0:05
Főoldal | Rénhírek
Papírhiány

Diplomások diploma nélkül: közeleg a megoldás

Az idén végzettek 20-30 százaléka nem kapta kézhez diplomáját, mivel nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgájuk. A problémában nem csak a hallgatók ludasok: a közoktatás éppúgy felelős, mint a követelményeiket időnként irracionálisan megfogalmazó intézmények. A megoldás viszont közeleg – tudtuk meg a Nyelv és Tudomány szerdai vitaestjén.

Németh N., Kincse Sz. Ö. | 2010. október 22.

Diplomája lenne, de nem sikerült teljesítenie az előírt nyelvvizsga-követelményt? Jó esély van rá, hogy rövid időn belül megoldással áll elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium – derült ki a Nyelv és Tudomány októberi vitaestjén, ahol Dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának nemzetközi területért és a nyelvoktatásért felelős főosztályvezetője, Sipos Júlia, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára és a problémát felvető Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője, Keszei Sándor beszélték meg a felmerülő kérdéseket.

Ha a nyelvvizsga-kérdés nem is oldódott meg, sok helyen már van talár a diplomaosztón
Ha a nyelvvizsga-kérdés nem is oldódott meg, sok helyen már van talár a diplomaosztón

Elsőként a sokat vitatott nyelvvizsga-követelményről esett szó. Ez az a törvényi előírás, ami megszabja, hogy a felsőoktatásban a hallgatóknak – a „kimeneti követelményeknek” (azaz a végzős hallgatóktól elvárt követelményeknek) eleget téve –, egy vagy két nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Három éves képzésnél B1, tehát komplex alapfokú (komplex: azaz írás- és szóbeli vizsga is egyben), öt éves képzésnél B2, komplex középfokú nyelvvizsga a minimális követelmény. Az intézmény a képesítési követelményeknek megfelelően kérhet egy, vagy két nyelvvizsgát.

Sajnos a helyzet nem túl rózsás. A legfrissebb adatok szerint az idén végzett hallgatók 20-30 százaléka ugyan államvizsgázott, de nyelvvizsga hiányában nem kapta meg a diplomáját.

Az MSZOE törvényt módosítana, az egyetemek autonómok

Az MSZOE szóvivője alkotmányellenesnek nevezte a nyelvvizsgatörvényt. Indoklásként az Alkotmány hetvenedik paragrafusára hivatkozott. Értelmezésük szerint, ha egy intézkedés ésszerűtlen, akkor az emberi méltóságot sért – a követelmény pedig jelenlegi formájában és szabályozási környezetében ésszerűtlen.

Sok olvasónkat az érdekelte, hogy mi alapján mondja meg egy intézmény, hogy milyen nyelvekből fogad el nyelvvizsgát. Szilágyi Katalin válaszából kiderült: az egyetemi autonómia teszi lehetővé, hogy az egyetemek bizonyos követelményeket – a törvényi kereteken belül – előírhassanak. Amennyiben a hallgató úgy érzi, az intézményi előírások már a törvényi kereteket feszegetik, esetleg érdemes lehet felülvizsgáltatni az intézményi gyakorlatot.

Az egyetemi autonómia és a véletlenek tehetnek talán arról a furcsa helyzetről is, hogy – olvasónk szerint – az Óbudai Egyetem ingyenes arab nyelvoktatást biztosít a hallgatóknak, míg angolt kreditrendszerben csak egy félévig tanulhatnak a diákok – és legfeljebb százan. Az angol természetesen kötelező nyelvvizsgás tárgy az egyetemen, míg az arab nem.

Olvasónk szerint ugyanebben az intézményben angol nyelvvizsgával megkapják a diplomájukat a hallgatók, némettel viszont csak akkor, ha angol is van mellette. Szilágyi Katalin ismét az autonómiát hozta fel magyarázatként. Ha az Akkreditációs Bizottság így akkreditálta a képzést, akkor sajnos nincs mit tenni, de panasszal lehet – és talán érdemes is – élni.

Másik olvasónk (szintén egyetemi hallgató) felvetette, hogy egyes intézményekben a követelmény egy adott óraszámú szaknyelvi kurzus sikeres teljesítése – vagy egy szakmai nyelvvizsga. Ugyanakkor az intézmény egyszerűen nem biztosít a követelményben meghatározott mennyiségű (kreditszámú) szaknyelvi kurzust, azaz a követelmény így teljesíthetetlen. Felmerült, hogy ez esetben az Akkreditációs Bizottságnak kellene ellenőriznie, hogy rendelkezésre áll-e a követelmény teljesítéséhez megfelelő mennyiségű szaknyelvi kurzus.

Testnevelésre van kredit, nyelvtanulásra nincs

Keszei Sándor megkérdezte, hogy hány kreditet használhatnak fel a hallgatók a nyelvtanulásra – persze a válasz az, hogy az adott intézményen múlik mindez. Míg bizonyos felsőoktatási intézményekben testnevelésre van (néhol kötelezően) elkölthető kredit, nyelvtanulásra nincs. Miért is nincs megfelelő szintű nyelvoktatás az egyetemeken és főiskolákon?

A válasz egyszerű: nincs rá pénz. Az intézményeknek spórolniuk kell, és kénytelenek abba az ujjukba harapni, ami a legkevésbé fáj, így hát leépítik a nyelvoktatást. Sajnos Szilágyi Katalin nem tudta különösebben biztatni a hallgatóságot ez ügyben: a nyelvoktatás leépítése a rektorok kényszerű döntése volt, a meglehetősen költségigényes megoldásokra pedig belátható időn belül nem feltétlenül akad majd pénz. Abból kell hát gazdálkodnunk, ami jelenleg rendelkezésre áll. Ugyanakkor a jövő év elején kerül a parlament elé az a felsőoktatási törvénytervezet, amivel ezt a problémát is megpróbálják orvosolni . Hogy ez esetben honnan lesz pénz? Az új törvény más finanszírozási módot fog keresni, de a részletek egyelőre nem nyilvánosak.

Sipos Júlia emlékeztetett arra is, hogy nem a felsőoktatás feladata a nyelvtanítás, hanem a közoktatásé. A felsőoktatás feladatának csak az idegen nyelv gyakorlását, elmélyítését tekinti. Ez viszont csak akkor működhetne így, ha a közoktatás biztosítaná a megfelelő szintű nyelvi képzést, aminek birtokában a hallgató nyelvvizsgát tehet és a megszerzett tudását az elkövetkező három évben gyakorolva, fejlesztve továbbléphet. A valóságban most nem ez a helyzet. Egy hozzászóló szerint amíg a tanulók középiskolai pályafutásuk alatt öt különböző tanártól tanulnak egy nyelvet, és többször is az alapoktól újrakezdik az anyagot, - ráadásul minden évben más kiadó tankönyvét kell megvenniük - addig ez a probléma nem fog megoldódni.

Szilágyi Katalin szerint az új törvény megerősíti a közoktatást, hogy a tanulók megfelelő felkészültséggel kezdhessék egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy idegen nyelven olvasnak szakirodalmat. A minisztérium véleménye, hogy az új, készülő pedagógusi életpályamodell olyan szakembereket vonz majd a pályára, akik a rendelkezésre álló idő alatt a nyelvi képzésben is képesek lesznek konkrét és használható tudást átadni a diákoknak Így a nyelvtudás bemeneti követelményként is elvárható lesz a felsőoktatásban – azaz a középiskolát elhagyó diákok már az érettségi idején megfelelő nyelvtudással rendelkeznek majd. Abban ugyanakkor egyetértett a főszerkesztővel, hogy az életpálya-modell kiforrásához viszonylag hosszú időnek, akár egy-két évtizednek is el kell telnie, ezért konkrét és rövidtávú intézkedésekre is szükség lesz.

