Egy félig indián, félig fekete énekes karrierje
Két nyelv, két kultúra, egy hang: vajon hogyan lesz egy egyszerű, félig indián, félig afroamerikai nőből népszerű énekes?
Radmilla Cody azt mondja, énekesi karrierje egy marhakarámban kezdődött, a nagymamája háza mögött, egy arizonai indián rezervátumban. Első közönsége az állatok voltak. „Amikor kint vagy a szabadban, a semmi közepén, és egyetlen dolgod, hogy őrizd az állatokat, és hallgasd a természet hangját, valami elindul benned” – emlékszik vissza a művész, aki egy keresztény kórust hallgatván döntött úgy gyerekkorában, hogy egyszer énekes lesz.
Cody két kultúrát is magában hordoz: az anyja navahó indián volt, apja pedig afroamerikai – írja róla az npr.org zenei portál. Énekesként így mindkét örökségből meríthet. Mind mondja, dalaiban „a lélek a fekete oldalról jön, a nyelv és a szépség pedig az indián ágról”. Eddig három albumot adott ki, amiken tradicionális dallamokat énekel kortárs, azaz jazz, blues és pop jegyekkel keverve.
Az énekesnő anyja még tinédzser volt, amikor Cody megszületett, ezért a nagymamája nevelte fel. A 26 ezer négyzetmérföldnyi rezervátumban egyszerű körülmények uralkodtak: nem volt folyó víz vagy áram, és maguk termesztette ételeket ettek, saját készítésű ruhát hordtak. Cody ezt a fajta egyszerűséget és természetességet igyekszik visszaadni a dalaiban is.
Állítja, a börtönben töltött másfél év alatt kapcsolata a zenével csak tovább mélyült. Azért tartóztatták le, mert nem jelentette a hatóságoknak, hogy barátja droggal kereskedik. Azt mondja, félelemből nem tette. Azóta jótékonysági koncerteket ad a családon belüli zaklatás áldozatainak. De legfőbb célja, hogy életben tartsa a navahó nyelvet és kultúrát.