„Büszke lehet magára,
aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból”
Alaposan összefoglalja az MTI az érettségihez kapcsolódó eseményeket, de egy kínos bukást elhallgat.
Az MTI számos hírben számolt be a héten az érettségi eseményeiről. Ezekből válogatunk.
Az övék volt az idő, de kevésnek tartották
A diákok szerint kevés volt az idő a hétfői magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatára, a szövegalkotási részből pedig legtöbben a novellaelemzést választották – erről számoltak be középiskolai vezetők az MTI-nek. A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelijére 240 percet adtak, a szövegértési feladatlapra 60, a szövegalkotásira 180 perc állt rendelkezésre.
A szövegértési feladat A modern magyar irodalom története című Grendel Lajos-szöveg volt, amelyhez tizenkét feladat tartozott – tájékoztatott a köznevelési államtitkárság. Ezek tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak és a bevezető stílusára kérdeztek rá. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldani. Érvelésként – Seneca antik római filozófus idézetéhez kapcsolódva – a vizsgázó Az idő a miénk címmel fejthette ki véleményét. Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálata volt. Összehasonlító elemzésként Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepelt.
Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziumának igazgatóhelyettese a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek azt mondta: a szövegértéssel kapcsolatban a legtöbben az idő rövidségére panaszkodtak, mivel sok volt a hosszabb kifejtést igénylő feladat. A középszinten náluk érettségiző 156 diák körében – az első információk szerint – a novellaelemzés volt a legnépszerűbb, és szinte senki nem választotta az összehasonlító verselemzést.
A szegedi Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára, Gyuricza Zsolt az MTI-vel azt közölte: az idei érettségi szövegértés része a diákok egyöntetű válasza szerint az eddigieknél nehezebb volt, kevés volt az idő és sok a feladat. A második feladatcsoportból, a szövegalkotásból a két vers elemzését kevésbé választották a fiatalok, a többség érvelt vagy novellát elemzett. Utóbbi népszerűségét az adhatja, hogy a középiskola negyedik évére már számos novellával találkoznak a diákok, így a feladat nem volt meglepetés. Összességében a szövegértést nehezebbnek ítélték a tavalyi feladatnál, míg a szövegalkotást átlagosnak tartották a diákok. Az iskolában csaknem hatvanan írták meg a magyar érettségit, középszinten.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai nehéznek ítélték az idei középszintű magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs igazgató az MTI-nek azt mondta: mindhárom szövegalkotás az érettséginek rangot adó veretes, kemény feladat volt, büszke lehet magára, aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból. Beszámolt arról, hogy Senecával kapcsolatban kettős volt a tanárok és a diákok érzése, mert ő a klasszikus, magas műveltséghez tartozik, az idő azonban központi téma, „jókat lehet írni róla”. A novellaelemzést, mint „aduász feladatot” általában sokan választják, de most egy a fiatalok körében kevésbé ismert szerző, Bodor Ádám művét kellett elemezni, ami nem volt könnyű. Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összevetésével kapcsolatban Zalay Szabolcs azt mondta: itt a nehézséget a szövegek hosszúsága és az okozta, hogy a gimnazisták sem Bodor Ádámról, sem Jékely Zoltánról nem tudnak túl sokat.
Kovács András, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója szerint teljesíthető volt a magyar érettségi feladatsor, de annak a diáknak, aki maximálisan szeretett volna teljesíteni, „össze kellett szednie magát”. Az igazgató a diákok elmondása alapján arról tájékoztatott, hogy az érettségizők fele az érvelést, másik részük fele-fele arányban a vers- és a novellaelemzést választotta. Hozzátette: néhány diák a szövegértési feladatrészre kevésnek találta a hatvan percet, ugyanakkor megkönnyítette a tanulók feladatát, hogy a szövegrész bekezdései meg voltak számozva és a számok zárójelben szerepeltek a kérdések mögött, így nem kellett a kétoldalas szöveget újra és újra elolvasniuk ahhoz, hogy megoldják a feladatot.
