-Vagy van ilyen szóalak a gyakorlatban, vagy nincs:
/*foglároz (viccesen sincs szerintem, hanem pl. bezár),
/járőröz (katona, vagy valamilyen "katonáskodó" valaki) éppen (vagy gyakran-, rendszerint teszi, de akkor mellé ki kell írni),
/zsonglőröz (én sem hallottam eddig) éppen vagy gyakran teszi (független a pillanatnyi képességektől (az előbbi példa alapján..)).
@kalman: "Hát az "őriz" végződése, az "-iz" annyira egyedi, hogy annak a mintájára biztos nem alkothatunk új szavakat. "
Viccnek szántam, ott is a szmájli, de egyébként ki tiltja meg? :) Én egész biztos vagyok benne, hogy olyan új szót alkothatok, amilyet csak akarok. Legfeljebb mások nem nagyon fogják érteni, vagy furának találják. :) Mint ahogy mi is furának tartjuk a "zsonglőröz" szót, de azért megértjük, ha valaki használja.
Egyébként az "őr" valóban más származású szó, de ezt vajon honnan kéne tudnia pl. egy gyereknek, aki épp az anyanyelvét tanulja, és annak a logikáját próbálja alkalmazni? (A bátyám fia rákérdezett, mi az a *birkó, hiszen neki logikus volt, hogy a labdával lehet labdázni, tehát birkózni *birkóval lehet.)
Közelebbi példák az eredetileg -eur végződésű szavaink, pl sofőr, amatőr, masszőr, szabotőr, de ezekhez _nekem_ a -ködik végződés passzol(, még ha hivatásos sofőrről van szó akkor is).
A neten viszont ilyet is találtam: "Lesz, aki le-föl sofőröz minket az esti szórakozás alkalmával?" - ez se profi sofőrködésre utal (és nem sofőriz :( ) .
Az amatőr meg nem is lehet hivatásos amatőr, és az "amatőröz" szót leginkább "amatőrnek nevez" értelemben találtam meg.
A masszőr meg masszőrködik, vagy masszíroz (nem masszőröz, se nem masszőriz).
A szabotőrből csak szabotőrködik képzett alakot sikerült guglizni. ("guglizni" - ez se túl régi szó...)
Zsonglőröz alakot is talált a gugli: ".. máskor az anyanyelv és nemzetiség megkülönböztetéssel zsonglőröztek kisebbségi súlyunk csökkentése végett." Ez se a zsonglőr profiságára utal. Szóval H. Orlóci Edit szerintem nem egy bevett megkülönböztetést tisztáz, hanem épp bevezetni próbál egy distinkciót, ami vagy meggyökeresedik majd, vagy sem.
"Egy újcirkuszi produkciónál azonban három labdával kedvére művészkedhet az előadó, kreativitásával még képes is lehet sikeresen elkápráztatni (átverni) a közönséget – akkor sem tekinthetjük őt zsonglőrnek." - Ezzel megint nem értek egyet. Hiába nem vagyok hivatásos gépkocsivezető, ha a volán mögé ülök, akkor arra az időre sofőr leszek, akármilyen szarul vezetek.
@Krizsa: Ha nem tudod, mi az a generatív nyelvészet, könnyen utána lehet nézni, pl. én ebben a rovatban már egyszer már nagyon röviden és érthetően megpróbáltam elmagyarázni. Ha nem tudod, mit csinálnak a gépi fordítással foglalkozók, annak is könnyen utána lehet nézni. Ha bármelyiket megtetted volna, megkímélhetted volna a közönséget attól, hogy butaságokat írj le. Ilyen egyszerű.
Ennek viszont semmi értelmet nem tudok tulajdonítani: "A magyart előbb a magyarból kell(ett volna) tanulmányozni. S már NAGYON KÉSŐ, 150 év az elmaradás." Miiii vaaaan?
"A generatív nyelvészet annyi magyartalanságot fog beleerőltetni a fordítóprogramokba"
Akkor majd jól nem tudják eladni azokat a programokat, oszt olyan szegények maradnak, mint voltak.
