Cluj nem akar Kolozsvár lenni
Nem lenne újdonság a kolozsvári magyar nyelvű helységnévtábla, mert más, 20 százalék alatti magyar kisebbséggel rendelkező településeken is van.
A kolozsvári polgármesteri hivatal fellebbezést nyújt be a kétnyelvű, román és magyar helységnévtáblát lehetővé tevő bírósági ítélet ellen – jelentette ki Emil Boc polgármester. A városvezetőt a Monitorul de Cluj című helyi román lap elektronikus kiadása idézte csütörtökön. A polgármester elmondta: a városvezetés nem sieti el a bírósági ítélet alkalmazását. Kijelentette, hogy a román törvények nem teszik lehetővé Kolozsvár helységnevének magyar nyelven való kiírását is, mert a magyar kisebbség a városban nem éri el a 20 százalékot.
Egy hollandiai magyar alapítvány képviselői hétfőn jelentették be, hogy a Kolozs megyei törvényszék első fokon hozott határozata arra kötelezi Kolozsvár polgármesteri hivatalát, hogy a város nevét magyarul is tüntesse fel a helységnévtáblákon. Az ítélet nem jogerős, és a városháza fellebbezhet.
Szőcs Izabella önkéntes jogi tanácsadó elmondta: a hatályos román törvény azokon a településeken írja elő kötelező jelleggel a hivatali kétnyelvűséget, ahol valamely kisebbség a lakosság legalább egyötödét teszi ki, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester csütörtökön csalódottságának adott hangot Emil Boc álláspontja miatt. Az alpolgármester a Transindex című erdélyi hírportálnak elmondta: sajnálattal vette tudomásul, hogy Emil Boc nem tudott felülemelkedni politikusi mivoltán, és nem tudott eltekinteni attól, hogy 2014 választási év.
„A kulturális főváros címre pályázó település elöljárójaként elmulasztotta a véleményformálásra kapott lehetőségét, s a szavazatmaximalizálásra összpontosítva olyan véleményt formált meg, amit szerinte hallani akar a közösség” – mondta Horváth Anna a kolozsvári polgármester álláspontjáról. Hangsúlyozta: nem lenne újdonság a kolozsvári magyar nyelvű helységnévtábla, mert a 20 százalék alatti magyar kisebbséggel rendelkező Szászmedgyesen, Brassóban vagy Temesváron már létezik többnyelvű helységnévtábla, így magyar is.
-Az első magyar nyelvű színház éppen Kolozsváron volt!
-Amikor a románok "megkapták" Erdélyt, autonomiát ígértek a magyarnyelvű székelyeknek, de persze ebből semmi sem lett. Lett helyette megfélemlítés (amiről anyám mesélt, hogy az iskolában szünetben is tilos volt magyarul megszólalni a kisiskolásoknak egymás között, mert büntetés járt érte!).
-Kolozsváron személyesen is megtapasztaltuk a megfélemlítést, mikor magyarul kértünk a pincértől étlapot. Nem akart, vagy inkább nem mert tudni senki magyarul, csak egy magasrangú katonatiszt aki velünk szemben ült, mikor keményen méltatlankodtunk..
Az autónkba bekéredszkedő utas úgy tett, mintha nem értene magyarul, de láthatóan csupa fül volt..
Igaz ez a csauseszku érában történt, mint ahogy az erőszakos román betelepítések (új "blokk házak" tömkelege a magyar városokban román lakókkal), és a tömeges falurombolások..
-Ezután nem csoda, hogy Kolozsváron "kevés a magyar anyanyelvű" lakos..
-A kollégáim közül fiatal koromban volt olyan nálam kb. 10 évvel fiatalabb, aki nem tudta, hogy Erdélyben élnek magyarok, mert a hazai történelem könyvből gondolom nem tudhatta meg, mivel nem volt benne...-(
-Felháborító, ha a románok így viselkednek, ahogy a cikkben szerepel. Az, hogy hány magyar anyanyelvű van a valóságban Kolozsvárott, nem hiszem, hogy valaha is ki fog derülni..
A megfélemlítés úgy vélem, ma is működik, ha nem is verik nagy dobra..-(