Egyetemi tanár olvasónk megjegyezte, hogy ő nem kér számon idegen nyelvű szakirodalmat a hallgatóin, és emiatt részben hibásnak érzi magát abban, hogy nincsenek nyelvtanulásra ösztönözve, de nem tehet másképp. Ugyanakkor meggondolatlannak nevezte a szülői érdekvédelmi szervezetet, amiért felmerült bennük a nyelvvizsga-követelmény eltörlése – ez véleménye szerint ugyanis alapvető fontosságú hazánkban, a nyelvtudást illetően Magyarország ma is az európai rangsor végén kullog..

Diplomások diploma nélkül: jön a megoldás

Természetesen továbbra is nyitva maradt a kérdés, hogy mi lesz azzal a több ezer volt hallgatóval, akik nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg diplomájukat. Szilágyi Katalin elmondta, hogy a minisztérium erre a problémára is keresi már a megoldást. Tekintettel az autonómiára, közvetlenül nem utasíthatják a felsőoktatási intézményeket ilyen ügyekben – éppen ezért egyeztetéseket folytattak a rektorokkal.

A rektorok három megoldási javaslatot kínáltak.

Az első lehetőség egyfajta amnesztia lenne: engedjék el ezeknél a hallgatóknál a követelményt és kapjanak ők is diplomát – ezt a megoldást támogatja egyébként az MSZOE is.

Ez a lehetőség azt a rossz üzenetet sugallja, hogy a nyelvvizsga-követelmény, és a nyelvtudás nem fontos. Mind a minisztérium, mind a rektorok többsége egyetért abban, hogy nem ez a jó megoldás. Mindemellett – mutatott rá Szilágyi Katalin – az elképzelés diszkriminatív lenne azokkal a hallgatókkal szemben, akik megszerezték a nyelvvizsgát. Ezt az MSZOE is kénytelen belátni.

A második javaslat szerint esti, szombati, vagy munkaidő utáni nyelvoktatást kellene szervezni a hallgatóknak. Ez a megoldás azonban jelenleg  elég kiforratlannak tűnik, időpont-egyeztetési nehézségek miatt valószínűleg szervezési problémákat is felvetne – nem beszélve az anyagi háttérről.

A harmadik megoldás tűnik a legcélravezetőbbnek. Eszerint azok a már végzett hallgatók, akik nem teljesítették a követelményt, újra visszairatkozhatnának a felsőoktatási intézménybe, ahol tanultak. Itt aztán egy-két félév alatt megfelelő szintre hozhatnák nyelvtudásukat, és teljesíthetnék a követelményt. Sajnos nem teljesen tisztázott, hogy a „ráadásszemeszter” költségtérítéses vagy ingyenes lesz-e. Valószínű, hogy a sokat emlegetett autonómiának köszönhetően az intézmények egyénileg döntik majd el, melyik formát választják.

Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható lépés ez ügyben, az osztályvezető asszony nem tudott pontos határidőt megadni. Mindenesetre nagyon hamar – jelezte.

Elégedett szülők

A vita végén a felek mindegyike, így Keszei Sándor is elégedett volt, hiszen a legfontosabb kérdéseire biztató válaszokat kapott a minisztériumtól, a minisztérium pedig hatékony intézkedéseket ígért, olyanokat, amik nem csak a jövő egyetemistáinak biztosítanak elegendő nyelvtanulási lehetőséget, de a már végzett hallgatóknak is újakat adnak.

Nem szabad elfelejtenünk - mondta az egyik felszólaló -, hogy nyelvtudás nélkül nem nagyon lehet manapság boldogulni. Ne csak a papírt hajszoljuk, gyakorlati tudásra is szükség van – tette hozzá.  Ha ez megvalósul, akkor talán néhány év múlva előrébb kerülünk a bizonyos statisztikában.

A probléma megoldását tehát – ha nem is azonnal, de hosszabb távon – a közoktatási törvénytől várhatjuk. A másik feladat, hogy a felsőoktatási intézmények gondoskodjanak arról, hogy saját követelményeik teljesíthetőek legyenek az adott intézményen belül (gondolunk itt a szaknyelvi kurzusok számának biztosítására) – ebben pedig az akkreditációs bizottságok játszhatnak majd szerepet.

Ami pedig a jelenleg diploma nélkül maradtak kérdését illeti, biztatónak tűnik az az irány, ami a minisztérium egyeztetései során körvonalazódni látszik. A „ráadásszemeszter” mindenképpen lehetőséget teremthet a sok ezer (az MSZOE talán kissé túlzó becslése szerint harmincezer) volt hallgatónak, hogy végre kézhez kaphassa diplomáját.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (37):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2010. október 22. 13:53
1 Diamond42

Ez az ország egy banánköztársaság!

Minden területen!

Aki becsületesen, esetleg vért izzadva megszerezte a diplomát, az ugye nem számít?

A hülye gyerek aki végig puskázott, meg röhög a markába!

Ebbe az anarhiába kell még sok hülye iskolázott, tanulatlan, tudatlan, aki öregbíti hazánk jó hirnevét.

Hajrá, nem érdemes tanulni, tudni, majd az ecserin veszünk diplomát. Bunkónak meg az is elég!

9 éve 2010. október 22. 14:41
2 TT001

Diamond42! Van igazság abban amit írsz, én is azt tapasztalom hogy azok járnak jól akik ellébecolják a dolgokat....

DE!1... Ez a marhaság, amit most akarnak kitalálni, ennyiből akár oda is adhatnák a nyelvvizsgát... Abba nem gondoltak bele hogy a főiskolákon, egyetemeken tanulók hány százaléka nem helyi? Nem gondolnám hogy ha fizetős is lenne a nyelv (vagy ingyenes), finanszíroznák az utazás költségét....

2..Attól az illető szakmailag nem lesz kevesebb, mert nem beszél perfekt angolul, vagy németül...!!!(most nyilván nem az anglisztika, germanisztika stb szakokra gondolok... Inkább óvodapedagógus, tanár, ápolónő stb szakokra... )

3..Aki BA szakra jár/ járt , már középfokú komplex nyelvvizsgát írnak elő! Nem tudom mit ír a cikk...

Egyébként igen, az alap műveltséghez illő a nyelvtudás, de bizonyos szakokhoz legyen elég az alapfokú nyelvvizsga!!!!

9 éve 2010. október 22. 15:02
3 zildi

ITT ARRÓL SZÓL A POLÉMIA, AMI EGYÁLTALÁN NEM PROBLÉMA.

Ugyanis, ha tanul rendesen, céltudatosan, amit a szülő persze segít, akkor a tanuló középiskolában nyelvvizsgát tud szerezni!!

A HIBA AZ HOGY NEM VESZIK KOMOLYAN, ÉS NEM TANULNAK, EZ A SIKK MOSTANSÁG... Reméljük a morál változik, és akkor minden a helyére kerül.Ne léphessen következő osztályba már a középiskolában sem, aki a nyelvtanulásban nem ér el VALÓDI legalább elégséges tudást.Ha pedig nem képes erre, AKKOR MÁR BOCSÁNAT, DE FELSŐBB TANULMÁNYOKRA SEM KÉPES!!!

Tehát itt egyetlen probléma a tanulási morállal, céltudatossággal van. Ennek megváltoztatásához szülöi segítség is kelletik.

SOROLHATNÁNK AZOKAT A KÖZÉPISKOLÁKAT, AHOL TÖBB NYELVVIZSGÁVAL, SŐT FELSŐFOKÚVAL IS VÉGEZNEK TANULÓK.

Bocsánat, de ez nem pénzkérdés.

Tanárként hányszor nógattam a tanítványaimat, hogy itt ingyen tanulhatnak nyelveket, miért nem igyekeznek. Majd később látják ennek kárát. Falra hányt borsó volt.

NEM AZ IGÉNYEKET KELL ESETLEG LESZÁLLÍTANI, HANEM A TANULÓK AKARATI TULAJDONSÁGAIT MEGACÉLOZNI!!!!!!