@Avatar: Hát az "őriz" végződése, az "-iz" annyira egyedi, hogy annak a mintájára biztos nem alkothatunk új szavakat. (Ebből a szempontból a története nem érdekes, de én úgy tudom, az "őr" szó őse igető volt, török eredetű, a végén a "-z" képző nem ugyanaz, mint ami a denominális "-z" igeképző. És a főnévi "őr" az "őriz"-ből lett elvonva. De mindebben nem vagyok biztos.)
Ha az őr őriz vagy őrködik, akkor a zsonglőr zsonglőriz (nem zsonglőröz!) vagy zsonglőrködik... :)
Hagyjatok, hadd csinalja. Hivd a wmikit is, szorakozzunk egy nagyot!
@Krizsa: Nagyon ciki, amit csinálsz. Ez a levél egy vicc. Kálmánt generatívnak gondolni akkora képtelenség, hogy ez a vicc lényege. Nem kell érteni, de akkor érvelni sem kell vele.
Ezt találtam... remélem szabad volt idemásolnom:-)
"Kedves híveim, generatív nyelvészek!
Magyarország, a Dunának ez az ékköve, már számos nagy generatív nyelvészt adott a világnak, mint amilyen kedves kollégám, ... vagy a jeles..., a területen dolgozó további számos kitűnő magyar kutatóról nem is beszélve. Ma azért gyűltünk össze, hogy az egyik legnagyobb magyar generatív nyelvész...:-)))
Szóval vannak magyar generatív nyelvészek és foglalkoznak is (pl. Szegeden) gépi fordításokkal.
@Krizsa: Ez, amit itt írtál, hogy a francba jön ide? És mi köze a "generatív nyelvészetnek" a gépi fordításhoz? És miféle "magyartalanságokra" utalsz? Szerintem egyáltalán nem tudod, hogy miről beszélsz.
@mumin: "Szerintem van példa: vendéglátózik, taxizik" — ezek nem ellenpéldák, nem taroznak ide. A "zsonglőr" egy emberre utal, a "taxi" viszont nem (a "vendéglátózik"-ot én nem ismerem, de szerintem ebben sem emberre utaló szóból lett képezve).
@mumin: "Taxisozik" lenne a példa.
Szerintem van példa: vendéglátózik, taxizik.
A magyar nyelvet a magyarból kellett volna kutatni... és ezután már nem rángatna bele a magyarba annyi fülcibáló magyartalanságot a gépi fordításhoz szükséges genaratív nyelvészet sem.
KÖR – körök: több kör – körös: olyan akármi, ami köralakú,
keresz(t-ül): átvágja a „körzetet” – köröz: folyamatosan csinál kört – ker-ek-ed(ik): szakaszonként válik köralakúvá – ker-ek-ez(ik): ugyanezt teszi, de több kört is leírva.
A K későbbi rokonhangja a G: gö-gő-görget: kört gyakran tesz.
Értelmezés: az -xk az archaikusabb jelentése (pl. a héberben): gyakorítás, folyamatosság. Idővel a magyar többesszám jelévé vált.
Az -xs: olyan, mint az alapszó. Az -xsz: olyan TESZ, mint az alapszó jelentése. Az -xz: ált. olyat TESZ, de többször, mint az alapszó jelentése. Az -xg: gyakorító toldalék.
MINDEN egyszerű rag eredetileg önálló szó volt. Az összetett ragok értelmezése csak darabonként működhet, tehát az egyben való kezelésük: nyelvészeti amatőrizmus.
Még egy nüansz: a -t rag-képző-akármi, sőt felragadt előrag is lehet (pl. t-esz, t-ár), értelme csak az archaikus nyelvekből (pl. héber) érthető meg. A „te” a nem észlelő, a nem-én, hanem a külvilág. Az ősi, kozmopolita te a múlt idő jelévé is azért válhatott, mert a múltban történt dolgot már „akárki” tehette és észlelheti..
A magyart előbb a magyarból kell(ett volna) tanulmányozni. S már NAGYON KÉSŐ, 150 év az elmaradás.
A generatív nyelvészet annyi magyartalanságot fog beleerőltetni a fordítóprogramokba, hogy a magyar fordítás nem, alig érthetővé válik tőle. Vagyis a magyar megint a padlón marad.