A sárospataki érettségizők egyrészt könnyűnek, másrészt nem egészen értelmezhetőnek ítélték a magyar érettségi tételeket – mondta Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumának és általános iskolájának igazgatója az írásbeli vizsgáról kijövő diákok véleményét összefoglalva az MTI-nek. Közölte: a diákok szerint a szövegértési feladatlap esetében a 60 perc kevésnek tűnt, és egyes helyeken nem volt egészen egyértelmű a feladat. Az összehasonlító elemzést mindössze hárman választották, míg a novella és az érvelés témakört fele-fele arányban. Az intézményben idén 85-en érettségiznek, közülük 46-an emelt szinten.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1174 helyszínen 77 975, emelt szinten 50 helyszínen 1904 diák tett érettségi vizsgát – tájékoztatott a köznevelési államtitkárság.
ME: nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik
A Magyartanárok Egyesülete szerint az idei magyar érettségi feladatok érdekesek, igényesek, de az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehezek voltak. Ezt a szervezet elnöke közölte hétfőn az MTI érdeklődésére.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke írásos elemzésében az első feladatot értékelve rámutatott: a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás. Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán „a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít” a szövegben is említett „szakmabelieknek”, az irodalomtudományban járatosabb diákoknak – fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitűnő regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, de nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet. Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez a szöveg a terjedelme is hozzájárult – jegyezte meg az elnök.
Erősen vitathatónak nevezte a legelső feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja. Arató László a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal – s nem először – a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés – jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Egyet lehet érteni a feladatkészítők törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak – fejtette ki az elnök, megjegyezve: érdemes lenne a tanároknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik.
Az idő a miénk! című feladat igen jó, mert végre – szemben sok év hasonló feladataival – valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni – állapította meg. Az érvelés megszokott „elirodalmiasításával” azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától – jelezte.
Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni – mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését – írta.
Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent – mutatott rá Arató László.
Nem egészen erre számítottak
Megbukott az MTV
Az M1 Lükő Gábor matematikatanárral kívánta megoldatni a feladatokat. A tanár azonban számos hibát vétett, ami részben azzal magyarázható, hogy 26 perc alatt kellett megoldania 17 feladatot. Az a kijelentése azonban, hogy „Két szám szorzata akkor prímszám, ha mindkettő prímszám”, nehezen magyarázható a sietséggel. Erről a nagy visszhangot kiváltó esetről az MTI nem számolt be.
Összességében nem tartották megoldhatatlannak, de könnyűnek sem nevezték az idei matematika érettségi írásbeli feladatokat az MTI-nek kedden, a vizsga napján nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok. Az Eduline információi szerint a középszintű matematika érettségi első részében a többi között logikai feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A portál azt írta: az érettségi feladatsor első részében volt még sorozat és statisztikai feladat is, a vizsgán szerepelt továbbá százalék- és térfogatszámítás, valószínűségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magában foglaló feladat is.
A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott, voltak szokatlannak tűnő elemek, de összességében átlagos nehézségű, egyáltalán nem megoldhatatlan feladatsor volt az idei matematika írásbeli érettségi. Balogh László szerint „mérésre alkalmas”, szokásos nehézségű feladatokat kaptak a diákok, nem volt olyan kérdés, amelyre ne lehetett volna készülni. Lábodi Gyöngyi, a nagykanizsai gimnázium matematika munkaközösségének vezetője hozzáfűzte: lehet, hogy néhány kérdést másként tettek fel a tételsor összeállítói, de ez nem tette megoldhatatlanná a feladatokat. Nem volt könnyű, de a szokatlannak tűnő kérdésekkel együtt sem számított a megszokottnál nehezebbnek az idei érettségi – vélekedett.
A szekszárdi Garay János Gimnázium érettségiző diákjai az utolsó percig dolgoztak a feladatokon a rendelkezésükre álló három órában – mondta Heilmann Józsefné igazgató az MTI-nek. A gimnáziumban 143 diák vizsgázott középszinten. Straubingerné Kemler Anikó, az iskola matematika tanára szerint a feladatok a korábbi évek átlagánál kicsit nehezebbek, de megoldhatóak voltak, és mindegyik benne van a tananyagban. Ritkábban szerepelnek az érettségin például a vektorok, és meglepő volt, hogy két, sorozattal kapcsolatos példa is akadt, a statisztika és a valószínűségszámítás ugyanakkor minden évben előfordul a feladatok között – mondta. „A diákok nehéznek mondták a vizsgát, hosszú volt a feladatsor, nem volt idő arra, hogy ha valamit nem tudtak, visszatérjenek rá, és hosszabban elgondolkodjanak rajta” – fűzte hozzá.