Sajnos a kollégák is sokszor rosszul "szeretgetik" a tanulókat, igénytelenül átengedve őket a következő osztályba. Ugyse tanulja meg !- felmentő mondattal.

Az alapoknál van a baj, KÖVETELMÉNYEK KISKORTÓL KEZDVE, LEHETŐLEG MÁR A SZÜLŐI HÁZBAN IS ERRE NEVELVE A KIS PRÜNTYIKET.Legyen feladatuk! Alakuljon ki a kötelességérzet!!!

Aztán jöhetnek a jogaik, mert azok is fontosak, természetesen..

9 éve 2010. október 22. 15:40
4 cariam00

Diamon,TT001

Ez azért nem teljesen tiszta.ha végigpuskázzák az összes évet,szerinted hogy teljesít majd a munkahelyen?Hiszen semmi elméleti anyagot nem fog tudni,tehát ha becsületesen,vért izzadva(ahogy Te fogalmaztál) végigtanultad a szemesztereket,az a tudás a Tiéd,már senki nem veheti el Tőled,ergo máris teljesíteni fogsz a munkahelyen.Aki meg csalt,az meg úgyse fogja tudni,és ki is fogják rúgni rövid úton.

De ez szerintem nyelvvizsga kérdéstől független...

9 éve 2010. október 22. 16:44
5 cogito verus

Én teljesen értelmetlennek tartom (bár 3 nyelvből van felsőfoku vizsgám), hogy a diplomát nyelvvizsgához kötik. A diploma valamilyen szakmára, nem nyelvre szól. Ki lehet kötni, hogy legyen valamilyen EU-s nyelvből nyelvvizsgája, mert ha nincs akkor csak Magyarországra érvényes a diplomájuk. Nevetséges, hogy egyes pedagógusi szakmában nyelvvizsgának számít a 600 szavas lovári nyelvvizsga... Ebből teljesen nyilvánvaló, hogy itt egy elvről nem pedig a követelmény tényleges érdemi kérdéséről van szó!

9 éve 2010. október 22. 17:18
6 bovaryné

@zildi: Maximálisan egyet értek minden egyes szavaddal.

9 éve 2010. október 22. 20:57
7 kovacsg

Szeretnék én is hozzászólni a dologhoz.

Én 2006-ban végeztem el az egyetemet.

Sajnálatos módon nekem sincs a kezemben a diplomám nyelvvizsga hiánya miatt.

De ettől függetlenül kitűnő államvizsgát és diploma munkát csináltam.

Jelenleg is a szakmámban dolgozok, mert szerencsés voltam és találtam olyan céget, ahol a szakmai tudás volt a fontos, nem pediglen az, hogy az embernek van e nyelvvizsgája.

Ők elfogadták azt a kiadott A4 papírt is, amire rá volt biggyesztve, hogy sikeres záróvizsgát tett.

Egy apró és szerintem aljas lépés volt az egyetem részéről, hogy a papír alsó részére nagy betűkkel rányomtatták, Felsőfokú végzettségű állás jelen papírral nem tölthető be.

Remélem valamilyen megoldás mindenképpen születik a döntésben, mert ez az állapot egyik félnek sem jó.

Bevallom őszintén, németül beszélek jelenleg is használom a nyelvet igaz nem napi szinten, de sikeres nyelvvizsgát nem sikerül tennem.

A mai napig is próbálkozok, sajnos mindig kevés sikerrel.

Profitorintált dolog lett a nyelvvizsgáztatás kicsiny hazánkban.

9 éve 2010. október 22. 21:07
8 Hedvig

Beszélni legalább egy idegen nyelvet mindenkinek tudni kéne! Sztem fontos Magyarországnak, hogy nemzetközi szinten könnyedén kommunikálni tudjon világszerte, de legalább az EU-ban. Persze azt is tudnia kell a tanszékeknek mihez szükséges, mihez nem, idegennyelvi ismeret. A gimnáziumból meg legalább egy olyan szintre elkéne jutnia mindkeinek, hogyha tovább is tanulja a nyelvet akkor legalább ne kelljen mindent előröl kezdenie, de legyen egy folyamat a tanulmányaiban.

Egyszégesítés lenne egy kulcsszó ebben a helyzetben, mert nekem nagyon szétszórt, és daraboltnak tűnik a helyzet.

9 éve 2010. október 22. 21:56
9 pepege

Sajnálattal olvasom, hogy ezen a vitaesten senkinek nem jutott eszébe, hogy nemcsak a fiatal, nappali tagozatos diákok vannak ebben a helyzetben. Akik még úgymond a régi rendszerben érettségiztek, nem volt olyan nagy "sláger" a nyelvvizsga. Nem tudom, mi alapján döntöttek úgy, hogy 40 év felett van nyelvvizsga-mentesség. Azt gondolom, inkább az érettségi évéhez kellene igazítani: pl. 1990 előtt érettségizettek mentesüljenek!

Úgy gondolom, a mai fiatalok előnyt élveznek, mert már a többség általános iskola alsó tagozatától (szerencsésebbek már elsőtől) tanulhat nyelvet. Nekünk anno volt ugye az orosz...

Ez nem jelenti azt, hogy nem adok igazat a szülőknek, megértem őket is! De gondoljanak azokra is, akik pl. 39 évesen kezdik el az egyetemet/főiskolát! Mert ilyen is van sok.

9 éve 2010. október 22. 23:23
10 agro

Pepege hozzászólásával értek egyet. Mi, akik 1990 előtt érettségiztünk, nem kellett nyelvből semmilyen vizsgát tennünk. Másrészről én 2002-től tudtam elkezdeni a főiskolát, 3 gyerek mellett.

Ebből az is kitűnik, hogy levelezőn jártam. Két államvizsgát tettem, kiváló eredménnyel és nem puskázással vizsgáztam. A szakmai tudásomat is elismerik, mégse kapom meg a diplomámat, mert egyszerűen nem tudok nyelvet tanulni. Valahogy nem ragad meg a fejemben. Az már más kérdés, hogy 41 évesen se időm, se pénzem nincs arra, hogy nyelvtanfolyamokra járjak. A gyerekeket el kell tartani, ahhoz pedig dolgozni kell.

A mostani javaslat, a pótszemeszterről azért nem lesz igazán megoldás, mert hozzám hasonlóan sokan vannak, akik a lakóhelyüktől igen messze jártak iskolába. Én tatabányai vagyok, de Szarvasra jártam az agrár főiskolára. Cirka 260 km!!!

Vagyis továbbra is diploma nélkül maradok.

9 éve 2010. október 23. 09:17
11 freka76

Agro , hasonló cipőben járok, csak én később érettségiztem de estin. Sajnos az Általánosban csak Oroszt tudtam tanulni aztán a gimiben meg nem kellett nyelv (és én ezt még szerencsésnek találtam, ma már tudom nem volt az!). Az Egyetemen a második félévtől bejelentették, hogy csak nyelvvizsgával kapunk diplomát! Orosz nyelvből nem tudtak oktatást biztosítani. kezdtünk Angolt tanulni, 2. szemesztertől másik város (az eső szemesztert Veszprémben kellett kezdenünk, ahol a nyelvoktatás színvonalas, a második szemesztert Keszthelyen kezdtem ahol a nyelvoktatás finoman szólva is pocsék volt) kezdtem az egészet elölről! Az utolsó évben bejelentették, hogy mivel a nyelvismeretünk elég kétséges ezért az egyetem biztosít számunkra egy Lovári nyelvtanárt mert nyelvvizsgánk csak így lehet, ez nálam kicsapta a biztosítékot és ha már használhatatlan nyelvtudás akkor Eszperantó, természetesen sem az eszperantó sem az angol nyelvvizsga nem sikerült. Aki a Lovárit választotta az még rosszabbul járt mert az utolsó félévben bejelentették, hogy mégsem fogadják el a nyelvvizsgájukat, sürgősen tanuljanak mást pl.: oroszt, mert az egyetemnek végre sikerült orosz nyelvtanárt találni!

