Eddig ismeretlen nyelvet azonosítottak India eldugott részén
Korábban nem ismert nyelvet azonosítottak a kihalóban lévő nyelveket kutatva tudósok India egy eldugott részén: a most megismert korót már csak nyolcszázan beszélik.
A szubkontinens északkeleti részén beszélt nyelv egy családba tartozik a tibetivel és a burmaival - számoltak be az oregoni élő nyelvek intézetének, a pennsylvaniai Swarthmore Főiskolának, valamint az indiai Rancsi Egyetemnek a szakértői.
Az intézmények összesen három kutatója a National Geographic támogatásával indult kutatóútra, és az indiai kormány különleges engedélyére is szüksége volt, hogy ellátogathasson az ország Kínával és Bhutánnal határos területére, Arunácsal Pradés államba. A szakemberek itt bukkantak rá a koro nyelvet beszélő emberekre, javarészt idősekre.
„Olyan dologra találtunk, amely vége felé járt, eltűnőben volt” – írta közleményében Gregoriy Anderson, az egyik kutató. „Ha még mondjuk tíz évet vártunk volna az úttal, lehet, hogy már nem találkozunk ekkora, a nyelvet beszélő közösséggel” – jegyezte meg.
A himalájai vidék földműves és állattartó lakói két ismert, és rendkívül hasonló nyelven, az akán és a midzsin beszélnek, a nyelvészek azonban ismeretlen szavakra is figyelmesek lettek, ezekről kiderült, hogy a koro nyelvhez tartoznak.
„Nem kellett sokáig töprengenünk azon, hogy felismerjük, minden tekintetben nagy eltérések mutatkoznak” – fejtegette David Harrison pennsylvaniai kutató. Míg a disznót aka nyelven a vo szócskával írják le, addig a korót beszélők a lele szót használják. A korónak emellett egyedülálló nyelvtana is van. A tudósok végül arra a megállapításra jutottak, hogy az aka és a koro nem is különbözhetne jobban egymástól. A kutatás során az az elgondolás vert gyökeret, hogy a koro kialakulása talán a rabszolga-kereskedelemhez köthető.
A kutatóút és a feltérképezés összegzése a The Last Speakers címen jelent meg könyv formájában. A szakértők közül Harrison évek óta számol be a kihalóban lévő nyelvek helyzetéről. Becslései szerint a világon kéthetente tűnik el egy nyelv. Sokat már csak idősek beszélnek, számos nyelvet – így a korót is – pedig soha nem írtak le vagy jegyeztek fel. Harrison közel hétezer nyelvet tart számon.
Az MTI híre új felfedezésről beszél, de a Wikipédia szócikke szerint a nyelvet már 2005-ben emlegették, és 2008-ban azonosították egyértelműen önálló nyelvként. Kutatása ekkor kezdődőtt meg: érthető tehát, hogy mára már könyv is megjelent róla.
Nem világos, hogyan kell értelmeznünk azt az állítást, hogy „ismeretlen szavakra is figyelmesek lettek, ezekről kiderült, hogy a koro nyelvhez tartoznak”? Más nyelvekben megtalálható koro jövevényszavakról van szó? Vagy a kutatók koro beszélők szavait kapták el véletlenül? És mitől lenne „egyedülálló” a koro nyelvtan? (Különösen annak fényében, hogy a Wikipédia szerint közel áll a tani nyelvekhez.) Nem inkább arról van szó, hogy a környékbeli nyelvekétől eltérő nyelvtana van?