Szentendrey Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium matematikatanára a diákok véleményét összegezve az MTI-nek azt mondta: a többség szerint nem volt megoldhatatlan a feladatsor, de könnyű sem. Hozzátette: az érettségi feladatok első része kifejezetten könnyű volt az idén – alapszintű matematikai ismeretekkel a maximális pontszám elérhető volt –, a második rész azonban nem teljesen fedte a várakozásokat. Nagyon sok volt a szöveges feladat, amelyekben meg kellett találni a matematikai tartalmat, a diákok viszont inkább a begyakorolt feladattípusokra számítottak – mondta a pedagógus. Az iskolában 118-an tettek középszintű írásbeli vizsgát.
A Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója az MTI-vel azt közölte: nehezebb volt a matematika érettségi, mint tavaly, de nem teljesíthetetlen. Sinkóné Frenka Anikó a tapasztalatokat összegezve elmondta: korrekt módon összeállított feladatokkal dolgoztak a diákok, a vizsga nagyon sok tananyagot lefedett, sokoldalú volt, így ha valaki folyamatosan tanult, össze tudta szedni a pontokat. A balassagyarmati iskolában 97-en érettségiztek középszinten. Az igazgató arra is kitért, hogy kitartóak voltak a vizsgázók, csaknem mindannyian a beadási határidő végéig dolgoztak, alig volt olyan, aki előbb felállt. A hétfői magyar érettségin többen egy órával hamarabb befejezték a feladatmegoldást – tette hozzá.
Csapos Zsolt, a nyírbátori Báthory István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese az MTI-nek arról számolt be, hogy a diákok többségének elmondása szerint nehéz volt az idei matematika érettségi feladatsora. Tájékoztatása szerint az érettségizők az első, 45 perc alatt megoldandó feladatrészre és a második feladatsor kidolgozására is sok időt fordítottak. Az első feladatsort a diákok kimondottan nehéznek találták, a feladat második részére adott időt végigdolgozták. A felügyelő tanárnak az érettségi végén szólnia kellett, hogy a diákok fejezzék be a munkát, mert sokan az utolsó percben is dolgoztak – mondta.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1252 helyszínen 77 236 vizsgázó, emelt szinten 84 helyszínen 3696 diák adott számot kedden tudásáról. Matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német és spanyol nyelven vizsgázó is volt.
A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 perces volt. A diákok először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét volt hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlott: az első rész három feladatot tartalmazott, azok egy vagy több kérdésből álltak, míg a második rész szintén három feladatból állt, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kellett megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga két részből állt, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatta.
Történelem: a felvilágosodás folyamatosan porondon van
Nem találták különösebben nehéznek a történelem írásbeli érettségi tételeket a diákok, illetve az MTI-nek szerdán nyilatkozva az ő véleményüket is tolmácsoló intézményvezetők és szaktanárok. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten a népvándorlás, IV. Béla uralkodása, a reformáció, II. József rendeletei, a jobbágyfelszabadítás, emelt szinten az athéni demokrácia, az XVI. századi világkereskedelem, Szent István egyházszervező tevékenysége szerepelt a szerdai történelem írásbeli érettségi feladatai között.
Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta, jó feladatsort kaptak a diákok a középszintű érettségin. Kifejtette: a kérdéssorban voltak olyan feladatok, amelyek nehéznek tűntek, de összességében kis odafigyeléssel mindegyik megoldható volt. A második feladatrésznél az egyetemes történelem esetében mind a felvilágosodás alapelvei, mind Németország első világháborús szerepe aktuális. A felvilágosodás „folyamatosan porondon van”, az első világháború pedig a századik évforduló miatt aktuális – tette hozzá. A magyar történelem esetében Hunyadi Mátyás adópolitikáját minden diák ismeri, a jobbágyfelszabadítás és a Rákosi-korszak iparfejlesztése pedig olyan téma, amelyet mindenhol jól megtanítanak. A hosszú esszék közül Szent István államszervezeténél jobb feladatot nem is kaphattak volna az idén érettségizők, II. József törvényeit pedig szintén mindenkinek ismernie kell – közölte az igazgató.