A felháborító csak az volt a dologban, hogy a szüleim az egyetemi éveim előtt kiküldtek Hollandiába egy évre nyelvet tanulni (angolt) és az egyetem alatt nyaranta Angliában dolgoztam, viszonylag megbízható de nem tökéletes nyelvtudásommal nem tudtam nyelvvizsgát szerezni, az írásbelin angolul a kohászatról kellet volna esszét írnom (agrárkémikus vagyok) könyörgöm még magyarul is vért izzadnék egy 10 mondatos dolgozattal!

A mostani javaslatról megy csak annyit, hogy Komáromi vagyok az Egyetem meg Keszthelyen van, jelenleg folyamatos 12 órás műszakokba járok dolgozni (tehát hétvégém is csak 2 hetente van) szóval így hogy??????

9 éve 2010. október 23. 11:50
12 agro

Kedves freka.

Tehát szomszéd vagy és Te is messze jártál egyetemre. Sajnos tényleg nem lesz megoldás az, amit javasolnak. Ki tud annyit utazni, szállást fizetni, hogy nyelvvizsga legyen belőle. Én egy évig voltam Komáromban növénytermesztési igazgató, ahol szakmailag helytálltam. A szakítás a vezérigazgató hozzáállása, kettős fizetési rendszer alkalmazása stb. miatt következett be. ( azóta már a bíróságon van az ügye ). Felmondtam. Azóta, hiába van 2 abszolutóriumom, nem tudok elhelyezkedni. Egy gyárban dolgozom operátorként, ahova csak protekcióval tudtam bekerülni. Az elsőt állami finanszírozásban végeztem, a másodikat költségtérítésesen, nem mellesleg 4,22 volt a leggyengébb féléves átlagom. Nappalin sem volt nyelvtanítás, nemhogy levelezőn. Vagyis állam bácsi a saját költségén kitaníttatott, majd a nyelvvizsga követelmény miatt egy mozdulattal kidobta az ablakon a pénzt.

A dolog másik oldala, hogy az a felsőfokú végzettségű, aki HASZNÁLHATÓ nyelvvizsgát tud tenni, fogja a cókmókját és elhúz külföldre, mert ott legalább meg is fizetik. És ezeknek a jelentős többsége szintén állami finanszírozott volt!!! Megint megy a pénz...

A harmadik dolog: jönnek a külföldi cégek, mert a magyar, a náluk megszokott bérköltség töredékéért dolgozik, de a vezetőik nem tanulnak meg magyarul. Nekik miért nem kell?? ( lásd MAL Rt )

Persze kell a nyelvtudás, de a szakmai tudásodat nem ez befolyásolja!!!

9 éve 2010. október 23. 12:08
13 Cashdog

Én idén végeztem a főiskolán kiváló eredménnyel,ami azt jelenti,hogy mind az államvizsgám,mind a diplomamunkám összes részjegye 5ös lett.Becsületesen,vért izzadva megírtam a szakdolgozatomat,ami másokról nem mondható el.Nincs meg a nyelvvizsgám,még nem volt lehetőségem letenni.Az iskola nem biztosított nyelvi képzést,csak pénz ellenében.Nem volt pénzem,hisz azért tanulok,hogy egyszer jó állásom legyen,és így talán pénzem is lesz.De hogy jó állásom legyen,ahhoz kell a diploma,de mivel nincs nyelvvizsgám,így diplomám sincs,és igazságtalannak tartom,hogy a saját országunkban nem tudunk érvényesülni ha nincs nyelvvizsgánk.Természetesen kell és jó is a nyelvtudás,én is folyamatosan tanulgatom a nyelvet,vannak könyveim,de arra nincs pénzem,hogy tanfolyamra járjak vagy külön órákra.De így az álláskeresés is nehéz,ha pedig nem lesz pénzem,nem lesz nyelvvizsgám.És igen,az iskoláktól gusztustalan,hogy odaírják a végzettséget igazoló dukumentumra,hogy szakképzettséget nem igazol.Gusztustalan.Végiggürcöltem becsületesen az éveket,tanultam,százezreket pengettem ki,közben másra nem volt pénzem.Az embernek csak az önbizalmát veszik el.Érdemesebb lett volna valami szakmát tanulni,most előbbre lennék.És teljesen egyetértek,hogy ez a szakmai tudást nem befolyásolja.Nem külföldön akarok dolgozni,hanem itt.

9 éve 2010. október 23. 12:17
14 boldizsar

jesszus. vagy kinek-kinek hite szerint. esetleg csak megállni és elgondolkodni... a hideg veríték folyhatna végig rajtam. kiváncsi vagyok a megoldásra, a magától értetődő, az ostoba feltétel eltörlése, nyilván nem fog megtörténni.

9 éve 2010. október 23. 12:53
15 pepege

Rajtunk, levelezősökön biztosan nem segít az a régi egyetemre visszajárós verzió, ez már tisztán látszik.

Talán jó megoldás lehetne az, hogy kiadják a diplomát, de szabnak egy határidőt (pl. 5 év), ameddig le kell tenni a nyelvvizsgát. Azért az mindjárt másabb lenne. Egy diplomás fizetéssel a zsebünkben talán nagyobb kedvvel esnénk neki a nyelvtanulásnak.

Ahová én járok, ráadásul hiába Bsc, mégis középfokú, C kell, Nekem alapfokú B-m van, mindjárt másabb lenne, ha csak az alapfokú szóbelire kellene készülnöm...

9 éve 2010. október 23. 19:58
16 vico

"Talán jó megoldás lehetne az, hogy kiadják a diplomát, de szabnak egy határidőt (pl. 5 év), ameddig le kell tenni a nyelvvizsgát. Azért az mindjárt másabb lenne."

Ez hülyeség,mert pár évvel ezelőtt volt ilyen kikötés,igaz csak 2 év.Ha addig nem szereztél nyelvizsga bizonyítványt,akkor ugrott az egész 4 éved és a diplomádat is buktad.

Amúgy egyetértek,hogy a levelezősöknek ez nem megoldás.Érdekes,hogy aki viszont elmúlt 40 éves,annak nem kellett nyelvizsgát bemutatni és megkapta a diplomáját.Ez is egyfajta megkülönböztetés volt annó,ami úgy tudom,még mindig így van. Talán aki már elmúlt 40,már biztos nem megy külföldre vagy nem tud megtanulni egy nyelvet mi?Diszkriminatív.

9 éve 2010. október 23. 23:59
17 xyz

zildi

Miért olyan biztos, hogy mindig a tanuló a hibás? Ha a tanár nem tud hatni a diákjaira akkor néha magába is nézhetne, vagy visszaülhetne a padba még egy kis tanítás módszertanra/pedagógiára.

Én egy peremkerületi szakközépiskolából kerültem belvárosi egyetemre (idén már a másodikba) és nincs nyelvvizsgám. Pl. azért, mert a nyelvórák nem úgy zajlottak, mint egy elit gimnáziumban. Én hiába törekedtem, ha az órán nem lehetett haladni. Ráadásul az is lehet, hogy egy ilyen kis lesajnált szakközépben nem ugyanolyan képességű nyelvtanárok tanítanak, mint egy elit gimnáziumban (én 4-es, 5-ös voltam angolból, mégse lenne elég egy középfokú nyelvvizsgára). Ráadásul 4 év alatt 3 nyelvtanárom volt, ami biztos nem segíti a nyelvtanulást.

Egyébként szerintem túl van lihegve ez a nyelvvizsga kérdés. Nem azzal van a baj, hogy nyelvvizsga kell, hanem, hogy a legtöbb diplomával nem lehet elhelyezkedni.

Cashdog: hasonló cipőben járok, mindenben egyetértek!

