Csak ősszel módosulhat a felsőoktatási stratégia
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása nem tartalmaz felsőoktatási stratégiai és felsőoktatás-politikai változtatásokat, mert ezek kidolgozására, egyeztetésére és benyújtására szeptemberben kerül sor.
A felsőoktatási törvényt módosító csomag a törvény jogtechnikai pontosítását célozza, a jelenlegi rendszer működésének finomhangolását szolgálja – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. Mint írták, a május 8-i kormányülésen elfogadott, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása nem tartalmaz felsőoktatási stratégiai és felsőoktatás-politikai változtatásokat, mert ezek kidolgozására, egyeztetésére és benyújtására szeptemberben kerül sor. Hozzátették: a felsőoktatás stratégiai irányairól, a képzési szerkezet átalakításáról, a felsőoktatás finanszírozásáról és az intézményi gazdaságirányítás korszerűsítéséről a Felsőoktatási Kerekasztal jelenleg is tárgyal. Ezek részleteinek kidolgozása – ideértve a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalásában említett fenntartói testületre és rektorválasztásra, valamint az úgynevezett kancellári rendszerre vonatkozó egységes koncepciót is – és az ezzel kapcsolatos konszenzus kialakítása várhatóan őszre megtörténik.
Hétfőn a Magyar Rektori Konferencia közleményt juttatott el az MTI-hez, ebben szabad rektorválasztást kér, és nem tartja elfogadhatónak az intézményvezetői választás eljárásának jelenlegi törvényi szabályozását, azt, hogy a rektorjelölt személyéről nem a szenátus dönt. A szervezet közleményében azt írta: az egyetemi autonómia az európai felsőoktatás több évszázados értéke, ebbe nemcsak az oktatási, kutatási autonómia tartozik, hanem az intézmény felelős vezetőinek kiválasztása is. A jelenlegi felsőoktatási törvény azt rögzíti: a rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi, és a fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről. Kifejtették: a nemzeti felsőoktatási törvényben rögzített szabályozás szerint a magyar állami egyetemek és főiskolák nem választhatják meg felelős vezetőiket. Ha azonban nem a legnagyobb belső támogatottságú jelölt kapja meg a rektori megbízást, az morális válsághoz vezet, és ellehetetlenítheti az intézmények irányítását is – tették hozzá.
Utaltak arra, hogy az MRK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a gazdasági szereplők és a szakszervezetek részvételével működő Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag javasolta a kormányzatnak, hogy állítsák vissza a szabad rektorválasztás rendszerét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a HÖOK januári megállapodása tartalmazza is a tárca ilyen irányú elkötelezettségét.