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium érettségizői szerint „nem volt nagyon nehéz” a történelem írásbeli vizsga – tolmácsolta a diákok véleményét Bodó Tamás igazgatóhelyettes. Megoldhatónak ítélték a diákok a feladatokat, de a felügyelő tanárok jelzése szerint szinte mindenki végigdolgozta a rendelkezésre álló időt, vagyis komolyan vették az írásbelit. A Tóth Árpád Gimnáziumban 184-en írtak középszinten történelemből, 33 diák az emeltszintű érettségit választotta. Ugyanezen a napon hat diák angol nyelven tett nemzetközi érettségit biológiából – ismertette Bodó Tamás.
A bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója, Tóth Lászlóné az MTI-nek azt mondta: az eddigi vizsgák közül leginkább a történelemérettségivel voltak megelégedve a tanulók – nem voltak idegesek a vizsgázók, ilyen jellegű feladatokra készültek. Úgy gondolják, hogy jó feladatsor volt, és tudják hozni azt, amit elvártak maguktól. A Nógrád megyei gimnáziumban szerdán 20 tanuló érettségizett középszinten történelemből.
Buday Dezső, a Kecskeméti Katona József Gimnázium intézményvezető-helyettese, egyben történelemtanára szerint a középszintű feladatsort nagyon jól állították össze. Az első része, a feladatlapok kérdései átölelték az egész tananyagot, mert az ókortól a 20. századik átfogó ismeretekre volt szükség a helyes kitöltéshez. Jónak találta a magyar és az egyetemes történelem közötti egyensúlyt, és az esszékérdések összeállítását. A tanár jelezte, hogy például II. József rendeletei jól ismert téma, de a tanulók között az első világháborús Németország is közkedvelt, mint ahogy évek óta visszatérő téma a Kádár- vagy a Rákosi rendszer, amely most sem maradt ki. Érdekességként jegyezte meg, hogy mindig van kérdés az Egyesült Államokról, amely most a kis kérdések között szerepelt. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumba 730 diák jár, történelemből érettségit 152 tanuló tett.
Középszinten 1254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6372 diák érettségizett. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven vizsgázó is volt. A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig, az emelt szintű 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga mindkét esetben két feladatsorból állt: egyszerű, rövid választ igénylő, valamint szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából.
A TE is elégedett
A Történelemtanárok Egylete szerint nem volt nehéz az idei középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsora, de azt sem lehet mondani, hogy felkészülés nélkül meg lehetett oldani. Lőrinc László, a szervezet alelnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva megfelelőnek nevezte a szerdai feladatokat, és azt mondta: olyan témákat dolgoztak fel a tesztek és az esszék, amiket alaposan tanulnak a diákok. Jól kezelhető témák voltak – mutatott rá, ugyanakkor megjegyezte: néhány éve már gyakorlat, hogy viszonylag kevés a forrás az érettségin.
Az alelnök szerint sokszor várják el, hogy olyasmit is tudjon a diák, ami a forrásból nem kikövetkeztethető. A Szent István-esszét említve példaként ugyanakkor úgy értékelt, hogy ez egyáltalán nem baj. A diákoknak súlyozniuk kellett és látniuk, hogy az adott témához még mi minden tartozik, amit a forrás nem érint. Megemlítette azt is, hogy szinte egyáltalán nem volt ókor, csak az ókor és a középkor határán mozgó téma került elő. Ezt ugyanakkor nem tartotta feltétlenül meglepetésnek, hiszen egyre kevesebb idő jut az ókorra és a középkorra a történelemtanítás során.
Lőrinc László szólt arról is, hogy nem volt egyáltalán a feladatok között olyan, ami politikai vagy ideológiai állásfoglalást igényelt volna. Gondolkodásra serkentette a diákokat az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Németország háborús vereségét firtató feladat, ugyanakkor megjegyezte: hagyományosan – így idén is – kevés feladat érintette a kultúrát és az életmódot.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tett érettségit. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is volt vizsgázó.