9 éve 2010. október 24. 18:02
18 TT001

Sajnos nem egyszerű a megoldás, mert a dolog összetett. Nekem van egy alapfokú nyelvvizsgám, úgy kezdtem a felsőfokú tanulmányaimat, hogy ez volt a követelmény.

Mikor elindult a képzés, a 2.!!!félévben derült ki, hogy (bár mi voltunk az első BA-sok), nekünk már upsz, bocs, mégis csak közép c kell... Ezt hozta ez a rendszer. És vagy összekaparod, vagy nem... Mert a nyelvoktatás nincs bizonyos iskolákban a megfelelő szinten... Arról nem is beszélve, hogy tényleg a nyelvvizsgáztatás egy üzletág lett.. Így statisztikából is meg kell hogy húzzanak embereket... Mi kerül egy nyelvvizsgában 30ezer forintba? És ha csak a fele kell szintén ennyibe? Esetleg 20ezerbe?

Hány embernek nincs arra pénze, hogy 5ször újra próbálja? Illetve, olyan csoporttársam is van, aki egyszer sem engedheti meg magának, hogy ennyit kifizessen stb....

9 éve 2010. október 26. 10:18
19 Cashdog

@TT001: Ezek szerint egyszerre kezdtük a főiskolát,mert nekem is megvan az alapfokú,de amikor elkezdetem,akkor találták ki a kis meglepit:a középfokút.

9 éve 2010. október 27. 11:25
20 angoltanar

Ahogy olvasom, nem lesz divatos, amivel én egyetértek:

"NEM VOLNA SZABAD BEENGEDNI A FELSŐOKTATÁSBA OLYANOKAT, AKIK NEM TUDNAK KOMMUNIKÁLNI LEGALÁBB EGY IDEGEN NYELVEN"

Itt olvastam, és mélyen egyetértek:

www.angolnyelvtanitas.hu/interju-medgyes-peter.php

9 éve 2010. október 27. 23:58
21 clau

Kedves Mind!

Mélyen egyetértek azokkal a hozzászólókkal, akik az "átkosban" vagy az azt követő egy-két évben igyekeztek elsajátítani idegen nyelveket az állami oktatásban, és most sérelmezik a dipomától való megfosztottságukat. Magam is érintett vagyok. 1990-ben -az általam látogatott középiskolában legalábbis- vezették be az angol tanítást. Orosz tanárból előlépett angol tanárunk nem sokkal járt előttünk a nyelvtudás/tanulás terén. 1995-ben egyetemista lettem, de ettől az évtől kezdve az ELTE-n megszüntették az idegennyelv oktatást. 2000-ben végeztem, és mivel akkor is - UGYANEZEN TÖRVÉNY HATÁLYA ALATT!- kötelező volt a nyelvvizsga, hát tettem egy angol nyelvvizsgát - több ezer ELTE-s diákkal egyetemben - az ELTE Idegennyelvi Lektorátusán. Azt gondoltam, hogy a második diplomám megszerzésének nem lehet akadálya az akkreditált nyelvvizsga hiánya, hiszen (EZEN TÖRVÉNY HATÁLYA ALATT) -már szereztem egy diplomát. Tévedtem. 2006-ban Szegeden - végig 4,8-as átlaggal- megszereztem volna diplomámat, ha....de nem. Ez év november 06-án harmadszorra megyek nyelvvizsgázni. De még sem ez az, ami igazán bánt. A korábbi hozzászólások nem utalnak rá, pedig fontos, hogy a nagyszerű -több milliárd forintért átalakított!- bologai rendszerben én (és sok sorstársam) azért küzdünk, hogy az alap (BA) diplománkat megszerezhessük végre, és folytathassuk tanulmányainkat még 2 évig a mester szakon. Mert a BA diplomával "kitörölheted", (az én BA diplomám neve pl az lenne, hogy "viselkedés elemző", ami egy nemis létező szakma hazánkban).

Szóval röviden: a státuszom olyan, mintha félbe hagytam volna az egyetemet. Csak tudnám, miért tanultam munka és család mellett 3 évig éjszakánként, és miért fizettem ki ezért majd 1 millió forintot is???

9 éve 2010. október 28. 12:37
22 kori2

pepege! Igazad van, és végre valakinek eszébe jutottak azok is akik nem 19évesen mennek főiskolára.

De én 1996-ban érettségiztem, és általánosban még nálunk is orosz oktatás volt, a középiskolában meg csak az utolsó 2évben volt idegennyelv oktatás, ami gyakorlatilag semmilyen sem volt, hiszen nem hiszem, hogy a szótárral palacsinta és egyéb egyszerű receptek fordítása vagy a hazai nyelvoktatás/nyelvoktató hiányáról való eszmecsere különösképpen olyan mértékü nyelvtudást adott volna, amivel bármit lehetne kezdeni akárcsak folytatni is. Nem is beszélve arról, hogy éppen olyan nyelven tanítottak amilyen nyelvet valamely tanár ismert egy picit és szó szerint egy picit. Mert ez lefedte a kötelező órák számát. Vagyis azért a '96-ban érettségizettek is hasonló cipőben vannak, mint azok akik 90ben érettségiztek. A rendszerváltás utáni pár évben gyakorlatilag kevés olyan középiskola vagy gimnázium volt ahol normálisan oktattak volna nyelvet. Mert oroszt már nem taníthattak, mást meg nem tudtak.....

És azért sokan vagyunk olyan helyzetben akik nem kaptak nyelvi képzést megfelelő szinten, és később munka és család mellett nem nyilt lehetőség a nyelvtnfolyamra járásra, ez idő és anyagi probléma miatt is..

szóval azért esetleg lehetne gondolni azokra is akik nem 19-20évesen kezdik a főiskolát/egyetemet, és a rendszerváltozáskor vagy utána pár évvel érettségiztek.

9 éve 2010. október 28. 12:47
23 Staunch

Egyetértek angoltanar által hivatkozott cikk tartalmával, különösen az alany "Milyen az igazi jó nyelvtanuló?" kérdésre adott válaszával:

,,Mindenekelőtt kellően motivált. Létszükségletének érzi azt, hogy megtanulja az adott idegen nyelvet. Ezt az érzést erősítheti meg benne a tanár. Aki azt hiszi, hogy a tanár tanítja meg az embert bármire is, téved. Ő legföljebb némi fogódzót és inputot tud nyújtani"

Nomármost a meglátásom az, hogy a nyelvvizsgával nem rendelkező hozzászólók nem eléggé elszántak és nem hajlandóak megbarátkozni a tudattal, hogy a diploma feltétele a nyelvvizsga.

Mindenekelőtt, fel lehe róni néhány intézménynek, hogy nem indítanak nyelvkurzusokat, azonban lehet tanulni nyelvet a XXI. században autodidakta módon, mert rengeteg hanganyag, fórum, nyelvtanulási segédlet elérhető a világhálón.

A nyelvtanulás egy hosszú folyamat, NEM LEHET MEGTANULNI, ELMMENI VIZSGÁZNI ÉS ÖRÜLNI, mert megvan, mert muszáj fejleszteni mindig. Nem is a nyelvvizsgára kéne helyezni a hangsúlyt, hanem a nyelvismeretre.

Napi 5-10 perc nyelvtanulás már sokat segít, mert mindennap ápolod. Én majdnem minden reggelinél lekapok egy nyelvvkönyvet vagy idegen nyelvű folyóiratot olvasok a gép előtt ülve, mindig lehet hova fejlődni.

Nem elvárás, hogy ismerd a nyelvet úgy, mint egy irodalmár, ha a cél a középfokú nyelvvizsga megszerzése.

A nyelvismeret lehet egy jó felsőoktatási intézmény ismérve, jobb helyekre nem lehet kérdés a megszerzett nyelvvizsga.

Én 21 éves vagyok, harmadéves, alapszakos végző hallgató a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakán, bekerülésem előtt már rendelkeztem egy angol felsőfokú, spanyol középfokú nyelvvizsgával és német jeles érettségivel.

Az alapképzés feltétel a felsőfokú nyelvvizsga, a mesterképzés feltétele egy másik felsőfokú nyelvvizsga.

Kellő energiabefektetéssel könnyedén teljesíthető követelmény, nem kell hozzá zseninek lenni, mert a zsenik sem sajátítanak el egy nyelvet, ha nem szánnak rá időt..

Mindez nem jelent semmit, mert nem a papír számít, viszont tudtam, hogy nem lehet bekerülni nélküle.

Nem értek egyet, hogy Magyarország az EU rangsor végén kullogna, olvastam sokszor ilyen lesújtó véleményeket, azonban érdemes lenne szétnézni.

Elutazol egy mediterrán országba (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) aligha fogsz tudni kommunikálni idegen nyelven, Olaszország és Spanyolország esetében merem állítani határozottan, Görögországban és Portugáliában még nem jártam, de sok ismerősöm szenvedett.

Nem vagyunk egyáltalán sokkal rosszabbak az EU többi tagjánál, persze mindig van hova fejlődni.

9 éve 2010. október 30. 00:15
24 arpady

Magyarországon tényleg nehéz ügy az idegen nyelv.

Egy részről a múltunk miatt hiszen orosz vs. angol ténylegesen érthető a mostani 35-40-es korosztálynál. Más részről egymásra is hatással vagyunk; vicc:

Két rendőrhöz odamegy egy külföldi, akivel nem tudnak szót érteni. Miután otthagyja őket az illető az egyik odaszól a másikhoz -Te nem kellene már nekünk is megtanulni idegen nyelven. - Mire a másik -Minek, látod ő sem ment vele semmire.

Van egy érzésem: ma ez nem vicc.

Véleményem: aki sokat költött az egyetemre (tudom milliókba is kerülhet egy képzés amblokk), és nem csinált eleget, nem helyezett hangsúlyt nyelvismeret elsajátításáért (én szintúgy ebben a cipőben).

Háát...

Elquk, nem kicsit..

Azt írták páran: nem kell nyelvismeret mert így is jó vagyok a szakmában.

De, ha ez általánossá válik? Mindenki hú de jó lesz a szakmájában csak 10-20 év lemaradással (amilyen ütemben szeretik fordítani a szakmai anyagokat).

Vagy mondom azt jön egy külföldi munka vállaló ??????? Jogos lesz-e őt majd rendre utasítani: tanilj meg szépen magyarul!

Tényleg nem a papír a fontos! De különben mi igazolna bármit is.

9 éve 2010. október 30. 10:18
25 too

Én gyakorlatilag mióta az eszemet tudom folyamatosan tanulok, fejlesztem magamat munka mellett. Sajnos nem voltam olyan szerencsés anyagi és családi helyzetben, hogy nappali tagozaton végezzem el a szükséges iskolákat. Én is még „átkosban” rendszerváltás előtt, alatt és után jártam általános és középiskolába. Orosz nyelv oktatást 6. osztályban megszüntették és utána azt mondták tanuljunk inkább orosz helyett is magyar nyelvtant, hogy legalább azzal rendben legyünk. Középiskolában nem volt idegen nyelv oktatás egyáltalán, szüleim nem engedhették meg maguknak, hogy különórára járassanak, de nagyon angol tanár sem lett volna. A főiskolát 2009-ben 4,3-as eredménnyel sikeresen elvégeztem kemény tanulások árán, de a nyelvvizsga hiánya miatt az első diplomát máig nem kaptam meg. Családom és munkahelyem van, de ennek ellenére mellette próbálok nyelvet tanulni is. Olyat hallottam, hogy ha betöltöm a 40. évemet és még nem lesz meg a diplomám jelentkezzek be ugyanabban az iskolában ugyanara a szakra és akreditáltasam végig az egészet és a végén megkapom az első diplomát nyelvvizsga nélkül. Én már lassan ezen gondolkodok. Nem értem miért nem lehet kiadni úgy a diplomát, hogy beleírják, hogy valaki rendelkezik-e nyelvvizsgával vagy sem és majd a munkáltató eldönti, hogy neki nyelvtudással rendelkező kollégára van szüksége vagy nem. Ha valaki nem akar publikálni vagy külföldre dolgozni menni annak teljesen felesleges megtanulni közép szinten egy idegen nyelvet, mert „ápolni” kell a nyelvet folyamatosan, mert különben úgyis elvész az egész. (lásd lovári, experantó stb. (ez vicc)) Így kidobott időnek és pénznek tartom az egészet. Ha valaki olyan helyre akar dolgozni menni az meg úgyis rákényszerül arra, hogy tudjon 1-2 nyelvet közép szinten. Szerintem az élet megoldja úgyis a nyelv problémákat. A másik, hogy még jelenleg oktatási rendszerünk is elég gyenge lábakon áll. Én már óvodába külön angolórára hordom a gyerekeimet. Általános iskolában minimum alapfokú, középiskolában minimum középfokú nyelvi tudással kellene, hogy rendelkezzenek a mai gyerekek. Azt sem értem minek 40-50 magyar nyelvű TV csatorna, maximum magyar feliratot engednék a többségüknél. Túlságosan elvagyunk még mindig kényeztetve és a gyerekeink is sajnos ezt látják. Etalonnak ott van Finn vagy Svédország még a „takarító nő” is tud angolul alap szinten.

9 éve 2010. november 1. 17:32
26 TT001

Igen, érdekes volt a cikk !

(www.angolnyelvtanitas.hu/interju-medgyes-peter.php) Nem is mondom, hogy nincs igazság benne....

Még mindig azt vallom, bizonyos szakokhoz legyen elég az alapfokú nyelvvizsga! Vagy aki "alap szinten" beszél, az nem is tud nyelvet? Vagy akkor hogy is van ez? Egyébként szerintem sem lenne szükség ennyi munkanélküli diplomásra (legyen elismerve a felsőfokú oktatásból kikerülő ember-->legyenek követelmények már a bemenetnél, csak szegény diákot akit felvesznek/vettek ne 1 év után tudjon a szigorításról), csak az a helyzet, hogy a szakmák sincsenek elismerve, az idő előrehaladtával folyamatosan leépítették ezeket... Különben ha bekerülsz egy gimnáziumba, onnét már nem nagyon van vissza út, hogy 'ó, de rosszul tettem', én mégis szakmát szeretnék....Tehát aki így járt középiskolába, ahol a nyelvtudás nem nagyon volt elvárás, nem ezen volt a hangsúly (inkább a fő érettségi tárgyakon), annak késő volt rájönni hogy nincs még középfokú nyelvvizsgája...

9 éve 2010. november 1. 17:34
27 TT001

@Cashdog: Akkor ezek szerint Te is 2006-ban kezdtél, ahogy én is. Nem esett jól a "meglepi"... :( Bár nekem szerencsém volt, és dolgozom...

9 éve 2010. november 7. 11:27
28 Vajko

Kedves Mindenki,

2007ben végeztem. Igen, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül vagyok. Rögtön munkába álltam, messze a szakmámtól. Munka mellett rendszeresen tanultam a nyelvet(német), de a középfokú szinthez ez édes kevés. Véleményem? Gondolhatja mindenki.

Volt pár évfolyamtársam aki nyelvvizsgával a kezében felvételizett. A kezében a diploma, elhelyezkedni a szakmában nem tud, de az adott nyelven sem tud megszólalni!!!! Miért? Mert messze nem elég letenni egy nyelvvizsgát. Azt folyamatosan használni is kell(ene). Azt mellékesen, hogy ma a nyelvvizsga 40%-ban szerencse. A nyelvvizsgát összeállítók nyilatkozzák azt, hogy úgysem fogjuk érteni maximálisan a kiadott szövegeket.... Ez mind jogtalan pénzszerzés!!!

Mikor Egyetemre jártunk tanították a nyelvet. Vizsgáztunk is belőle. Szakmai vizsgát kellett tennünk, akkor azt mondták megadják a szakmai nyelvvizsga papírt! A kettes szint már elfogadott volt középfokúnak. De ez mind elmélet maradt, nem adnak papírt csináld meg pénzért, külön!!! Mi van???

Határ mellett lakom járok ki folyamatosan, német adót nézek, német oldalakat olvasok. Persze hogy nem értek meg mindent, de törekszem rá.

Az egész követelmény ott sántít, hogy alap közép felső fok! Ide ez kell oda az amoda amaz. Miért? Lehet rajta elmélkedni, nem fejteném ki!

Emelt szintű érettségi? Mi az? Akkor én aki nem azt csinálta, nem annyira érett? A mai fiatalok többsége nem tud összefüggő beszélgetést folytatni a saját anyanyelvén, még a felsőoktatást látogató sem! Tisztelet, aki nem ilyen!

Ja és puskáztam, igen nem egyszer! És? Államvizsgán nem lehetett mégis tudtam. A felsőoktatás a sok felesleges info mellett a csibészségre tanít nem pedig szerzetesképző!!!

A nyelvtanfolyamon ahová járok, van egy hölgy, akinek a jelenlegi állása megpályázásánál elengedhetetlen volt a német. Nyelvvizsgája a mai napig nincs és fogalma sincs mit miért úgy mondunk, de folyékonyan beszél németül. Az állásra több német nyelvtanár is jelentkezett. Csak mivel osztrák cég volt, németül kellett beszélni nem pedig papírt lobogtatni!!!

Ha egy magyarnak az én szakmámban sikerül kilépni külföldre soha nem engedik vissza! Mert akkora szakmai tudása van. Az már az ő gondja, hogy tudja a nyelvet.

Ja és külföldön kell a diplomához nyelvvizsga??? Ez nem költői kérdés!

Van egy jó barátom ugyan olyan diplomával mint én, csak akkor még nem kellett nyelvvizsga. Hogyhogy vígan dolgozik a szakmájában???

9 éve 2010. december 4. 09:54
29 reménytelen

@pepege: Teljesen egyetértek Veled. Ha 40 éves mentességhez kapcsolódó törvényt és az ahhoz kapcsolódó törvényi indokolást elemezzük, akkor véleményem szerint igen csak alkotmányellenes színezete van a dolognak.

A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról törvényi indoklásában a jogalkotó szándéka az alábbiak szerint fogalmazódik meg az életkor miatti mentesítésre vonatkozóan:

A 40. életkorban felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők jellemzően munka mellett vállalkoznak újabb oklevelet adó képzésre, és gyakran nem is rendelkeznek megfelelő nyelvi előképzettséggel. A felsőfokú tanulmányok mellett a nyelvvizsga-követelmények teljesítése erre tekintettel olyan nehéz feladatot jelent, amely több éves tanulmányok után esetleg mégsem eredményezi a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megszerzését. Ezért életkor alapján biztosít felmentést a törvény az állami nyelvvizsga megszerzésének követelménye alól, amely rendelkezés a 2015/2016-ban záróvizsgát tevők esetében alkalmazható utoljára. Ugyanakkor vannak olyan nyelvigényes, szakmai nyelvvizsgát feltételező képzések, amelyeknél a szakképzettség gyakorlása miatt nem lehet eltérni a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésétől.

A joghátrány bemutatása konkrét példán keresztül és táblázatos formában vetítve egyértelmű.

Példa:

1. Adott egy 1967-ben született állampolgár, aki 2001. januárban kezdte meg főiskolai tanulmányait, esti, levelező vagy távoktatási tagozaton. A főiskola által előírt záróvizsga időpontban, 2004. januárban sikeres államvizsgát tett, ( 37 évesen ) de nyelvvizsga hiányában diplomáját nem vehette át, annak feltétele egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása. (nem szakmai nyelvvizsga)

2. Adott egy 1973-ben született állampolgár, aki 2013-ban kezdi meg felsőfokú tanulmányait, alapképzésben, 6 féléves képzésben. Záróvizsgát a 2015/2016-os tanévben tesz, az előírt, általános nyelvvizsgával nem rendelkezik. Sikeres záróvizsga esetén átveheti a diplomáját, mert a beiratkozás évében (2013.) betöltötte a 40. életévét. (6 évvel fiatalabb, mint az 1. példában szereplő ember.)

3. Az 1. példában szereplő állampolgár 2007-ben felvétel nyert a felsőoktatásban alapképzésre, akár ugyanabban az intézményben, ahol az államvizsgázott, sikeres záróvizsgát tett. Az előző tanulmányai során teljesített tanulmányait, tantárgyi vizsgáit lehetőség szerint beszámítják, a néhány különbözeti vizsgát az által még nem tanult tantárgyakból teljesíti. Sikeres záróvizsgát tesz, s átveheti a diplomáját nyelvvizsga megléte nélkül, mert már elmúlt 40 éves az beiratkozás évében.

Táblázattal szemléltetve:

Záróvizsga éve 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Hallgatói jogviszony kezdetének éve (betöltött 40 .életév) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Születési év 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973

Megjegyzés: a fenti táblázatból is jól látható, hogy tanulmányaimat 2007-ben kellett volna elkezdenem ahhoz, hogy mentességben részesüljek, holott nyelvi előképzettségben sem tanulmányaim megkezdésekor 2001-ben, sem 2007-ben nem rendelkeztem, mivel az alapfokú és középfokú tanulmányaimat 2007-ben is ugyanakkor végeztem, mint 2001-ben.

A példákból egyértelmű, hogy van egy jól behatárolható korosztály, akiket hátrányosan érint az általános nyelvvizsga alóli mentesítés 40. életkorhoz, valamint annak a betöltéséhez és a tanulmányok folytatásának időszakához való kötése. A hátrányt szenvedett korosztály azáltal határolható be, hogy az „új” felsőoktatási törvény végső határt szab a mentesítéshez. Ezáltal előfordul, hogy egy már államvizsgázott embernél, aki nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, lényeges fiatalabb másik ember ugyanannak a főiskolának az elvégzése után, nyelvvizsga megléte nélkül kézhez kapja a diplomáját.

Véleményem szerint a törvénynek akkor lenne értelme, ha azokra vonatkozna, akik legkésőbb 2016. december 31-én betöltik a 40. életévüket.

Ez alapján az 1976-ban születettek kapnának utoljára mentesítést az általános nyelvvizsga megléte alól, mely megalapozott is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy legkésőbb 1995-ben érettségizettekről van szó (az év-veszteseket is beleszámítva), akik a rendszerváltás után csak a középiskolában részesülhettek nehezen minősíthető, de inkább alacsony szintű, minőségi nyelvoktatásban.

Itt jegyezném meg, hogy azok az állampolgárok, akik estin vagy levelezőn végezték a középiskolát a 90-es évekig bezárólag, azoknak nemhogy nem kellett nyelvből érettségizniük, de még nyelvet sem tanultak a középiskolai tanulmányuk során, tehát ezek az emberek többszörösen hátrányba kerülnek egy későbbi főiskolai, egyetemi tanulmányaik során, ha az első évfolyam megkezdése évében nem töltötték be a 40. életévüket.

A törvényi indoklás tartalmazza a legjobban az indokot, ami miatt a véleményem megalapozott, hiszen ha nyelvi előképzettség valóban nem áll fenn egy 1973-ban született ember esetében, akkor az igaz egy korábban születettre is.

Az indoklás szerint „életkor alapján biztosít felmentést” a törvény a nyelvvizsga megszerzése követelménye alól, de mégis előfordul a jelenlegi szabályozás szerint, hogy két egykorú (40 éves) ember közül az egyik kap mentesítést, a másik nem a nyelvvizsga kötelezettség alól attól függően, hogy folyamatban lévő, vagy már befejezett tanulmányokról van szó.

Bár nem a témához tartozik, de érdekességként megjegyzem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 60.§ (3) bekezdése kimondja, hogy

„A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.”,

továbbá a Ftv. 62. § (7) bekezdése szerint

„Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét.”.

A fentiekben idézett jogszabályok szerint ezek a volt hallgatók – bár nyelvvizsgájuk nincs - a szakmai tudásuk birtokában vannak és mint munkavállalók, ezt a megszerzett tudást a mindennapi munkavégzésük során ( ha akarják, ha nem ) használják ellentételezés nélkül.

8 éve 2011. január 18. 15:28
30 sylvie

Remélem lesz változás, és találnak valami megoldást a közeljövőben erre a problémára. Nekem is rosszul esik, hogy van nyelvvizsgám, és nem fogadják el, mert NEMZETKÖZI (a volt Pitman). Arról volt szó, hogy majd ha Unió lesz, akkor talán mozdul a dolog valamerre, de azóta sincs semmi változás. Pedig ez egy nemzetközi vizsga, a világon bárhol elfogadják, csak a magyar felsőoktatásban nem!!!!!!!!!!!

Ez elég diszkriminatív, nem?????

7 éve 2012. február 12. 17:55
31 maszkotesver

UGYAN MI A BAJ A KÖTELEZŐ NYELVVIZSGÁVAL?

Nem értem mi bajuk az elvtársaknak a kötelező nyelvvizsgával? Nem olyan rég történt, még nincs 20 éve..., 1992. augusztus vége,

helyszín: Közgáz Gólyatábor (valahol Magyarországon). Ismétlem: 1992., tehát pl. olyan hogy internet minden lakásban, még a fasorban sem volt... Nem szélessávú, hanem semmilyen. A gólyák többsége gyerekként még kötelezően tanulta az oroszt...

Történt, hogy a KÖZGÁZ EGYETEM nyelvi lektorátusa előadást tartott a gólyatáborban, milyen nyelvoktatásra hány férőhely lesz az egyetemen, satöbbi.

A végén megkérték a gólyákat, tegye fel a kezét AKINEK már VAN

NYELVVIZSGÁJA. A kb. 300 fős hallgatóság kb. 90%-a(!) jelentkezett (Gyk.: kb. 270 ember a kb. 300-ból!!!).

Tegye fel a kezét, akinek 2 KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁJA van: kb. 40% jelentkezett, tehát kb. 100-120 ember! Tegye fel a kezét akinek FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 10%, tehát legalább 30 ember jelentkezett! Tegye fel a kezét akinek 2 FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 5-6 ember jelentkezett! Hogy teljes legyen a kép a végén megkérték azokat is akiknek nincs EGY NYELVVIZSGÁJUK SEM, ők is tegyék fel a kezüket: 25-30 ember jelentkezett, tehát csak a gólyák 10%-nak nem volt nyelvvizsgája. Megkérdezték tőlük, hogy ők milyen középiskolába jártak: hát szakközépiskolába..., tehát nem gimibe... Milyen nyelvet tanultak ott? Hát oroszt...

1992-ben tehát még nem volt gond, hogy akár TÖBB NYELVVIZSGÁVAL A TARSOLYUKBAN jelentkeztek a gyerekek egyetemre. Ma, 2011-ben a szélessávú internet, a korlátlan lehetőségek, a 156-féle külföldi csatornát tartalmazó kábeltévék világában már probléma.

HOL AKKOR A HIBA?

Talán ott, hogy 1992-ben még volt összesen 3 közgazdasági egyetem az országban: PEST, PÉCS, MISKOLC, még rang volt

közgazdásznak tanulni, ma már minden sarkon közgazdász (meg jogász) képzés zajlik.

1992-ben még 4-5-szörös túljelentkezés volt az egyetemekre, és nem kerültek be, csak a legjobbak. Ma már bárki bekerülhet bárhová. Úgy értem bárki aki fizet... Ez a különbség. Köszönjük FODOR GABRIELLA, ÉS TÖRÖK (mert ugyan mitől lenne Magyar) BÁLINT! Köszönjük szabad madarak a felsőoktatás "liberalizációját"!

7 éve 2012. február 12. 18:04
32 Apis

A kötelező nyelvvizsga, mint a legtöbb, íróasztal mellett kitalált előírás, nyilvánvalóan értelmetlen, hiszen csak a nyelviskoláknak és a nyelvtanároknak kedvez (nekik viszont nem is kicsit).

A megoldás az lenne, hogy szakdolgozatot és főleg disszertációt CSAK idegen nyelven lehessen beadni és megvédeni. Ez százszor jobban bizonyítaná azt, hogy a vizsgázó birtokában van a szakmája műveléséhez szükséges idegennyelv-ismeretnek, mint bármilyen, az íróasztal mellől előírt nyelvvizsgapapír (ami még azt sem bizonyítja, hogy az illető valóban elő tudná adni a gondolatait az adott nyelven).

7 éve 2012. február 12. 19:53
33 bloggerman77

@Apis:

Magyar dialektológiából miért írjon valaki pl. spanyol nyelvű szakdolgozatot? :)))

7 éve 2012. február 12. 20:00
34 bloggerman77

@maszkotesver:

Hagyd már ezt az undortó, elitista fröcsögést. Gondolom, te is tudod nagyon jól, hogy a versenyistálló elit középiskolákat kivéve nem volt színvonalas nyelvoktatás, a Közgáz egy elit egyetem volt, kifejezetten külgazdasági kapcsolatokra kihegyezve, tehát ide eleve olyanok jelentkeztek, akiknek már volt nyelvi előképzettségük.

A legtöbb helyen meg nem volt nyelvoktatás, mert a tanárok is egyetemre jártak, hogy átképezzék magukat orosztanárból angol, német stb. tanárrá. Én ekkor általános iskolába jártam, és nekem nem volt nyelvórám 1989-1992 között. A orosztanárom egyetemre járt, hogy francia nyelvtanár legyen, helyettesítés nem volt, angolt lehetett tanulni horribilis pénzért az Atalanta nyelviskola szervezésében, csak éppen akkor olyan szegény volt mindenki, hogy örült, ha ennivalóra volt pénzük...

Csak egy példa, hogy milyen színvonal volt: 1992-ben, 8. osztályosként még nem jutottunk el a hatodikos (!!!) oroszkönyv 2. fejezetéig...

7 éve 2012. február 12. 20:10
35 tenegri

@bloggerman77: A szakdolgozatoknál még nem tartanám feltétlenül indokoltnak az ilyet, de disszertációnál igen. És hogy miért írja idegen nyelven? Azért, mert nem esik nehezére, azaz nem csak hogy követni tudja a nemzetközi szakirodalmat, hanem publikáció- és előadóképes is idegen nyelven. Hogy milyen nyelvet választ, az elég jól belövi, hogy mennyire életképes a tudományos világban. Ha olyan nyelvet választ, ami nem széles körűen használt a tudományterületén, akkor azzal is csak a saját tudományos szerepét pozicionálja.

7 éve 2012. február 12. 21:36
36 szigetva

@bloggerman77: Mondjuk mert több spanyolul tudót érdekelhet, mint magyarul tudót. Meglepő lehet, de komolyan gondolom, hisz spanyolul kb. 60–70-szer annyian tudnak, mint magyarul, és a nyelvészeket szokta érdekelni az ilyesmi. Ez a bezárkózó, „nemzeti tudomány” duma arra jó, hogy ne kelljen nemzetközi színtéren (ahol a kolléga nem haver) megméretkezni.

7 éve 2012. február 12. 21:39
37 Nước mắm ngon quá!

@tenegri:

Mennyivel könnyebb dolga lett volna S. Pálnak anno ha még fordítania sem kellett volna franciából ;)